VASÁRNAP REGGEL 

- Wáááááá…. Ho-hol vagyok??? - kiáltott fel Naruto mikor oldalra fordulva megérezte a Nap kellemesen melegítő sugarait. NEki a szobája nem így van berendezve...akkor meg hova került...

- Mi a … Ember nyugodj már meg. Csak az Uchiha kastélyában vagyunk. Tudod. – motyogta dühösen a szoba másik oldalában lévő ágyból Kiba. 

Kibát és Narutot még egy villámütés se tudta volna szétválasztani. Miután Sasuke olyan váratlanul elhagyta a várost Kiba volt az aki képes volt a fiút újra felvidítani , de persze azt a régi mosolygós arcot neki se sikerült visszahoznia.

- áh..áh értem. - lihegte a szöszi miközben próbálta lecsillapítani felgyorsult szívét, majd kitárt karokkal dőlt vissza a magasra feltornyozott, puha tollas párnákba. 

Minden egyes szobához külön fürdő is járt így kényelmesen tudtak készülődni. A reggeli csipa kitörlés után és egy üdítő zuhany végeztével Narutoék útjukat az ebédlő felé vették és útközben találkoztak pár osztálytársukkal is akik kicsit fáradtnak tűntek. 

- Fiúk veletek meg mi történt?- nézett furán Naruto a karikás szemű két srácra. 

- Naruto szerintem hagyjuk őket, nézd már milyen közel állnak egymáshoz. - vigyorgott Kiba miközben az egyik fiú vállát böködte, talán csak alvajárók…de ha megböködjük… 

- Kiba hagyd már szegényt. - morogta veszélyesen Naruto.

- Ez már most kezdi.- szólalt meg idegesen az alacsonyabb fekete hajú srác ki vállát simogatta ahol Kiba idegesítően böködte.- Ti tegnap este nem hallottatok semmi zajt? 

- Egész este mintha valaki összevissza vert volna valamit.- szólalt meg a mellette álló kicsit szőkés-szürkés hajú srác. 

- Nem. Nem igazán. Kiba horkolásától még aludni se tudtam szal inkább az mp3am hallgattam. 

- Mi hogy még tőlem nem lehetett aludni. Nem tudom ki volt az az elmebeteg, aki maxon hallgatta azt a szaros J-rockot.- fordult barátjához Kiba majd majdnem egy verekedésbe tört ki az egész mikor Kabuto érkezett. 

- Elnézést uraim ha lennének olyan kedvesek követnének. Már csak önökre várunk. 

A négy fiú zavarában semmit se tudott mondani csak csendben követték Kabutot. 

Leérve az ebédlőbe már mindenki jóízűen fogyasztotta reggeliét. 

- Ohajo Naruto … Kiba.- köszöntötte a szöszit a lánykórus na meg Kibát. 

Kiba elindult tegnapi helyére Shino Hinata és Tenten felé. 

- Jó reggelt Iruka. Kakashi –sensei. Sakura-chan. - köszöntött mindenkit Naruto egy széles vigyorral. - Are? Sasuke merre van?- nézett Naruto pislogva az asztalfőnél lévő üres székre. 

- Ki tudja. Úgy néz ki nem az a korán kelő típus.- válaszolta Riuko miközben teáját kortyolgatta. 

- Riuko ne merészelj ilyet mo… 

- Jó reggelt.- szakította meg Ino kiabálását Sasuke félálmos hangja.- Igaza van Riukonak , ha jól mondom , nem nagyon szoktam még hozzá a koránkeléshez. 

- Aham szóval minden szinte ki van már ’iktatva’ – nézett Kakashi Sasukéra. Bárcsak ne mondta volna ki ezt a mondatot mert ennél furábban még sose néztek rá. Sasuke dühösen nézett a férfira amit Kakashi nem igazán értett hisz csak egy viccnek szánta…majd a fiú lassan tekintetét az előtte lévő üvegpohárra vetette és folytatta mondókáját. 

