A szoba cs�ndes volt. Kint esett a h�. J�magam �s Itachi nesztelen�l szuszogtunk, ki-ki a saj�t �gy�ba. M�r fordultam volna a m�sik oldalamra amikor…
- Ssz…- hirtelen megt�rtem a csendet. �pp az �lmom k�zep�n tartottam, amikor valami hideget �reztem a b�r�m�n. Nem volt t�l neh�z kital�lni, merr�l j�hetett a fagyos leveg�. Az ablak nem lett becsukva. Furcsa, hiszen eg�sz �jszaka nem �reztem, csak most reggel. �lmosan nyitottam ki a l�t�szervemet, hogy jobban szem�gyre vehessem. Nem kicsit… nagyon ki volt t�rva. „Ki volt az-az idi�ta, aki nyitva hagyta?!” –eh…- hallatlanul lusta voltam a puha �gyamb�l fel�llni �s odatipegni. T�l k�nyelmes volt… �s meleg. �gy h�t hagytam a fen�be, �s magamra h�ztam a takar�t.
Itachi is nagyon el volt mag�val. Mosolygott �lm�ban. Csak az arca l�tsz�dott ki a paplan al�l, mert teljesen felh�zta. Egy ideig m�g n�zegettem, de azt�n elfordul �s �n is visszaaludtam.

Csodasz�p reggelre �bredtem. A kert tiszta feh�r volt. Mindent h� bor�tott. K�r volt kihagynom. Ami este leesett, az m�ra kell�en megkem�nyedett �s j� h�goly�kat lehetett form�lni bel�l�k. Pont olyanokat, amivel j�l f�l�n dobhatom a b�ty�m, ha �ppen kedve szottyan megf�rdetni. Na, azt az �rz�st, amikor � f�rdet, a legrosszabb ellens�gemnek se k�v�nom. Az egy r�m�lom. M�g leveg�t sem kap az ember… „De id�n nem �gy lesz! �n fogom �t f�rdetni…” Kib�jtam a takar� al�l, majd ism�t a b�ty�mra n�ztem. � is pont akkor kelt fel, amikor �n. Plusz-m�nusz 2 perc. Els� dolga volt, r�m n�zni �s fancsali k�pet v�gni. Egym�st b�multuk egy ideig. Majd amikor meguntam a szemez�st a h�tamra fordultam �s megd�rzs�ltem a l�t�szervemet, hogy el�zzem bel�l�k a f�radts�got.
J� reggelt neked is Otouto… - �dv�z�lt Itachi, majd �s�tott egy nagyot. M�g azt a kis er�fesz�t�st se vettem, hogy visszak�sz�njek, vagy legal�bb r�n�zzek. Ink�bb a gondolataimba m�lyedtem.. majd r�j�ttem egy eg�sz egyszer� dologra:
- Te…
- �n…- fordult fel�m
- Nem tom te hogy vagy vele,… de �n �hes vagyok! – abban a pillanatban kordult meg a gyomrom, jelezve, hogy ennem k�ne s�rg�sen.
- Hmm… aha… hallom– �lt fel. Pr�b�ltam �n is kik�sz�l�dni az �gyb�l… ami ment is. Miut�n sikeresen fel�lltam, lassacsk�n elv�nszorogtam a ruh�sszekr�nyig majd kinyitottam �s k�r�ln�ztem benne, hogy milyen rongyok vannak. El�vettem magamnak egy feh�r hosszujj�t �s egy fekete farmert, majd visszatipegtem az �gyamhoz �s neki �lltam �lt�zni. A b�ty�m el�sz�r ink�bb a f�rd�be ment arcot �s fogat mosni. Mikor k�sz voltam az �lt�zk�d�ssel �n is a zuhanyz�ba (ezt �n �rtam, szal ott moss�k a fogukat ahol �n akarom xD) fel� indultam. Itachi arckifejez�s�t l�tva a t�k�rben viszont jobbnak l�ttam, ha nem zavarom fogmos�s k�zben.
- Sz�lj, ha v�gezt�l… - t�maszkodtam az ajt�f�lf�ra unottan.
