Unalmas napnak �g�rkezett, mint mindegyik m�sik. Szarul �rzem magam, hogy nincs semmi hasznom. El k�ne mennem valahov�. Otthon �l�k, h�rom hete, mindenki k�sz�l�dik a kar�csonyra, �n meg eg�sz nap azt a rohadt t�v�t b�mulom. Unom! A haverokkal sincs kedvem m�szk�lni m�r, pedig ki akarok szabadulni innen v�gre... nem tudom elfoglalni magam. Azt hiszem, be k�ne mennem a v�rosba, nem b�rom ki itthon tov�bb. F�j a fejem a sok t�v�n�z�st�l... A d�v�nyon eld�lve olvas�ssal pr�b�ltam lefoglalni magam. Mindhi�ba. M�r olvasni sem tudok, �s m�g mindig t�l van! W���h!! �v�lteni tudn�k.

Mint azt m�r megszoktam az ut�bbi hetekben: ESIK! H�rom teljes hete nem csin�l m�st, csak esik, esik �s esik... h�t ilyen nincs! Kint nem v�ltozott az�ta semmi… csak annyi, hogy m�r teljesen ellepte az ablak�veget az a nyamvadt h�.

S�hajtottam. Hasamra tettem a k�nyvemet �s lehunytam a szemeimet. Csend van, nem t�rt�nik semmi v�ratlan, nincsenek kalandok, csak a mindennapi dolgaim. A k�nyvel… haladok, legink�bb ezzel a sz�val lehetne kifejezni. Apa bement bev�s�rolni any�val, a b�ty�m pedig… nos, a b�ty�m nem tudom hova ment.

Egyre elm�ly�ltebben hallgattam a t�z ropog�s�t. Olyan… cs�ndes volt minden. Sehol senki. Egyed�l voltam…

 - Musz�j, valamit csin�lnom, mert megvadulok! - �ltem fel a kanap�r�l. M�r t�nyleg, nem b�rtam idegileg. A mellettem l�v� kis �vegasztalra dobtam a k�nyvet, amit elkezdtem. M�r �pp l�pni k�sz�ltem, mikor visszahuppantam a kanap�ra a sz�d�lts�gt�l. K�r�ln�ztem a nappaliban. Ugyan olyan kis hangulatos minden, pont olyan, amire „kis koromb�l” eml�keztem. A fal narancssz�n�, a kanap� karamell, a padl� vil�gos f�b�l van. A falon a csal�di k�pek, szint�n fa kerettel ber�m�zva. A nappalit �s az el�szob�t csak egy fal v�lasztja el. Ahogy bej�v�nk az ajt�n, r�gt�n a l�pcs�t l�tjuk, jobbr�l a konyha van, balr�l pedig a nappali. B�r, csak egy f�l fal v�lasztja el, ha lehet �gy mondani, mert egy hatalmas faajt� van mindk�t oldalon. Sz�val k�nyelmesen be lehet l�tni mindkett� szob�ba. Majdnem hogy az eg�sz h�z csak meleg sz�nekkel van lefestve �s mindenhol fa van… �s k�pek. Nem sokat v�ltozott, csak annyit, hogy most a legnagyobb kanap� az a kandall�val szemben van, a m�sik kett�, ami kisebb, az pedig a nagy mellett. R�gebben csak egy �l�ke volt, �s az is feh�r. Mikor m�r �reztem, hogy a sz�d�l�s al�bb hagyott, most m�r kiss� �vatosabban, de fel�lltam. Magamra kaptam egy fekete dzsekit �s kil�ptem az ajt�n. A friss, hideg leveg� illata csapta meg az orrom. Kellemes m�gis fagyos �s megnyugtat�. Elindultam az erd� fel�. Tudni illik mi�ta az b�ty�mmal elk�lt�zt�nk, anyu�k kijjebbre k�lt�ztek. Persze az erd� a v�rost�l j� messze volt, nagyon is, de most pont ez kellett nekem. Egy kis s�ta. A h�zban kering� s�ti �s fah�j illat m�r az agyamra ment.

  - Tal�n mire vissza�rnek, �n is hazaker�l�k… - d�nny�gtem magamba. A s�ta r�videbb ideig tartott, mint hittem. Olyan furcsa �rz�sem volt. M�r h�rom teljes hete laktam a sz�leimn�l. Meg volt minden, amit akartam. Ide �rtem, nem t�rtem el semmit. Nem volt vita eddig m�g semmib�l. M�g a b�ty�m is r��rt. B�r m�gis, annyira nyomasztott valami… mintha… valami olyat felejtettem volna el, amit nagyon nem kellett volna. Csakhogy a b�kken� az-az volt, hogy nem tudtam micsod�t.