- Hozzászoktam ahhoz hogy csak kilenc órakor kell felkelnem. Tokyoban magániskolába jártam ahova 10 órára kellett beérnünk.- Sasuke mély hangjára mindenki abbahagyta a másikkal való beszélgetést és a fiúra figyelt. – Könnyen el lehetett jutni az iskolához és bár szinte minden nap kora estig ott kellett maradnunk, elég tűrhető hely volt. De ha az ember nem akar ostoba maradni *egy pillanatra Narutora néz majd vissza maga elé* akkor keményen kell tanulnia. 

Huhogások és ’voah’ –k hallatszottak mindenhonnan. Meg egy halk morgás Naruto felöl. 

- És mégis milyen edzésre jártál?- kérdezte az egyik fiú az osztályból. 

- Kendo. Az iskola legjobbja voltam. – húzta száját egy önelégült mosolyra amint kimondta ezeket a mondatokat. 

- Szóval mindened meg volt ami csak kellett... Ennek örülök.- morogta maga elé Naruto majd egy újabb kortyot ivott teájából. 

- Majdnem. – válaszolt Sasuke majd folytatni akarta de hirtelen Orochimaru lépett be az ajtón. 

- Elnézést uram. Egy pillanatra ráérne?  

- Persze. Rögtön megyek. Ha megbocsátotok.- majd felállva szép lassan kiment az ajtón. 

Halkan becsukta az ajtót majd futásnak eredt le a pincébe ahova a konyha fagyasztókamráján keresztül vezetett az út. 

A kastély maga is már régen épült de előtte a helyen egy kisebb ház állt ami katonák búvóhelyéül szolgált. A ház alatt egy hosszas alagútrendszer húzódott ami a közeli hegyek egyikénél ért ki.  

Lefelé menet egyre sötétebb lett, de a falon lévő lámpások biztosították azt a kis fényt amely segítette úti céljuk eléréséhez. Leérve két összekötözött férfit talált kik mellett Kabuto állt egy pisztolyt a kötözött emberek felé tartva. 

- Arra nem lesz szükség. – intett szolgájának ki lassan leeresztette kezét.- Szóval mi is volt ez a tegnapi incidens. Á igen. Visszaérkezésem tiszteletére ti. Megakartatok. Ölni.- mondta teljes nyugodtsággal Sasuke miközben közeledett a két férfihoz. 

- Egy ilyen fajzatot mint te. Pfuj. – szólalt meg elsőnek az arcán két nagy sebhelyet viselő férfi, majd kommentálása után maga mellé köpött jelezve dühét. 

- Örülne a világ ha megszabadulna tőled és attól a féreg bátyádtól. 

- Nem önszántából teszi azt amit tesz.- ragadta meg nyakánál fogva az előbb hozzá szóló férfit a dühös fiú és a dohos falnak nyomta.- Csináljatok velük amit akartok. – intett két inasának a fiú majd elindult vissza az ebédkőbe. 

Mire visszaért addigra már mindenki jóízűen megreggelizett. Próbálta leplezni azt a dühöt amit akkor érzett és kisebb nagyobb sikerrel sikerült is…. Bár az ajtót szinte kitépte a helyéről mikor belépett. 

- Kakashi beszélhetnénk? – nézett a férfira aki jóízűen beszélgetett Irukával de amint meglátta Sasuke szemeiben azt a rémisztő vörösséget abbahagyta a beszélgetést. 

Otthagyva Irukát Sasuke után ment aki becsukta maguk mögött az ajtót majd a könyvtárba vették útjukat. 

Beérve a könyvtárba Sasuke kulcsra zárta az ajtót. 

- Mi az ami ennyire sürgős?- kérdezte Kakashi majd meglepődve vette észre a zár kattanó hangját. 

- Szóval ennyire értékeled a barátságunkat. Amint egy alkalmatok akad megpróbáltok megölni – Mindeközben a fiú egyre vészesebben közelített Kakashi felé.- Ezt mire véljem? – majd Sasuke felemelte kezét és Kakashi felé akart csapni de a férfi megállította a mozdulatot. 

- Nem tudom mi történhetett ami ennyire felzaklatott de esetleg elmondhatnád. – hallatszott a férfi nyugodt hangja. 

- Tegnap este, pár vadász betört és majdnem sikeresen kinyírtak.- mondta már szinte üvöltve a vörösen izzó szemű fiú.- Még szerencse hogy egy új rendszert tesztelünk a házon. 