Egy kis id� m�lva ki is j�tt a b�ty�m. De m�g mindig ugyan azzal az arckifejez�ssel, amit a t�k�rben l�ttam. Gondolom m�g fel se �bredt teljesen, b�r… azt hittem arcot is mosott. L�tom nem nagyon seg�tett neki. Am�g � �lt�z�tt, �n mosakodtam. Levettem a polcr�l a fogkef�met �s a fogkr�met, majd elkezdtem s�rolni a fogaimat. A t�k�rben magamat n�ztem, k�zben sz�moltam magamba… „egy… kett�… egy…”. Kisv�rtatva v�geztem is, �s �jra a t�k�rbe b�multam magamat vizsg�lgatva, hogy milyen alapos munk�t v�geztem. Majd egy mozdulattal becsaptam a f�rd� ajtaj�t �s lementem reggelizni. Vagyis le akartam menni. A l�pcs� fel�n�l meg�llva l�ttam, hogy m�g a sz�leim fel se keltek. Az �r�ra pillantottam, de azon m�r 10 �ra is elm�lt. Itachit sem tal�ltam sehol. Kiss� r�m�lten siettem le a nappaliba... ahol szint�n nem tal�ltam senkit. Ekkor az ajt� fel� vettem az ir�nyt. Gondoltam kimegyek, megn�zem, lehet, hogy kint van. De kint se tal�ltam senkit. M�r kezdtem teljesen bep�nikozni, amikor valaki h�tulr�l eltal�lt egy h�goly�val.
- H�! ...- n�ztem visszafel�- ez nem fair! Nem �r!- de nem figyelt az illet� �s az pof�mba dobta a k�vetkez� hideg l�ved�ket.
- Lass� vagy… - hallottam a b�ty�m k�r�rvend� hangj�t. Az arcom ki volt pirulva, de nem is kicsit. Sz�rnyen elv�r�s�dtem. Ami elk�peszt�en ideges�tett. M�r megint megal�zott. Mindig ezt csin�lja. Nincs jobb dolga, mint engem a porba al�zni. Na de �n nem vagyok t�pos csirke, hogy ezt annyiban hagyom! Felugrottam �s neki rontottam. Kis h�j�n siker�lt is led�ntenem �t a l�bair�l.
- H�h… �csk�s! Kora reggel van �s te m�ris nekem t�madsz? A-a… ez �gy nem j� – vihogott �s megborzolta a hajam.
- El�sz�r is! Te dobt�l meg… m�sodszor… kora reggel? 10 �ra van!
- Az kor�nak sz�m�t… - fordult sarkon, �gy nekem h�ttal �llva.
- Heh… neked. – forgattam a szemeimet, mik�zben m�g mindig szorongattam a kab�tj�t.
-Hm… arra gondoltam, elmehetn�nk a kar�csonyi v�s�rba. – mosolygott szel�den. Most eg�sz kedvesnek t�nt. B�r �reztem, hogy valamit forral. De nem tudtam mit. Majd r�j�v�k, de addig is j� lesz vigy�zni, nehogy megint eltal�ljon h�goly�val.
- Te? Meg �n? Ez meg hogyan jutott eszedbe? – h�kkentem meg.
- Olyan r�gen ment�nk el egy�tt. �s ha j� leszel, kapsz t�lem valamit…- er�sk�d�tt.
- H����t…- vakartam meg a fejem-… j�l van. Elmegyek veled. De egy felt�tellel!
- Hm? Mi lenne az? – l�k�tt el mag�t�l finoman.
- Soha sem t�madsz  le m�g egyszer! A sz�vbajt hoztad r�m, hogy �gy elt�nt�l!- r�ncoltam �ssze a szem�ld�k�m.

Az aut�ban sz�lt a r�di�. Minden csatorna valami kar�csonyi zen�t j�tszott. Chingle bellst, vagy �ppen a Merry Christmast. „Kora reggel” az ember nem vev� az ilyenekre! „heee… most ez�rt keltem �n ki? M� vagyok ilyen �t�d�tt?” K�rdeztem magamt�l, mik�zben a fejemet a hideg ablakhoz nyomtam. Majd, miut�n v�laszoltam magamnak, unottan lestem ki rajta. Tal�n a „korai” kel�s vagy a kaja hi�ny, ami megzavart, mert �szre sem vettem, hogy, �thaladtunk a „Kar�csony Hat�rok N�lk�l”-�s szalag alatt. Az �sszes �zlet rogy�sig volt mindenf�le �cskas�ggal. Az utc�kon tolongtak az emberek. Csak Itachi r�ngat�s�ra lettem figyelmes, amikor m�r �t�dsz�rre sz�lt.
- Sasuke… itt vagyunk!
- Hm? M�ris?
- Elaludt�l vagy mi? – sz�llt ki az aut�b�l.
- Mih? Nem… - eszm�ltem fel. Az �t el�g unalmas volt, �s m�g „reggel” volt – v�rj meg! – ugrottam ki a j�rm�b�l �s rohantam a b�ty�m fel�, hogy utol�rjem.