 - �h, cseszd meg! – �v�lt�ttem hirtelen. Az eddigi unalmas napom, fenekest�l felfordult. Szemeimmel, amik a nagy megvil�gosod�st�l kikerekedtek, el�re b�multam. Egy pillanatra leveg�t is elfelejtettem venni. – Hogy lehettem ilyen barom?! �risten! �risten! �risten! – pofozgattam magam. A s�ta meghozta hat�s�t. R�j�ttem mit felejtettem el, b�r azt k�rtem b�r ne j�ttem volna r�. Akkor legal�bb nem �gne ennyire a pof�m. Val�sz�n�leg, s�t biztos, hogy a sz�leim �s a b�ty�m az�rt t�nt el, hogy aj�nd�kot vegyen. �n pedig, mint egy tudatlan seggfej, m�g a kar�csonyr�l is elfelejtkeztem. – Sz�p volt Sasuke… te azt�n… - azon nyomban sarkon fordultam �s visszafel� kezdtem el futni. �sz n�lk�l rohantam a jeges aszfalton eg�szen haz�ig. A sz�pen feld�sz�tett, kar�csonyi sz�nekben pomp�z� h�z el�tt megtorpantam �s k�r�l n�ztem. Nem k�stem m�g el. Senki nem j�tt m�g haza. Szinte ber�gva a bej�rati ajt�t loholtam fel a szob�mba a telefonom�rt �s a p�nzt�rc�m�rt. Majd mikor ki�rtem a h�zb�l, m�g mindig sz�guldva, el�kaptam a mobilom, hogy seg�ts�get k�rhessek. Rem�nykedtem abban, hogy ebben a k�nos helyzetbe tal�n tudn�nak p�ran seg�teni. Pontosabban a bar�taim.

 - Naruto! – ord�tottam a telefonba, nem �gy k�sz�ltem k�sz�nni, de csak �v�lteni voltam k�pes.

 - Igen �n… esk�sz�m, most nem �n voltam! – ny�g�tt fel a r�m�lett�l- �hm… mit is csin�ltam, hogy ordib�lsz velem?

 - Gomen! Nagyon elcsesztem valamit �s k�ne a t�mogat�s! – lihegtem a telefonba.

 - Te is elfelejtetted, hogy kar�csony lesz?

 - Honnan tudtad?!- grimaszoltam.

 - �hm, v�rj, kapcsolom Sakut…

 - Hyhy, itt Sakura!

 - Sakura! Sasuke seg�ts�gre szorul…

 - Nem m�’ � is elfelejtette, hogy j�v� h�ten kari? – nevetett a r�zsasz�n haj�.

 - �h! Honnan tudtok ti ilyen sokat?! – ny�gtem fel.

 - Te vagy a harmadik… ezen a h�ten.

 - Ok�. Remek. J� tudni, hogy nem �n vagyok az egyetlen. Sz�val seg�tettek? Mindj�rt Naruto�khoz �rek. Sakura, te is gyere oda.

 - Japp! 2 perc �s ott talizunk. Byebye, pusszancs… - azzal letett�k. A Barbie ut�nzat �s �n egyszerre �rt�nk a sz�szke h�za el�. Majd mikor betess�kelt minket apr�, de ann�l szimpatikusabb kuck�j�ba felsiett�nk Naruto szob�j�ba tan�cskozni.

 - Ki itt az okos? – d�lt h�tra a sz�k�n a h�zigazda, �s k�rd�n n�zegetett jobbra-balra.

 - Hm, sz�val elfelejtetted, hogy kar�csony lesz �s m�g… nem vett�l semmit…

 - Pontosan. A b�ty�m �s a sz�leim is v�s�rolni mentek. – temettem �g� arcomat kezeim k�z�. A sz�gyen, �s a tehetetlens�g teljesen eluralkodott rajtam.

 - Nem baj! Seg�t�nk, igaz Saku-chan? – vigyorgott Naruto mell�nk telepedve. J�l esik az embernek, hogy ilyen bar�tai is vannak. H�t… a h�lyes�geiket lesz�m�tva.

 - Igen… de… Sasuke… - n�zett r�m �rtetlen�l- Te… hogy is ker�lt�l ide? �gy tudom, nagyon messze laksz innen.