- Hogy történhetett meg ez ?- lepődött meg Kakashi.- Nekem erről nem volt tudomásom. Várjunk csak. Te azt hiszed … szerinted lenne merszem ellened szegülni.- nézett a fiúra Kakashi.- Amióta megmentettétek az életem azóta szolgállak titeket , nem? Nincs igazam? 

Így igaz Kakashit az egyik vadászat során egy csapat vérszomjas C szintű vámpír támadta meg. A C szint annyit jelentett hogy a vámpírok között is kitaszított vérszomjas vadállatoknak számítottak. Szerencséjére az Uchiha klán épp arra járt és kimentették a halál karmai közül. 

Azóta Kakashi minden egyes őrjárat szólt a családnak merre menjenek ahol biztosa nem találják meg őket és a klán is segített elfogni a C szintű vámpírokat. 

A vámpírok társadalmában 3 szint van: az említett C ; a B színt : egyszerű vámpírok : minden egyes jellemző meg van bennük ami egy vámpírban ( naptól való elporladás , vérszomj , foghagyma iszony és a többi) általában belőlük lesznek a C szintű vámpírok, akik mindent megettek azért hogy A szintűek legyenek de persze ez lehetetlen ; az A szint a felső szint : ezt a réteget pár klán képezi köztük az Uchiha klán ami a hírszerző és védő pozíciót foglalta el , ezek a klánok nem egyszerű vámpírok: nem árt nekik a napfény a foghagyma de a vérszomj ugyan úgy megmarad amit egy kis ideig el lehet húzni. 

- Nem tudom hogy melyik vezető találta ki hogy megtámadjanak de utána fogok járni.- próbálta nyugtatni Sasukét Kakashi kisebb nagyobb sikerrel. 

- Jól van – engedte le kezét a fiú. – de ha még egy ilyen eset történik … nem lesz nyugalom… ember. 

És igen még egy nem utolsónak tekinthető jellemző az A szintre : mindennél nagyobbnak és felsőbbrendűnek tekintették magukat. És ez igaz is volt. Aki nem született olyan társadalomba mint az övék volt az csak közönséges vámpír volt. Egyedül csak az válhatott A szintűvé aki egy A szintű vérét legalább félig kiszívta a testből. Ám ez is kockázatos volt. Ha a szervezete nem fogadta be a különleges összetételű vért, meghalhatott vagy a rosszabb eset, C szintű lett. 

Visszatérve az asztal már le volt szedve és mindenki kedve szerint válogatott a nagytálakba kirakott gyümölcsök közül. 

- Minden rendben ?- nézett aggódva Iruka. 

- Természetesen.- mosolygott a tanárra Kakashi.  

- A gyerekek már nagyon nem bírják ezt az egyhelyben ülést. –sóhajtott Iruka mikor végig nézett a termen. 

- Nagyjából egy órányira van errefelé egy gördeszka , korcsolya és bicikli pálya. Különböző kellékeket lehet ott kölcsönözni. – nézett végig a társaságon Sasuke ami hangja hallatára elcsöndesedet. 

A tömeg egyöntetűen megszavazta ezt az utat. Egy félóra múlva meg is érkezett egy 30 férőhelyes külön busz amiben bőven jutott mindenkinek hely. 

- Naruto erre erre. – integetett Kiba barátjának a busz hátújából.- Lee , Gaara gyertek ti is. 

Négyen a ’szuper csapat tagjai’ kényelmesen befészkelték magukat. A Narutoék előtt lévő négyesbe Sakura, Ino , Hinata és Tenten helyezkedett el. 

A buszt Orochimaru vezette. A két tanár tanári szokáshoz híven elől ült. Mögöttük kettővel Sasuke foglalt helyet. 

- Asszem nekem itt jó lesz. Ha be engednél.  

Nézett fel a lányra Sasuke miközben egyik eloldozott cipőfűzőjét kötötte be. 

- Na mi lesz már be engedsz? – idegeskedett Riuko. 

- Már megbocsáss de ha nem látod hogy itt már ülnek. – emelte fel egy kicsit a hangját Sasuke. 