A kar�csonyi v�s�r mindig is nagy esem�nynek sz�m�tott. Szerettem idej�rni, s�t m�g most is szeretek. Mindig tal�ltam valami kedvemre val�t. Kis b�d�kban �rult�k az emberek az �nnepi kacatjukat. Az �sszes ilyen kis fah�z, kb. akkora volt, mint… h�t nagyobb volt, mint egy kis h�t�szekr�ny, de kisebb, mint egy nagy h�t�szekr�ny. Mindegyik sorba volt, vagyis egyik sem l�gott ki, magyar�n sz�pen el voltak rendezve.(ugye �rthet�?:P) 20 baloldalon, 20 jobboldalon. Mindbe m�s �s m�s cuccot �rultak. A k�k szem�veges nyanya p�ld�ul a k�zm�ves csapat egyik tagja volt. �k agyagb�l, f�b�l k�sz�tettek kis h�zik�kat vagy kis szobrokat. A mellette l�v� butikban egy r�zsasz�n kend�s n�nike �llt. � gyurma�kszereket �rult. Azt�n volt egy olyan butik is ahol forralt bort osztogattak. Ez mind sz�p �s j�, viszont engem ink�bb a k�rt�s kal�cs �rdekelt. M�g nem m�rtem fel teljesen a terepet, ez�rt nehezemre esett megtal�lni, de egy kis er�lk�d�s ut�n felleltem. Amint megpillantottam felcsillant a szemem �s sz� szerint r�ugrottam a b�ty�mra, �s neki �lltam nyavalyogni.
- Nii-san!
- W���! Mi… Mit akarsz Sasuke? – k�rdezte, amikor v�gre ler�ncig�lt mag�r�l.
- Vegy�l nekem k�rt�skal�csot! K�rlek! K�rlek- k�rlek- k�rlek- k�rleeek!-  mindent bevetettem, ami lehets�ges, csak hogy megpuh�tsam Itachit. Siker�lt is! Ez az egyik leghat�sosabb m�dszerem arra, hogy megkapjak valamit.
- Ok�… de m�g egyszer ne ugorj r�m… - t�rt bele a hajamba, azt�n odak�s�rt a pulthoz.
- … Milyet szeretn�l kapni? – n�zett k�r�l- van… van�li�s cukros, vagy di�s, csokis, m�kos…
- ���… van�li�s cukrosat. – mutattam.
- Rendben, akkor k�r�nk egy cukros k�rt�skal�csot. – �s m�r ny�jtotta is a p�nzt az emberk�nek.
Nem tudom, mi az �reg b�csi neve, de nem pitl�k, amit csin�l. Nem csak hogy gyors, de m�g finom is. Amint a kezembe kaptam a finoms�got, elkezdtem enni.
- Vigy�zz Otouto! Meg ne �gesd a nyelved. – simogatta meg az arcom, de �n elr�ntottam �s tov�bb majszoltam.
- Mm! Mvigy�zokm! – morogtam magamba-… de Nii-san… - �lltam meg egy pillanatra keser� k�pet v�gva.
- Igen? – fordult fel�m kiss� �rtetlen arcot v�gva.
- A k�rt�s kal�cs nem k�rt�s kal�cs, forr� csoki n�lk�l! – kacar�sztam.
- ���… akkor szeretn�d, ha azt is venn�k? – felh�zta a szem�ld�k�t egy olyan k�v�ncsi, de ravasz mosollyal az arc�n.
- Ahham… - v�gtam r� egyszerre. Nem sokat kellett k�ny�r�gn�m, vett is nekem egy forr� csokit. M�r mindenem meg volt, ami csak kellett, m�rmint a kaja. Im�dtam a b�ty�mmal j�nni, mert mindig � fizetett, �s ha akartam valamit, akkor csak sik�tanom kellett �s megkaptam. „Tal�n kicsit el vagyok k�nyeztetve? Itachi vajon ut�l engem k�s�rgetni? �h, nem… m�g gyerek vagyok!” nyugtattam meg saj�t magam.
M�r vagy m�sf�l �r�ja, hogy elj�tt�nk a v�s�rba. M�g a h� is esni kezdett. A hangulatosan feld�sz�tett kis fah�zakat apr�nk�nt teljesen ellepte a gy�ny�r� feh�r csapad�k, �s lassan a sz�l is feler�s�d�tt. Egyre hideg lett, �s hozz�tenn�m, t�len egy farmerban nem kellemes a fagyban �lldog�lni.
M�r �ppen sz�lni akartam a b�ty�mnak, hogy menj�nk, de amikor megfordultam, egy hatalmas j�gv�rat l�ttam. Kikerekedett szemekkel �lltam el�tte, �s m�g a ny�lam is kifolyt annyira meresztettem r� a szemem. Minden �vben fel�p�tik. Ez valami hagyom�ny. H�lye… hagyom�ny.