 - Eh… igen, de rohantam, mint egy �r�lt. Sz�val az a „messze” nem is volt olyan messze. – forgattam a szemeimet, minta ez a vil�g legegyszer�bb dolga lett volna. H�t igen. Sakuranak mindig is nagyon sok er�fesz�t�s�be ker�lt gondolkozni. Mikor m�gis megpr�b�lkozott, egy sz�m�ra bonyolult feladattal, akkor valamilyen h�lyes�get ny�k�g�tt ki. K�v�l r�zsasz�n, bel�l viszont igazi sz�ke. De nem s�rtegetem, mert ha kell, sz� n�lk�l seg�t. – sz�val �tlet?

 - Gyertek! Beviszlek titeket a v�rosba �s k�r�ln�z�nk mindenhol! – mosolygott �nel�g�lten. Nem kellett sokat gy�zk�dni, m�ris indultunk. Az �t r�vid volt, hamar oda �rt�nk. Az els� nagy pl�z�ba, amibe Sakura bevezetett minket, val�ban �g�retesnek t�nt. Sok l�pcs�, sok ember, de m�g ann�l is t�bb �zlet. Egy kem�ny k�t �r�s menet alatt, csup�n p�r nyamvadt b�gr�t vettem anyu�knak, egy Lipset, ezt ink�bb Kaa-sannak, �s egy orrsz�r ny�r�t ap�mnak, csup�n a hecc kedv��rt. Biztos �r�lni fog neki. Azt�n cs�rtett�nk tov�bbi h�rom hatalmas, t�bb t�z emeletes �ruh�zakon �t. Narutonak m�r n�gyszer bele�llt a g�rcs a l�b�ba, vagy ha nem, akkor meg folyton wc-re kellett futkosnia. Sakuranak meg be nem �llt a sz�ja. Ahogy eml�tettem m�r h�rom nagy pl�z�t �tf�s�lt�nk, de Nii-sannak m�g semmit nem vettem.

 - Sz�val! Vett�nk anyuk�d�knak egy Lipset… - mutatott r� Naruto.

 - Any�mnak… ne tudd meg mi�rt… - t�rtam bele a hajamba k�zben kiss� eln�ztem, hogy ne kelljen v�laszolnom.

 - Azt�n m�g neki, egy tusf�rd�t. Ap�dnak… meg egy orrsz�rny�r�t, �s egy vicces mamuszt. A b�ty�dnak, pedig… ��hm… nos, neki semmit… - n�zett a v�gig a fekete m�anyag szalagon, amire feltett�k az aj�nd�kokat, hogy kifizess�k.                             

 - Semmi p�nik! M�g van egy pl�za �s… hmhm – kuncogott- �n m�r tudom, mit vehetn�l!- azzal a kar�csonyi meglepet�seket bepakoltuk, a m�r �gy is sz�rnyen zs�folt kocsiba. �tk�zben Sakura megosztotta vel�nk a gondolatait. Tal�n t�nyleg szorult egy kis �sz az �res kobakj�ba. Kital�lta, hogy Itachinak t�k�letes lesz egy Hifi berendez�s, �s egy saj�t f�nyk�pez�g�p, azt�n Naruto m�g javasolta a Web camer�t, �gy h�t mire oda�rt�nk, m�r nem kellett pluszba felesleges id�t pazarolni a gondolkod�ssal. V�g�l, mikor a bev�s�rl� k�rutunk megvolt, m�r j�csk�n beesteledett, �s ugye b�r a sz�l�k mindent tudni szeretnek, sz�val, pontban 18:00 perckor megcs�rrent a mobilom.       

 - Sasuke dr�g�m! Hov� a r�kba t�nt�l? – k�rdezte sz�rakozottan any�m, de kihallatszott hangj�b�l az aggodalom is.

 - �hm! Naruto… val, �sh h�t… Sakuraval… - dadogtam, k�zben a k�t eml�tett szem�ly kap�l�zott �s mutogatott valamit. – sz�val… csak elment�nk egy�tt… sz�rakozni. Igen. – v�gtam ki magam. Telefonba k�nnyebb any�mnak hazudni, mint az �letben, akkor nem l�tja, hogy mit csin�lok.

 - Sz�val sz�rakozni… �s tudod te mennyi az id�?

 - Hat m�lt k�t perccel.

 - Bezony �m kicsi kincsem, sz�val most azonnal hazatotyogsz, k�l�nben szobafogs�g egy h�tre…!