- Aham egy ember a kétszemélyes helyen. Az egodat is magaddal hoztad ? Na kérlek engedj be. Egyedül a 3. sorban nem hányom el magam szóval ha nem akarod hogy a busz összerokázása miatt extra költségeket … 

- Oké oké csak maradj már csöndben. – majd azzal Sasuke felkelt és beengedte a lányt az ablakhoz. 

Riuko szépen befészkelte magát. A hátitáskaként használt tornazacsiból előhúzott egy kisebb füzetszerűséget majd egy cerkát is előkotort. Félretúrva félhosszú haját hogy valamit is lásson betette fülébe a fülhallgatóját majd a megfelelő zene kiválasztása után mozgatni kezdte a cerkáját. 

Majd szép lassan a busz elindult egy órás útjára. Sasuke tűrt, Sasuke idegei kötélből voltak… amik könnyen elszakadtak. Pár perc után a lány füléből már szinte kitépte a fülhallgatót, ami a maxon szólt. 

- Esetleg nem lehetne lehalkítani. Az ember megőrül ettől a zenétől.- morogta az ideges Uchiha.

- Hé nyugalom. Le lehet , le lehet csak próbáltam valahogy koncentrálni.- válaszolta a lány. 

- Miért mihez kell neked az a nagy koncentráció?  

- Ehhez.- válaszolta a lány majd a kis füzetét a fiú felé fordította. A képen egy sötét éjszakai időpont lehetett. Egy ablakra volt ’ráközelítve’ ami mögött egy alak állt. Aminek mintha vámpír fogai lettek volna és egészen hasonlított Sasukéra.- Na mit szólsz. Tegnap este volt egy rémálmom amiben egy kastélyban rohantam végig és közben különböző lények követtek. Majd a folyosó végéhez érve a falból hirtelen egy vámpír szerű lény lépett ki. Amint meglátták a szörnyek eltűnt az összes. Mivel sötét volt nem nagyon láttam az arcát. De amint közelített felém ki lehetett venni minden részletét. Porcelán fehér bőr és azok az ajkak… 

’…’ Sasuke reakciója… ’ Remek...kezdhetek aggódni hogy még egy emberrel több fog rámakaszkodni...’ 

- Csak az a gond hogy a szemeit nem tudtam tökéletesen kivenni olyan vörösen izzottak. Aztán hírtelen felébredtem… Azóta próbálom lerajzolni de most sikerült a legjobban. Szerinted milyen ? kérdezte a lány miközben megint felemelte a füzetét. Egy pillanatig nézte..nézte.- Nézd már majdnem olyan lett mint te…radilozhatom ki...remek…

- Ceh még hogy olyan mint én. Milyen nyomott annak az arca nekem pedig...

- Köszönöm Mr. Pikasszó de nem kérek az előadásból.- azzal a lány kikapta Sasuke kezéből a kiskönyvét és becsukta. – Őszinte választ kérek. Mi van közted és Naruto között? 

- Mégis mi a franco-… 

- Nyugodja meg… ch… mindegy. Csak érdekelt és Narutot is. Nagyjából egy éve jöttem ebbe a városba. Sokat hallottam már rólad. A nagy Uchiha klán. És azt is rebesgették hogy régen nagyon jó barátok voltatok Narutoval. Most is barátodnak tartod vagy lezártál mindent? 

Sasuke nem hitt a fülének. Naruto az után érdeklődik hogy barátok e még. ’usuratonkachi ’ 

- Remélem még mindig barátjának tekint … bár ahogy látom szépen beilleszkedett a többiek közé így lehet hogy egy kicsit… 

- Ne beszélj hülyeségeket. Elárulok valamit de ez maradjon köztünk. Add a jobbod. – mondta a lány amit Sasuke nem nagyon értett.- a füled. „Naruto még ugyan úgy szeret, mint azelőtt sőt még jobban. És nem ő kezdett ki Sakurával hanem a csaj hívta el randizni de nem nagyon akart belemenni. Szal szinte szabad utad van nála. De ha egy szót is visszahallok esküszöm nem lesz könyörület. Khuf „ - nevetett fel a lány amint visszadőlt az ablakhoz és felhangosította zenéjét. 