*Flash Back*
- Nii-san! Nii-san! Nii-saaaan!! – sik�toztam. A t�li karnev�lon ism�telten fel�p�tett�k a v�rat. Itachi minden �vben valamit kital�l, hogy ne keljen r�m vigy�znia, vagy legal�bbis ne minden egyes m�sodpercben. Im�dott velem elj�nni, de n�ha az idegeire mentem �s jobb’ szeretett lepattintani.
- Mih van? – mosolygott.
- Ott! – mutattam a v�rra diadalmasan. Fel akartam menni, meggy�z�dni r�la, hogy nem cukorb�l van. Ugyan is, a b�ty�m, ha le akart pihenni, csak egy szav�ba ker�lt �s odaragasztottam magam a j�gv�rhoz. Valami�rt mindig ugyan azt mondta, �s �n mindig be is vettem. Akkor sem volt m�sk�pp.
- Cukorb�l van �m! – vihogott g�nyosan.
- N�m issssh!O_O– toporz�koltam �s m�r rohantam is megnyalni. – Ny���h���!>.< – sik�tottam b�gve. A nyelvem m�r megint a v�rhoz fagyott �s nem tudtam leszedni. Megint bevettem.
- … - nem sz�lt semmit, csak a has�t fogva a f�ld�n vihogott, majd megpukkadt a r�h�g�st�l.
- Nye szem�nyh! M�j mehing aszhonta cuhojb�l vahn! – d�h�ngtem magatehetetlen�l.
- Hihh… te meg m�r… te meg m�r megint bevetted… - r�h�gcs�lt tov�bb.
- Hmn… - morogtam magamba, mik�zben folyt a ny�lam.
*Flash Back End*

H�t igen. Minden �vben megcsin�lta velem. De most, hogy m�r feln�ttem, tal�n � is kin�tte ezt a h�lye szok�s�t. Legal�bb is rem�lem. Kikerekedett szemekkel figyeltem, ahogy a gyerekek a hatalmas j�gkast�lyban futk�roznak. „Persze �ket nem ugratja be a b�tyjuk! Hmn!” h�ztam fel az orrom. Amint ott csorgott a ny�lam �s b�multam azt a sz�rny�s�get, valaki megb�k�tt h�tulr�l. A b�ty�m volt az.
- R�gi sz�p eml�kek – ter�lt el az eg�sz arc�n a s�t�ni mosoly.
- H�! Most nem veszem be! Tudom, hogy nem cukorb�l van! – h�borodtam fel, mik�zben egyre v�r�s�dtem.
- �h�, sz�val v�gre r�j�tt�l. – forgatta a szem�t.
- Aham! R� �m! Most m�r nem sz�rakozhatsz velem, amikor kedved szottyan r�!
- K����r… pedig olyan j� volt l�tni, amint ott szenvedsz �s k�zbe csorog a ny�lad – fordult fel�m f�lig �r� sz�jjal.
- �! Csak akarod! – �s a k�p�be nyomtam egy h�goly�t. V�gre visszaadtam neki a reggelit. Jobbkor nem is lehetett volna… A h� lassacsk�n v�zz� v�lt az b�r�n �s lefolyt r�la. Megh�kkenve f�rk�sztem az arc�t, ahogy engem b�mul. Meg sem mozdult, csak mereven �llt. Nem esett a nyakamnak �s m�g fel sem r�gott. �rdekes. Hirtelen a lelkiismeret-furdal�s j�rta �t a testem. „Tal�n nem kellett volna?”
- …I… ’tachi..? – k�rdeztem kiss� megszeppenve.
- … - morgott egyet. Abban a pillanatba a lelkiismeret furdal�s elt�nt. Hallottam a hangj�n. Csak j�tszotta a fej�t. Semmi baja nem lett, �s ezt l�tva �s hallva jobbnak v�ltem menek�lni el�le. De akkor m�r k�s� volt. Megfogta a kezem, hogy visszah�zzon �s egy laza mozdulattal kig�ncsolt, �n meg a f�ldre zuhantam… Mikor feleszm�ltem, hogy �n a f�ld�n vagyok, leguggolt hozz�m �s egy mar�knyi havat a k�pembe nyomott. Sz�pen lassan megetette velem. K�zbe persze vihogott.
- Hitachih! Ezh HIDEG!- kap�l�ztam ny�vogva.
- Tudom Otouto. Tudom.
- E- eressz el te barom! – vinnyogtam mik�zben etette velem a havat.