 - Ok�-ok�! Megyek m�r! – kaffogtam bele a telefonba. K�zben m�r l�ttam messzir�l a h�zunkat. – �gyis mindj�rt haza�rek!

 - M�r v�rlak! Siess! –azzal letette.

 - Phh! Remek… any�m ki van akadva, nem tudja hov� t�ntem… na persze, ha nem felejtettem volna el egy-k�t dolgot… na, mindegy. Szerintetek hogyan dughatn�m el az aj�nd�kokat?

 - �risten t�nyleg! – kapott a fej�hez a sz�szi.

 - Hmmm…

 - Mit sz�ln�l, m�g t�ged lecsesznek, addig mi felm�szunk a szob�dba �s eltessz�k �ket az �gyad al�!

 - Ch. Nem j�. Itachival k�z�s szob�nk van, �s… te �szl�ny, nem tudsz falat m�szni! Nem te vagy P�kember!

 - Na �s, mi lenne, ha mi eltereln�nk a sz�leid figyelm�t �s addig te… felcsemp�szed az aj�nd�kokat?

 - Az sem j�. Nii-san egyre kisz�rn�.

 - Hn! Pedig sietni k�ne! P�r h�z �s haza�rsz! – t�pte a haj�t a sz�ke.

 - �s mi lenne, ha addig n�lad lenn�nek az aj�nd�kok Naruto? Te nem laksz messze, �s holnap �gy tudom, szint�gy elt�nnek �s akkor lesz id�nk hozz�nk �tpakolni �ket �s elrejteni.

 - J�j h�t ez nagyon j� �tlet! – figyeltek fel mindketten az aj�nlatomra. �m ahogy ezt m�g egyszer �tgondoltam, m�gis csak h�lyes�gnek t�nt. Sakura anyja van olyan pletyk�s, vagy m�g rosszabb, mint a l�nya. Hozz� �t perc alatt el�r minden. Sz�val m�g ma megtudn�k mi t�rt�nt.  

 - �h! Sasuke! H�t akkor dugd el �ket a gar�zsba! – csapta �ssze a tenyereit Naruto.

 - Na, ez… nem is rossz! V�gre van egy NORM�LIS �tleted… – erre az eml�tett szem�ly morgott egyet. Ahogy Sakura le�ll�totta a motort �n gyorsan kiugrottam a j�rm�b�l �s berohantam. �k pedig, a tervhez h�ven, k�zbe pakolt�k a gar�zsba a kar�csonyi meglepet�seket. Alig, hogy becsuktam magam m�g�tt az ajt�t, Kaa-san kil�pett a konyh�b�l �s nem volt t�lzottan elragadtatva k�s�i �rkez�semmel. A szeme �sszesz�k�lt �s alaposan v�gig m�rt.

 - Sasuke… k�st�l!

 - Tudom, �s sajn�lom. T�bben nem fordul el� meg�g�rem. – hajtottam le a fejemet, hogy az alak�t�s m�g sikeresebb legyen. Igaz�b�l nem t�lzottan �rdekelt any�m. Volt n�la fontosabb dolgom is… de els� a csal�d. Nem?

 - Arigatou. Most pedig, �lj be egy k�d forr� v�zbe, mert �gy l�tom teljesen �tfagyt�l! – mutatott v�gig rajtam a f�z�kan�llal a kez�ben. Sz�-sz� t�nyleg agyonfagytam. Ahogy elmentem a nappali el�tt, l�ttam, ahogy apu k�nyelmesen elhelyezkedve �l a kanap�n �s n�zi a t�v�t. Viszont a b�ty�mat nem.

 - Mondd… Nii-san hol van? – fordultam vissza any�mhoz, aki m�ris folytatta konyhai tev�kenys�geit.

 - Fent a szob�tokban- meg se fordult, csak gy�rta tov�bb a t�szt�t, amib�l felt�telezem k�s�bb s�ti k�sz�l. Felsiettem. A b�ty�m csakugyan a szob�ba volt. Lassan benyitottam a szob�ba �s v�gig n�ztem rajta. Az �gy�n fek�dt �s zen�t hallgatott.

 - Nii-san? - Meg sem moccant, csak r�snyire kinyitotta az egyik szemeit.

 - … hm?

 - Semmi-semmi –majd sarkon fordultam �s �tbaktattam az ablakhoz, meglesni, hogy haladnak a t�bbiek. �pp akkor indultak vissza, amit �n boldogan nyugt�ztam.