Sasuke még mindig nem hitt annak amit az előbb hallott. Naruto még mindig… és talán jobban is… szóval. 

Eközben hátul… 

A lányok persze mit tudnak csinálni. Pletyka pletyka és még több pletyka. Ki milyen új cipőt látott. Ki a legmenőbb. Ám a csevelyt a mikrofon sercegő hangja szakította meg. 

- Egy kis figyelmet. – szólította fel Iruka a gyerekeket. – Felírtuk mindenki nevét egy papírcetlire így az időt kihasználva kiválasztjuk a szereplőket a Rómeó és Júliához. 

’Ne ’ ’Sensei’ és a többi szörnyülködő beszólásokat lehetett hallani. De a tanár nem is zavartatva magát tetszésszerűen kiválasztott egyet az előtte lévő ülésen elhelyezett táskában lévő cetlik közül és máris olvasta a neveket és a szerepeket. 

- Szóval mivel nem vagyunk elegen ahhoz hogy előadjuk az egész darabot. És különben is unalmas lenen az egész.- jegyezte meg.- ezért csak az ötödik felvonást adjuk elő. Így csak 12 ember fog a színpadon szerepelni. A többiek a díszletben és a ruhák elkészítésében esetleges dolgok beszerzésében fognak segíteni. Szóval kezdjük mondjuk Boldizsárral azaz Rómeó szolgájával aki.. *idegfeszítő csönd* Kiba lesz. 

- Ne már. Sensei nem lehetne ezt kihagyni. – nyafogott hátul a fiú. 

- Ki..Kiba-kun szerintem menni fog.- próbálta nyugtatni Hinata. 

- Szerinted menni fog? – dugta fejét Kiba a lány mellé. A lány  hirtelen elvörösödött de biztatásként egy nagyot bólintott.- Sensei jól van elfogadom. – mintha lett volna más esélye. 

- É…értettem- vakargatta a fejét Iruka- szóval a következő… 

És ez még így ment egy ideig. A szerepek felosztása : első őr : Lee ; második őr : Shikamaru ;  Páris apródja : Chouji ; patikárus : Ino ; Lőrinc : Gaara ; János :Shino ; Capulet né : Hinata ; Capulet : Neji ; Montague és Escalus ideiglenesen két srác lett az osztályból akik csak nagy nehezen vállalták el a szerepet ; és a 3 főszerep. 

- Júlia : Sakura   

- EZAZ – kiáltott fel Sakura.- e…elnézést Sensei. 

- Szóval. – folytatta tovább Iruka. – Rómeó : Naruto. 

- Hohó. – jött az őrjöngés. 

- És Páris : Sasuke. 

- Pfh… - csak ennyi tellett a fiútól. 

- Ha nem lenne nagy kérés. Riuko téged megkérnélek a díszlet megtervezésére ha nem nagy probléma. Majd Tenten segít. 

- Szuper köszönöm sensei úgy se bírom a színpadot. Ez az .- őrjöngött a lány. 

- Igen is Sensei…- jött Tenten álmos válasza. 

Majd az út további részében semmi különös nem történt. Egy ketten fényképeket csináltak. Egy két fácán befutott a busz alá… csak vicc csak vicc. 

11 környékére már meg is érkeztek A helyre az az Az Őrjöngő parkba. A helyet talán két éve építették. Mivel vasárnap volt ezért érthető volt a boltos reakciója. Ekkora csapat vasárnap. Kis vonakodás után bele egyezett abba hogy maximum 4 óráig maradhatnak.

- Azt nézd Kiba. Milyen deszkák. – mutatott Naruto a falról lelógó deszkákra .- Az a nari az enyém.- azzal le is kapta a falról s választott mellé egy narancssárga sisakot. Kiba se totojázott sokáig és egy barnásszürke kiválasztása után rohant barátja után. 

- Egy fekete korit legyen szíves. Kössz.- Sasuke nem volt oda annyira a deszkáért de a biciklizés túl lányosnak tűnt így maradt a korinál. Majd huzakodva de fejébe nyomta a sisakot és a pálya felé ment.