- Nem… dehogy eresztelek, ha m�r nem fagyt�l oda a v�rhoz hadd r�h�gjek rajtad m�shogy!x)

Sz�rnyen m�rges voltam r�. �s nem sz�ltam hozz� eg�szen haz�ig. Csak az�rt se. � persze mindig sz�rakozhat velem, de ha �n csin�lok vele valamit… Kifel� lesegettem. K�mleltem a havas t�jat, majd egyszer m�g visszan�ztem az egyre jobban kivil�g�tott utc�kt�l.
Az aut�ban cs�nd volt. Itachi csak az utat figyelte �s semmi b�nb�n� arckifejez�st nem l�ttam rajta. De nem is �rdekelt. Na, j� tal�n egy kicsit bosszantott. Eg�sz �ton, a hazafel� azon gondolkodtam, mit csin�ljak, ha haza�r�nk. Anyu�k m�r biztos felkeltek �s k�sz�tik a reggelit. Ahhoz, hogy kimenjek t�l hideg volt. A bar�taim 250 km-re laktak t�lem. A telefonom meg lemer�lt. M�g besz�lni sem tudok vel�k. A tv-ben pedig mindenf�le szart nyomnak. Minden �vben ugyan azt. Mintha m�s nem lenne. Csak lust�k megvenni. Egyetlen elfoglalts�gom lett volna, Itachi. De hozz� nem fogok sz�lni eg�sz nap. El�g volt 2 perc �s teljesen elrontotta a kedvemet. De fel se t�nik neki! Csak vezet…

Itthon vagyunk. J�l gondoltam. Anyu�k felkeltek �s m�ris neki�lltak a f�z�snek. M�r kintr�l lehetett hallani a r�di� hangj�t. Nem tom de anyunak m�ni�ja volt, hogy ha f�z, akkor zen�t hallgat. Tal�n az�rt, mert akkor nem kell apu szemreh�ny�sait hallgatnia, mert azt�n apu is… neki semmi nem j�. Vagy s�s, vagy �ppen nem el�g s�s… most ezt �gy kell belerakni, most mi�rt nem p�coltad be a h�st… azt nem �gy kell kiklopfolni, meg stb. Sz�val k�sz �r�let, amit ezek ketten csin�lnak a konyh�ban. Semmi kedvem nem volt k�zbe avatkozni, ez�rt ink�bb felsiettem a szob�mba. Be�rve hamarj�ban levetk�ztem. Azt�n el�vettem az mp3-lej�tsz�mat �s kiz�rva a k�lvil�got magamra h�ztam a takar�t.

(nem Sasuke szemsz�g�b�l)
- Itachi… - rikkantott az anyjuk a konyh�b�l.
- Igen?
- Az �cs�dnek mi baja? Nem is k�sz�nt, csak felment. – nem is n�zett a sz�l�totthoz, el volt foglalva a klopfol�ssal.
- Tal�n az, hogy nem csak k�v�lr�l, de bel�lr�l is s�t�t… - forgatta a szem�t.
- Itachi! Legy�l kedvesebb az �cs�ddel… �s ha m�r te is felm�sz, �s itt hagysz engem… -ez az egyik kedvenc c�lz�sa Mikoto-nak, csak a b�ty nem �rtette.
- Nem megyek fel.
- Nem? Akkor gyere ide seg�teni! – vigyorgott a fi�k anyja.
- Mi? Nem! �gy �rtem… ok�, csak… felmegyek �t�lt�zni! – kapott a fej�hez Itachi. Senki se szeretett anyunak seg�teni. Mindenki tudta, ha � �s valaki m�s is a konyh�ban van �s v�letlen�l valami ici-pici hiba a f�z�s vagy �ppen a s�t�s k�zben megesett… az 3 h�ten kereszt�l krumplit pucolt, plusz � mosogatott �s takar�tott. Kem�ny h�zirend.
- Siess. M�g itt van egy hatalmas kacsa. Csak r�d v�r!
- H� de �r�l�k... -_-’– jegyezte meg halkan.
(Sasuke szemsz�g�b�l)
Ek�zben �n pr�b�ltam elaludni, de sikertelen�l. R�ad�sul m�g a b�ty�m is berontott a szob�ba.
Nem volt elragadtatva a sz�tsz�rt ruh�kt�l. Kaffogva n�zett k�rbe. El�sz�r engem sem tal�lt meg, �gy �sszegubancol�dtam a takar�ba.
- Sasuke. Nem meg mondtam...