 - Majd kiesnek a szemeid. Mit lesel annyira? – �llt fel az �gyt�l, �s oda s�t�lt hozz�m. Miel�tt b�rmit is l�thatott volna el� ugrottam �s visszafel� kezdtem el tolni k�zben pr�b�ltam elterelni a sz�t:

 - Mikor j�ttetek meg? – igyekeztem min�l �rtatlanabbnak t�nni.

 - Nem sokkal te el�tted. De… �n veled ellent�tben nem k�stem el. – majd elmosolyodott. �gy l�ttam m�r nem �rdekli mit n�ztem. H�l’ Istennek.

 - �s te… hov� t�nt�l? – k�rdeztem k�v�ncsiskodva.

 - Semmi k�z�d hozz� Sasuke! – kacar�szott, b�r a nevemet er�sebben megnyomta. – �s TE… hov� is t�nt�l?

 - … Semmi k�z�d hozz�… Itachi! – szemeim �sszesz�k�ltek, mik�zben hajoltam.

 - Hn… - majd megp�ccintette a homlokomat �s elfordult. Evvel a besz�lget�s befejez�d�tt.

Megfogadtam any�m tan�cs�t �s be�ltem egy k�d forr�, habos v�zbe. Mikor kell�en �t�ztam, fel�lt�ztem a pizsamam�mba �s az �gyamra ugrottam nekifut�sb�l- kellemes dolog, pl�ne f�rd�s ut�n, egy meleg �s puha �gyon landolni. Az �lmom viszont m�r nem volt olyan kellemes. Eg�sz �jszaka �ssze-vissza �lmodtam mindenf�le baroms�got! Term�szetesen a kar�csonyr�l �s az aj�nd�kokr�l. Arra �bredtem, hogy az �gyamban �l�k, izzadok, �s leveg� ut�n kapkodok. Pr�b�ltam magamhoz t�rni a nagy r�m�letb�l. Nem hagyhatom, hogy valami balul s�lj�n le! Mi lesz, ha holnap apa v�letlen�l a gar�zsban j�r? Vagy Itachi elmegy valahov�, �s akkor � is �szreveszi a meglepet�seket! Vagy ha any�mnak megint bark�csolni t�mad kedve, � is bet�ved �s akkor mindennek v�ge!

 - Nem! Az nem lehet! – suttogtam magamnak �s egy szempillant�s alatt kiugrottam az �gyb�l. Lefutottam a l�pcs�n �s ki az ajt�n, a gar�zs el�. Bent m�g hidegebb volt, mint kint. De minden a hely�n, alig �szre vehet� helyen, b�r �n majd tudom mit hol keressek. Nyugodt sz�vvel visszas�t�ltam a h�zunkba. Pr�b�ltam cs�ndben becsukni az ajt�t. Valamennyire ment is. �pp l�ptem volna fel az els� l�pcs�fokra, mikor megszomjaztam. A r�m�lom… nem gyerekj�t�k. Lusta voltam felkapcsolni a villanyt, �s nem is akartam fel�breszteni senkit, meg tal�n az �n szemem is jobban j�rt �gy.

 - Sasuke! – hallottam hirtelen anyu hangj�t. Majd’ megfulladtam a r�m�lett�l. Lassan egy terv k�rvonalaz�dott a fejemben, mivel �szhatn�m meg ezt az eg�szet. – mit keresel te itt? Ilyen kor�n?! – n�zett a konyh�ban l�v� �r�ra. Hajnali �t m�lt h�rom perccel. �n mit keresek itt? � mit keres itt! �n csak ellen�riztem, a dolgokat, nehogy sz�vbajt kapjak. �gyis olyan sokat dolgoztam �rt�k!... Lassan megfordultam �s any�mat kezdtem el p�szt�zni. Csak egy m�ter v�lasztott el benn�nket.

-                     Sasuke…? – legyezgette tenyer�t a szemem el�tt. Lehet, hogy bev�lik �s elhiszi, hogy csak alszom! – Sasuke! Te most alva j�rsz?! – h�k�lt h�tr�bb egy kicsit. Majd hosszas vizsg�l�d�s ut�n l�tta rajtam, hogy nem mozdulok, csak szuszogok, �s alig pislogok. Igen. Elhitte, hogy alvaj�r� vagyok. Sz�pen kivette a kezemb�l a poharat, �s felk�s�rt. Mikor becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Mikor elegend� leveg�h�z jutottam, visszafek�dtem, �s elaludtam.