A boltos pár pillanatig csak pislogott majd a mellette lévő plakátra nézett ahol egy új divatcég kollekciójának a reklámja volt. ’Az nem az a kölyök volt…’ tanakodott magában, de miután még egyszer ránézett a plakátra és figyelmesebben tanulmányozta a modell pillantását, inkább letett arról hogy Sasuke után menjen. 

A hely tele volt ugratókkal. Mintha egy vízben állnál és a különböző magasságú hullámokat néznéd amin az emberek átszáguldoznak. Persze voltak pályák kialakítva a ’nem extrémeknek’ is. 

- Kiba ezt skubizd.- majd Naruto meghajtotta magát és felmenve a palánkon kezével megtartotta magát a levegőben majd vissza érkezett a földre. 

- Ember ez állat volt. – jött Kiba örvendezése. 

- Ez semmi volt. Ezt nézzétek. – szólalt meg egy hang Narutoék mögül majd a következő pillanatban elhúzott valaki mellettük. 

Riuko görkorival az egész palánkot átugratta majd visszafordulva neki futással felgördült rá és a levegőben felhúzva a lábát újra átért a másik oldalra. 

- Wáh apám ez állati volt.- állt meg a két fiú mellett. 

- Te.. ezt… hogyan ? –kérdezte rebegve Kiba. 

- 3 hetente járok ki a bátyámmal ide. A deszkázás a szenvedélye nekem meg a kori. Még szerencse hogy a srác felismert. Így legalább bejárathatom újra a korit és jövő héten megverem a bátyám a körversenybe.- fogta ökölbe kezét ahogy már bele is gondolt a győzelembe.  

- Aham ..- jött az egyöntetű reakció. 

- Na megyek megnézem mit csinálnak a csajok. Pá - azzal elindult a többi lány felé. 

Sakura és Ino is korival nyomult és egyfolytában Sasukét követték amitől szegény srácnak már herótja volt. Szerencsére Shikamaru és Lee épp arra tekert akik leállították a lányokat hogy mit szólnának ahhoz ha ’húznák’ őket. Persze a lányok egyből nemet mondtak. Mire a két fiú eltűnt Sasuke is szépen lelépett.

’Ch remek. Mire is számítottam. Talán nem is volt jó ötlet ez az egész…’ mormolta magábana  fekete hajú miközben újabb ugratókat vett birtokba. Nem törődött senkivel, és semmivel. ’ Ha igaz amit az a csaj mondott akkor Narutonál még van esélyem…’ majd felérve a palán tetejér jobbkezén megtámaszkodott így fejjel lefelé tartva magát egy percig ’…talán…’ mormolta magában miközben végignézett a parkon.

Mindenkinek nevet, mindenkinek van valakije akivel versenghet, akivel nevetgélhet, akivel csak lehet. Majd hirtelen egy szőke fejet látott meg mely mellett egy ugyan olyan kócos barna húzott el.  ’Ch.’ Szorított idegesen össze fogait. Szeme követte a szőke tincsek minden egyes mozdulatát majd hirtelen…eltűntek szemei elől.

’Naruto’ kapta fel fejét amint visszaérkezett a földre s útját a fiú felé vette.



- Hé, fiúk minden rendben.- kérdezte aggódva Riuko miközben lelassított a két fiú mellett.

- Persze csak ez a vadbarom nem képes egyenesen menni.- sziszegte orra alatt Naruto miközben megpróbált négykézlábra állni.

- Én vadbarom? Ki volt az aki alól kicsúszott a deszka.- sziszegte vissza Kiba.- Argh bassza a karom. – morogta miközben jobb karját simogatta. Dühös tekintetét Narutora fordította ám ugyan ebben a pillanatban egy halk , elnyelt sikolyt is hallott mely vigyorgásra késztette…és Narutot is.

- Kihba…- suttogta Naruto miközben jobb kezével gyengéden megfogta a fiú állkapcsát és maga felé fordította.

- Na..Naruto…- szinte már úgy sóhajtotta ki magából a fiú a nevet.- Tudod hogy ezt nem szabad…

- Nem érdekel…- csattant fel a szöszi majd mélyen a másik szemébe nézett s közelíteni kezdte ajkait a másikéhoz…mire végre meghallotta a puffanást.