- Nem �rdekelsz… - v�gtam a szav�ba. A paplan al�l kukucsk�ltam ki �s m�rtem fel a helyzetet. � nem l�tott, de �n l�ttam… �s ez tetszett nekem. Nagyon is.
- Eh… te velem nem besz�lhetsz �gy, ilyen hangnemben. M�g a toj�sh�j le se j�tt a fenekedr�l �s m�ris hogy �gaskodsz!  – h�borodott fel. Tiszt�n l�tszott rajta, hogy nagyon nem volt �ny�re neki ez a modor. Viszont meg�rdemli, azok ut�n, ahogy b�nt velem. – figyelsz te r�m egy�ltal�n?
- … mondt�l valamit?... – vigyorogtam �nel�g�lten.
- … - ennyi el�g volt neki. Leh�zta r�lam a takar�t �s r�m dobta a vizes ruh�imat. Hozz�teszem csak egy als�gatya volt rajtam, de cs�ppet sem izgatta, ink�bb kit�pte a f�lemb�l az mp3-mat.
- H���! Add vissza k�l�nben… - abban a pillanatban befogtam a sz�mat. Ha �n kekeckedek vele, abb�l semmi j� nem s�l ki. Az el�bb m�g j� m�k�nak t�nt, de most, hogy siker�lt kihoznom �t a sodr�b�l… h�t nem a legszerencs�sebb.
- K�l�nben…? – vicsorgott r�m. A szemei vill�mot sz�rtak, �s �gy berezeltem, hogy majdnem betojtam. N�h�nyszor m�r el�fordult, hogy nagyon magamra harag�tottam a b�ty�m, ezekkel a besz�l�saimmal. Nem mondtam semmit, csak hozz�v�gtam a p�rn�mat. Helyesb�tek, csak hozz� akartam, mert egy j�l ir�ny�tott mozdulattal kiv�dte a v�nkost. Tot�l olyan voltam, mint egy gyerek. – Sasuke. Most nem �rek r� veled j�tszadozni, de este kinyiffantalak… - �s els�t�lt. „El�g! Nekem annyi! Meg�l! �h! �n h�lyeeee!!” fogtam a fejem sir�nkozva.

(Itachi szemsz�g�b�l)
- Itachi! �gy volt, hogy �t�lt�z�l, azt�n m�g sem. Most m�r nem b�jsz ki a felel�ss�g al�l! Gyere ide seg�teni. – utas�tott any�m.
- Rendben. – s�hajtottam nagyot.
- Szivem, add ide a k�st.
- Itt van…
- Szivacsot.
- Tess�k… - adtam oda.
- Szik�t k�rek.
- Szik�t… O_O… minek neked szike anyu?! – kerekedtek ki a szemeim egy pillanatra.
- Jajh! Ne k�rdezz ennyit, csak add ide! – fintorgott.
- Itt van… de m�g mindig nem �rtem mire – akkor anyu kett�szelte a kacs�t, �s elkezdte kiszedni a bel�t. �n pedig - k�ztudott, hogy nem b�rom, amikor any�m alkot a konyh�ban, mert az mindig valami kibelez�s�vel j�r, �s k�sz�n�m azt m�r eleget l�ttam - eszeveszetten rohantam a wc-be h�nyni.
- �h, ezek a f�rfiak. Megl�tnak egy kacs�t �s m�ris futnak h�nyni. De m�r’?!

H�t igen. �n j�l ismerem a b�ty�mat �s �ll�thatom, hogy Itachi sok mindent kib�rt, de m�g neki is van 1-2 gyenge pontja. P�ld�ul a sz�tcinc�lt kacsa �s annak a hihetetlen�l gusztusos bele.

(Sasuke szemsz�g�b�l)
Miut�n meguntam a duzzog�st lekullogtam meglesni, mi is t�rt�nik. A helyzet nem sokat v�ltozott. Anyu m�g mindig a kacs�t cinc�lta, a b�ty�mat m�g mindig a rosszull�t ker�lgette, �s az ap�m, m�g mindig nem j�tt vissza a boltb�l, ugyanis id�k�zben elment. Szerintem anyu �s a kacs�ja el�l menek�lt. Ak�r mekkora szem�t �llat… tudom sajn�lni Itachit is. �n sem sz�vesen lenn�k a hely�ben, s�t szerintem senki.
- Sasukeee! Lej�tt�l? Akkor seg�thetsz te is… - fordult fel�m any�m nyakig dzsuv�san, egy sanda mosollyal az arc�n. Hirtelen elkapott valami rossz �rz�s, hogy tal�n jobb lenne innen menek�lni, amilyen gyorsan csak lehet.