***

�lmosan pislogtam az �gyamban, m�r majdnem egy eg�sz perce, de m�g mindig nem keltem fel. Kaa-san a napokban megfeny�tett, hogy musz�j lesz valamilyen elfoglalts�got tal�lnunk a b�ty�mmal, mert ez a folytonos semmit tev�s nem seg�t neki, �s ha ez m�g sok�ig �gy lesz, akkor annak minimum szobafogs�g lesz a v�ge. Ami valljunk be �szint�n nagyon nem sz�rakoztat�. Vagyis ha �n… �s dr�ga Nii-sanom egy�tt vagyunk, az egyenl� egy taifun erej� torn�d� rombol�s�val. Sz�-sz�, ha kett�nket egy szob�ba z�rnak, abb�l vagy s�lyos v�rvesztes�g illetve orrt�r�s, vagy pedig valami ann�l is rosszabb lesz. �s rendszerint �n f�zok r�. J�magam, ezzel szemben a sz�netet �lvezni szeretn�m, mindenf�le fizikai f�jdalomt�l mentesen. Ellent�tben a mondottakkal, a napokban el�g kev�sszer tal�lkoztam a b�ty�mmal. Nem sokat volt itthon, ami egyr�szt j�, de az�rt aggaszt� is. Szinte m�r hi�nyoztak a vereked�sek. Itthon kellett volna lennie. Velem! De nem… nem tudtam hol van. Anyuhoz visszat�rve pedig... A d�lut�n folyam�ra terveztem a lomt�raz�st. Ezt m�r nagyon v�rta, mert sz�rny� kupler�j uralkodott a cuccaim k�zt. Az nap sok dolgom akadt, de legal�bb nem kellett t�tlen�l �cs�r�gn�m. Ha viszont, t�rt�nt volna valami, akkor is volt egy �tletem a b�ntet�s kiker�l�s�re. Egy rendk�v�l egyszer� dolog kellett hozz�: s�ti. A s�tiket mindenki szereti.

Mikor �jra tiszt�ztam a tervet a fejemben, felt�p�szkodtam �s eltipegtem a ruh�s szekr�nyig. Kikotortam magamnak egy vil�gosk�k farmert, egy feh�r p�l�t, arra r� meg egy zippz�ros hossz�ujj�t. Cip� helyett pedig fekete zoknikat h�ztam. Mikor fel�lt�ztem, a f�rd�be siettem arcot �s fogat mosni. Szok�somhoz h�ven a f�s�lk�d�st zsel�vel p�toltam. Miut�n abba hagytam a toll�szkod�st, visszamentem eligaz�tani az �gyamat. Mindezt gyorsan �s hangtalanul, nehogy szobat�rsam- szeretett b�ty�m- fel�bredjen. Ezt k�vet�en letipegtem a konyh�ba, ahol nagy meglepet�semre egyed�l tal�ltam magam. Csup�n a frig�ra ragasztott cetli t�rsas�g�t �lvezhettem, amin kedves-dr�ga any�m k�r�seit �s parancsait olvashattam… amit sz� szerint id�zek:

„ Pici cukorfalatk�im! Anya �s apa elmentek, majd csak d�lut�n-estefele j�nnek haza. K�rlek sz�pen titeket ne csin�ljatok semmi butas�got! Vagyis ne verekedjetek, ne gy�jtsatok fel semmit �s ne z�rj�tok ki egym�st! Itachi sz�vecsk�m, te pedig vigy�zz a kis�cs�dre!

U.i.: kaja a h�t�ben!  Puszil �s �lel: anya”

Na igen, Mikoto kit�rt mindent le�rt, amit le lehet. B�r…, hogy a sz�leim elt�ntek, egy teljes napra, biztos voltam benne, hogy a tervem nagy sikert arat.

Nem sok�ig �csorogtam, r�gt�n neki is l�ttam teend�imnek: el�vettem egy nagy szak�csk�nyvet, egy t�lat, amibe teszem a kell�keket: lisztet, toj�st, m�zet, �s a t�bbi hozz�val�t, �s el�vettem a t�bbi dolgot is, ami esetleg kellhet. Majd neki�lltam s�tni. Kor�nt sem volt olyan egyszer�, amilyennek meg�lmodtam. Az els� probl�m�m a toj�sok felver�sekor ad�dott, mert vagy t�l keveset, vagy t�l sokat, de k�tszer m�g toj�st is elfelejtettem felt�rni. Azt�n j�tt a t�bbi: kimaradt a s�, n�ha a cukor. Nem lehetett �sszegy�rni, mert sz�tesett vagy �ppens�ggel k�kem�ny lett... M�r k�sz�ltem felrobbanni, �s kidobni az eg�szet az ablakon, �gy ahogy van, mikor a b�ty�m v�gre valah�ra felkelt. Kiv�telesen itthon volt. Els� dolga egy �rtetlen grimasz v�g�sa volt. Teh�t be kellett avatnom. �s h�l’ Istennek felaj�nlotta, hogy seg�t nekem. R�m f�rt. A szak�csk�nyv tele volt mindenf�le m�zes s�tivel kapcsolatos dologgal, de mi kiegyezt�nk a sima, hagyom�nyos m�zeskal�csban. Egyszer�, de nagyszer�.