Egy pillanat se telt el és a két fiú a földön fetrengett a röhögéstől.

- Ezt nem hiszem el, ezt nem hiszem el.- röhögte ki magából Kiba miközben fogta a nevetéstől fájduló hasát.

- Pfháháhá Riuko látnod kéne magad…pfáháhá. – vihorászta Naruto s közben felült majd visszahuppant amint meglátta a lány arcára kiült tekintetet.

- Ha..ha ezt tudom hogy…hogy pfáhhá ilyen reakciót kapunk…hhahah… előbb megcsináljuk. – mondta kissé szaggatottan Kiba, próbált lenyugodni de azaz arc.

Jól tudták a fiúk hogy a lány megőrül a yaoiért…nem egyszer kapták rajta hogy informatika órán különböző web portálokat lapozgat, vagy épp ha elhaladt előtte két fiú kik már vészesen túl közel álltak egymáshoz akkor a lánynak meg kellett valamiben kapaszkodnia, csak hogy ne ájuljon el.

De most nem volt korlát, se fa, se fal csak a jó kemény beton. A lány szét tárt lábakkal, szájából kissé kifolyt nyállal és egy vigyorgó pofával feküdt a földön az eget bámulva és fura, kis vihogó hangot hallatott magából.

- Szerinted jól van ?- kérdezte végül Kiba miután per perc után a lány még mindig csak feküdt és halkan vihogott.

- Persze semmi baja csak ki kell hevernie. – mondta megnyugtatóan Naruto. – Fúj. Ácsi. Most azt képzeli hogy te meg én…?! – csattant fel Naruto majd a mellette ülő fiúra nézett.

- ÁÁÁÁÁÁ. – kiáltottak fel egyszerre.

- Ezt. Soha. Többet. Akármennyire is imádom kínozni ezt a csajt. Ezt többet ne. – ordibálta Kiba miközben maga előtt kapálózott.

Sasuke az egy rámpa mögött állt és onnan figyelte az eseményeket. Egy pillanatra azt hitte… Tudta hogy nem kellene idegesnek lennie. De az a tekintett, azok a szemek, az a csillogó nézés. Akarja, akarja amilyen gyorsan csak lehet.

Fogait össze korogtatva s kezét ökölbe szorítva kilépett a rámpa árnyékából majd odébb állt. 
 

Mindenki rótta a köröket , versenyeztek így már bőven négy előtt hulla fáradtan ültek kint a placcon. Háromnegyed négykor már mindenki fent ült a buszon és vérték hogy végre visszatérhessenek a kastélyba és lepihenhessenek.  

- Ez atom ötlet volt ember.- csapta meg Sasuke jobb vállát Riuko.- A kedvenc helyem ez a placc. 

- Aha….- jött a fáradt Sasuke válasza.- Fene. – morogta orra alatt amint meglátott felbukkanni egy rágógumi rózsaszín és egy természetesnek igen nem mondható szőke fejet.  

- Sa..sasuke csak szerettük volna megköszönni a csodálatos délutáni programot. Nem lenne kedved hátra ülni közénk. – mosolygott Sakura. 

’ Még mit nem. Hogy én oda hátra. Bár…’ – majd a hátulról jövő nagyhangzavar felé pillantott melynek középpontjában természetesen a szőke állt. 

- Ha jöhet velem Riuko. –jelentette ki nyugodtan a fiú. 

- MI ? – kiáltott fel a négy lány. 

- O professzor ennyire a szívéhez nőttem. 

- Nem igazán csak kell valami értelmiség is mellém. 

- Igen is.- csapta fel a kezét a lány mint a katonák. – induljunk. 

A négy lánnyal nem is törődve elindultak hátra az üresen álló négyes felé. 

- Hello emberek.- köszöntött mindenkit Riuko. 

- Á Riuko. Sasuke- jött az üdvözlés Narutótól bár kissé furcsállta hogy Riuko és Sasuke ilyen könnyen össze ’haverkodott’. 