- Nem k�ssz… - r�zott ki a hideg, �s m�r l�pni is akartam, amikor any�m visszah�zott �s egy k�nnyed mozdulattal majd r�m adott egy k�t�nyk�t. - … ne m�r! Anyu! Jajj ne csin�ld m�r! – kap�l�ztam mik�zben � tolt a konyha fel�.
- De! – fogta be a sz�mat - �s csak az�rt is, mert �n most ap�tok ut�n megyek a boltba… lehet, hogy m�r megint elt�vedt. Jesszus, belegondolni is rossz! – forgatta a szem�t.
- �n? Itachival? MIH?! – h�borodtam fel.
- Igen. Mi�rt, valami baj van? – n�zett �rtetlenkedve.
- H�t… h�t… az… meg hogy… �s…
- �rtem… na, amire haza �rek, a kacsa legyen a s�t�ben! �s k�vess�tek a k�nyvben le�rtakat. Ha el�g… nem kaptok vacsor�t! – mondta teljes nyugodts�ggal majd becsapta maga m�g�tt az ajt�t.
- Heh… remek. – savanyodtam el. „Nem el�g, hogy Itachival kell egy�tt lennem, de m�g dolgoznom is kellett, vele. Na j�, ez a nap kezdett m�r nagyon rossz lenni” M�g mindig nagyon m�rges voltam, hogy a k�pembe nyomta a havat. Viszont ami a legjobban zavart, az az volt, hogy Itachi m�g mindig nem k�rt bocs�natot. Pedig m�r ezerszer megtehette volna, de nem. � nem.
- Ennyire m�r ne �r�lj nekem… - morogta fel�m se n�zve. Csak v�gezte azt a monoton munk�t, amit any�nk r�nk b�zott. Magyar�n t�mte a kacs�t. Azt a dr�ga, j� kicsi kacs�t, ami az el�bb m�g az �let��rt kalimp�lt any�m kezei k�zt, az, amelyikt�l Nii-san gyomra fenekest�l felfordult.
- Ennyire l�tszik? – k�rdeztem sz�razon. Tudtam, hogy nem �r�l, hogy nem sz�lok hozz�, de…
- El�gg�.
- Akkor is a te hib�d! Nem kellett volna a k�pembe nyomni a havat! Hideg volt… �s… �s... nem csak hideg, hanem hideg is!– annyira ideges�tett, hogy tehetetlen voltam, nem b�rtam semmit sem kiny�gni. A kezemben l�v� k�s m�r gyilkol�sra k�sz volt, b�r tudtam, ha neki rontok, az csak nekem lesz rossz.
- Az eny�m?! Sz�val azt hiszed, hogy ez az �n hib�m, de mi�rt?– k�rdezte a szem�ld�k�t �sszer�ncolva. Ez az arca sosem tetszett, kiss� megr�misztett. Amikor ilyen pof�t v�gott, az �ltal�ban azt jelentette, hogy valami nagyon nem fekszik neki, vagy azt, hogy m�r megint felideges�tette valaki.
-    Mert… - kezdtem nagyot nyelve. Gyorsan v�gig futott az agyamon, mi lesz, ha nem tal�lok el�g j� kifog�st. P�pp� ver… vagy m�g rosszabb. Sebesen elkezdtem kutakodni az eml�keimben, mi volt az, amit�l �n begurultam. Igaz�b�l most m�r nem voltam r� m�rges. Igaz�b�l. Egy pillanat. A gondolkod�si id� lej�rt…
- Te… te kinevett�l, �s… - �szre se vettem, de a kezem automatikusan egyre gyorsabban kezdte el apr�tani a z�lds�geket, oly annyira, hogy a saj�t ujjamat is elv�gtam. - … au!- szisszentem fel. Az ujjamb�l rohamosan kezdett el a  v�r �mleni, hogy p�r m�sodperc alatt az eg�sz pultot �sszev�reztem. Ezt l�tva letette a f�z�sre alkalmas kell�keket �s hozott k�tszert.
- �h, Sasuke… – semmi rosszindulat, vagy szemreh�ny�s. Cs�ndesen bek�t�zte az ujjamat, majd a v�g�n egy puszit nyomott a sebre, hogy „k�nnyebben gy�gyuljon”. Az utols� mozdulat�t�l kiss� beleremegett a testem, de nem is tudom mi�rt. Enyhe p�r sz�k�tt az arcomra. De nem sz�laltam meg. Siker�lt visszatartani egy nyekken�st.
- Egy k�sz�n�m el�g lesz ^^– mosolygott kedvesen �s �jra a kez�be vette a fakanalat, hogy keverjen egyet a levesen. M�g mindig nem fogtam fel, hogy mi�rt tette, amit tett.