„M�zeskal�cs recept      

recept: puha, ehet� m�zeskal�cs. A puha m�zeskal�cs titka, hogy fogyaszt�s el�tt legal�bb h�t napig l�gmentes dobozban t�roljuk almacikkelyekkel �sszez�rva. A siker garant�lt!
Hozz�val�k:
1 kg liszt
2 ev�kan�l sz�dabikarb�na
25 dkg (1 kocka) margarin
35-45 dkg m�z
25 dkg cukor
2 db  toj�ss�rg�ja
esetleg a fah�j, szegf�szeg, �nizs, gy�mb�r,
t�szta s�t�t�t�s�hez kaka�por (v�laszthat�)
d�sz�t�shez magvak (elhagyhat�)

elk�sz�t�si id�: d�sz�t�s n�lk�l: 1,5 �ra”

Nek�nk mindezt, k�t teljes �ra �s h�rom perc, kem�ny munk�val siker�lt el�rn�nk.

 - Sz�val ez… �gy m�r j� lesz?

 - ��… nem…

 - Mi?! M�rt nem?

 - Hm… ez nekem b�zlik! K�telyeim vannak evvel a s�tivel kapcsolatba. – k�zben kett�t�rtem egyet, hogy megn�zzem, �ts�lt-e. H�lyes�g volt a r�szemr�l.

 - Neked minden b�zlik, ami nem hamburger! Add ide! – kit�pte a kezemb�l a s�tit �s �zlelgetni kezdte. Az arc�n hirtelen valami felvillanyoz�d�s szer�s�get vettem �szre, de ugyanolyan sebess�ggel mag�hoz szor�tott. Ami nekem… nagyon is kellemetlen volt.

 - Engedj el! Megfulladok! Eressz!

 - Hmmmm… Sasuke – annyit el�rulok, hogy teli sz�jjal besz�lt hozz�m. Ami nem volt t�l gusztusos, de �gy vettem �szre, valami nagyon tetszett neki.– Ezt meg kell k�stolnod! – mondatra nyitottam a sz�m, de k�t m�zeskal�cs bet�mte a lyukat, amib�l k�sz�ltem a s�rt� szavakat „kiengedni”. �gy viselkedett a b�ty�m, mint egy hat �ves, aki most fedezte fel a vil�g 8. csod�j�t, k�zben csak vigyorgott. J� volt l�tni, hogy tud ilyen is lenni.

Minden k�telyem elsz�llt. M�r az illat�t�l is �sszefutott a ny�l a sz�mba, de az �z�t�l… egyenesen h�tast dobtam.

 - W�����h! Tudtam, hogy j� szak�cs vagyok, de hogy ennyire!! Ez fantasztikus! Nem is t�k�letes! – �lm�lkodtam konyhai tehets�gemen. Na persze Itachi egyb�l kijav�tott:

 - Hn. Nem legy�l annyira elesve magadt�l te t�kfej! �n seg�tettem a s�t�sben �s vigy�ztam r�d, nehogy magadra gy�jtsd a konyh�t!

 - Az most mell�kes! Ne legy�l m�r ilyen �nnepront�…- nyelvet �lt�ttem r�, azt�n tov�bb dics�rtem magam.

 - Abban viszont igazad van, bolond kis�cs�m, hogy azok a puccos, francia szak�csok sem lenn�nek k�pesek EZT fel�lm�lni! Egy kalap szart se �rnek…- azt�n mag�hoz �lelt. Val�j�ban nagyon is j�l esett, hogy �lelget, de m�gsem hagyhattam… Vagyis, ez nem fi�khoz m�lt� viselked�s. Ink�bb tiltakoztam:

 - Ne buzulj Itachi! – pr�b�ltam magam eltolni t�le… sikertelen�l.