Természetesen Sasukétől semmi féle köszönést nem lehetett elvárni egy ’ Hn ’ ön kívül.A négy lány is visszatért hátra és a busz is elindult. Sakura és Ino gyorsan le is huppant abba a négyesbe ahol Sasukéék ültek ám Riuko a kényelmetlen helyzetre hivatkozva inkább Naruto melletti üres széken foglalt helyet. Kiba épp el volt foglalva a sebesült Hinatával aki elesett korizás közben és a jobb lába kicsit meghorzsolódott. 

- Ha szabad.- mosolygott Narutora majd a fiú elvéve a székről pulcsiját, a lány lehuppant mellé rajzfüzetével együtt. - Múltkor mondtad hogy szeretnél egy új deszkát mert ha jól tudom a régid eltörött… 

- Á igen.- kapcsolt egy pillanattal később Naruto. Nem tudta levenni tekintetét Sakuráról aki úgy beszélgetett (próbált beszélgetni) Sasukéval mint ahogy kiskorukban. Ugyan azt a rajongást látta a lány szemében mint régebben. 

- Gondoltam rajzolok pár mintát.- majd elkezdte lapozni a füzetet amit közben maguk elé rakott.

Naruto észre se vette ezt. Csak előre nézett. Megtudta érteni Sakurát. Hisz ha ott van Sasuke akkor ő már miért is kellene…mint régen…argh miért mindig a múlt. Majd gondolatait egy fekete szempár állította meg.

Ajkai kissé elváltak egymástól, mit észre se vett miközben azok a fekete széndarabok szinte megbabonázták. Látta a magányt, a fájdalmat, a szeretetre való vágyat azokban a szemekben. Olyan más volt. Régen tele volt az a két gyöngy boldogsággal, játszi kedvességgel, s most csak ha mélyen belenéz, csak akkor látja újra. Újra azt a csöpp…

- Föld hívja Narutot, hallasz? – legyezgetett el arca előtt a mellette ülő lány füzetével.

Pillanatok múlva eljutott agyáig hogy kinek a tekintetével nézett szembe. Érezte ahogy arca egyre melegebb és melegebb lesz. Kissé hideg ujjait arcára tette s próbálta hűteni piroskás pofiját.

- Sheeesss… jól van..nem az én dolgom…- mondta kicsit sejtetősen Riuko majd újra kettőjük elé emelte a füzetet. – Véleményt. 

Az erős, határozott hang visszahozta a jelenbe s tekintetét az elé tett rajzokra vezette. – Azt ne mond hogy mindezt egy hét alatt csináltad. – kiáltott fel Naruto amint meglátta a fehér piros deszkamintát amin a fox emblémája azaz egy róka fej volt. Egyszerűen lenyűgözte. Igaz hogy csak egy sima deszka volt lerajzolva, de egyszerűen az összes elképzelhető helyzetben, amiben csak lehetett.  

- Ceh.- mosolyodott el a lány.- akartam kérdezni valamit bár, ahogy elnézem itt az események értelmetlen lenne feltenni…- morogta magának a mondat második felét.- Naruto te még mindig…?- suttogta mondata végét a fiú fülébe. 

Naruto nem tudott mit válaszolni. Arcát újra birtokba vette a halvány pír. Szemét lesütve, alig észrevehetően bólintott. 

- Akkor mire vársz még? – kérdezte a lány miközben egy újabb deszkamintához lapozott. 

- Ho… hogy érted?- kérdezte értetlenül a fiú ’ Ugye nem arra gondol hogy …’ 

- Ti ketten meg miről susmorogtok ott a sarokban? - kiáltott rájuk Kiba. 

- Csak ezeket a deszka mintákat mutattam neki. Ha érdekel megnézheted.- majd azzal Kiba kezébe nyomta a könyvét.- Majd értesíts a döntésedről – súgta Narutonak – Kiba ha végeztél juttasd majd el hozzám a könyvet . Kössz . – majd elindult vissza előre. 

Leülve ülésébe szeme sarkából figyelte ahogy Naruto Sasukéra néz majd megrázza enyhén vörös fejét amit az ablakhoz nyomva próbált hűteni. 

Nagyjából negyedórával a visszaérkezés előtt Sasuke is visszatért helyére és pár perces böködés után sikeresen fel is ébresztette szomszédját akinek kezébe nyomta a rajzos könyvet.