Ez ut�n a kis balesetem ut�n gyorsan v�gezt�nk a kacs�val meg a t�bbi �tellel �s betett�k a s�t�be s�lni, majd letelepedt�nk a tv el�. Na persze szok�s szerint csak ism�teltek.

- Unalmas… unalmas… sz�rnyen unalmas… katasztrof�lisan unalmas… gyal�zatosan unalmas… - kapcsolgattam szemforgatva a tv-t - Umh… az istenit, hogy nem k�pesek egy norm�lis m�sort leadni! W���… - m�rgel�dtem tov�bb. Itachi mellettem cs�ndben �lt �s az arcomat f�rk�szte, ami meglehet�sen ideges�tett.
- Mi van?! – k�rdeztem felvont szem�ld�kkel.
- Nagy fejed… - mosolyodott el.
- H�! H�t tudd meg, hogy… neked nagyobb van! – dugtam r� ki a nyelvem.
- Hm, de hossz� a nyelved Otouto.
- �s t�ged ez mi�rt �rdekel ennyire?! Nagy nyelvem van, de legal�bb �n jobban tudok cs�kolni, mint te!*s�t�ni kacaj*
- Hmmm… h�t ezt meg honnan vetted? – k�rdezte, mik�zben k�zelebb �lt hozz�m.
- Menj a francba innen! O_O �hm… - igaz�b�l fogalmam sem volt r�la, milyen k�pess�gei vannak, ezen a t�ren, de az�rt persze �n odamondtam neki. „Sz�p volt Sasuke, megint kevered a szart -.- ”
- Hm! Pr�b�ljuk ki! – l�tszott az �rd�gi vigyor a k�p�n �s m�ris k�zelebb hajolt az arcomhoz, ami valljuk be egy kicsit zavarba hozott. M�g meg sem �rintett �n m�gis beleremegtem. Gyeng�den �t�lelt, majd a p�rn�hoz nyomott, azt�n a hajamba t�rt, �s az arcomat kezdte el simogatni. Kikerekedett szemekkel f�rk�sztem minden egyes mozdulat�t, ahogy egyre k�zelebb �s k�zelebb hajolt hozz�m, am�g ajkaink v�g�l �ssze nem �rtek. Nyelv�t v�gig sim�totta sz�jpadl�somon, majd saj�t nyelv�vel f�lrel�kte az eny�met ingerl�sk�pp. K�nytelen voltam valamit l�pni erre… lassan lehunytam a szemeimet majd kiss� megemeltem a nyelvem, mire � elmosolyodott. M�r �ppen kezdtem �lvezni a dolgot, amikor l�p�sek nesz�re lett�nk figyelmesek… „Oh! Hogy ezeknek is pont most kellett j�nni�k!!” morogtam magamba.
- Haza is �rtetek? – ugrott fel Itachi, mint aki nem csin�lt volna semmit.
- H�t… ap�tok leragadt az �dess�gekn�l �s… - hajolt k�zelebb a b�ty�mhoz, hogy s�gjon valamit-… tudod, milyen, ha �dess�get l�t.
- Oh…
- Na �s… k�l�nben v�geztetek a kacs�val? – mosolyodott el. Abban a szent pillanatban eszm�lt�nk fel, hogy a kacs�t a s�t�ben hagytuk. Abban a szent m�sodpercben rohantunk ellen�rizni. M�rmint a kacs�t.

Este az �gyban:
K�s� este volt, az eg�sz csal�d aludt m�r, csak �n nem. A plafont b�multam. Nem tudtam aludni, engem az a rohadt cs�k �rdekelt. „A testv�rem lesm�rolt az Istenit �s m�g nem is ellenkeztem! S�t! Bakker, ez nem igaz!”. Csak ezek a szavak visszhangzottak a fejemben. Nem b�rtam meg�llni, hogy ne n�zzek r� a b�ty�mra. � bezzeg gondtalanul szuszogott. De � mi�rt nem remegett? Lehet, hogy buzi a b�ty�m?! AKKOR �N IS?! Nem, ezeket a dolgokat gyorsan el�ztem. Gondolni se akartam az ilyen dolgokra. Csak egy h�lye j�t�k volt a r�sz�r�l. Ez az a h�lye j�t�k volt!! „ �h ez nem igaz! Tudtam �n, hogy valamire k�sz�l!! Hmn! Gondolhattam volna, hogy valami ilyesmivel �ll el�… de most m�r mindegy. Majd holnap visszakapja*�rd�gi kacaj*”

<---El�z�     V�lem�nyek     K�vetkez�--->