 - Te az �n kicsi �csik�m vagy! B�rmikor csicsk�ztathatlak, s�rtegethetlek, vagy b�rmi m�st csin�lhatok, ami NEKEM j�l esik. Teh�t, neked, Sasuke, sz� n�lk�l t�rn�d kell mindent. – az arc�n egy alattomos mosoly jelent meg. Ami sugallta, hogy mind ezt hal�l komolyan gondolja.

 - Akkor se �lelgess! – megint neki �lltam kap�l�zni. �s nem meglep�, �jonnan sikertelen�l. Erre m�r csak h�ztam a sz�m.

 - De bizony! Ott ahol akarlak �s akkor, amikor akarlak. – p�ccintette meg a homlokom, azt�n sarkon fordult �s fels�t�lt a l�pcs�n. Gondolom lepihenni a szob�nkba. M�g most is bosszantott kicsit a viselked�se, meg a m�ltkori kis incidens. Az is csak a szerencs�n m�lott, hogy nem kaptak rajta, hogy miket m�vel velem ez a barom… Igyekeztem az eff�le gondolatokat ki�zni a fejemb�l �s nem stresszelni ezen.

 - Mennyire igaz… kir�lyok vagyunk!!>.< - majd kicsattantam a boldogs�gt�l �s a b�szkes�gt�l. S�t�ttem! R�ad�sul els� oszt�ly�t! �lmomba se gondoltam volna, hogy ENNYIRE tehets�ges szak�cs vagyok… �s mind ezt egyed�l! Vagyis… n�mi seg�ts�ggel. De az most l�nyegtelen. De a f�, hogy a v�rtn�l ezerszer jobbak lettek a s�tik, ami m�r f�l vagy ink�bb h�romnegyed siker! �h, n�ha megd�bbenek, milyen remek �tleteim vannak. P�r percig m�g ugr�ltam �r�m�mben, mint egy tinil�ny, ami most vettem meg a leg�jabb cip�t, azt�n el kezdtem vill�mba kihordani a s�tiket a titkos helyemre. Szerencs�mre a b�ty�m ebb�l semmit nem vett �szre.

A s�t�s k�zben ad�dott j� p�r �rdekes helyzet, �gy a takar�t�st egyik�nk sem akarta v�llalni. Ki akarna egy plafonig mocskos konyh�ban takar�tani, ahol a falak, az �veg, az �sszes ed�ny, poh�r �s ev�eszk�z sz�z sz�zal�kig koszos? Nem sokan… gondolom �n. M�rpedig valakinek igen is kellett, mert a sz�leink b�rmelyik pillanatban betoppanhattak volna, �s akkor v�ge lett volna a kis meglepet�s tervemnek. A sz�nd�kom v�g�lis az volt, hogy s�tiket s�t�nk a b�ty�mmal anyu�knak aj�nd�k k�pp. Persze m�s dolgok is v�rak r�juk- a gar�zsban-, de a kar�csonyi meglepet�s s�tik mindig nagy sikert aratnak.

Azt�n valahogy abban egyezt�nk meg, hogy ketten csin�ljuk meg a takar�t�st. De �gy is csak a nap exitus�ra v�gezt�nk. A f�jdalom, amit akkor �reztem a l�baimban �s a karjaimban, le�rhatatlan volt. M�g a fenekem is sajgott, de az nem tudom mi�rt. A nyakamt�l kezdve, eg�szen a talpamig mindenhol izoml�z k�nzott. De nem csak engem…

Ett�l f�ggetlen�l el�gedetten rogytam le a kanap�ra, �s v�rtam, hogy anyu�k betoppanjanak.

***

A s�tem�nyek m�r a gar�zsban vannak, ahol minden bizonnyal biztons�ga vannak. Anyu�k nem is gondoln�k, hogy ott rejtettem el �ket. �s szerintem azt se sejtik, hogy mi�rt vagyunk ilyen hullaf�radtak. Mert k�zben megj�ttek… �s mi m�g mindig csak egyhelyben, ugyan abban a p�zban, mint h�rom �r�val a s�t�s ut�n, pihent�nk… vagyis ink�bb aludtunk. A kanap�n elny�lva fek�dt a b�ty�m, �n meg rajta… Minden eddigin�l kor�bban aludtunk el, r�ad�sul egym�son.  �s az igazi kar�cson el�tti k�sz�l�d�s m�g csak most j�n! … Vagyis holnap j�n… A KAR�CSONYI NAGYTAKAR�T�S!!

 <---El�z�     V�lem�nyek     K�vetkez�--->