Feh�r k�penyes alakok vesznek k�rbe �s arrog�nsan mosolyognak szenved�semen. Nem is l�tok bel�l�k szinte semmit, hisz nem csak az uniformisk�nt felvett b� anyag takarja �ket, de a „ritu�l�” r�szek�nt m�g azzal is megtiszteltek, hogy ugyan olyan h�sz�n� maszkot tettek arcukra, egyed�l k�r�rvend� ajkukat hagyva szabadon. Norm�l esetben azt mondan�m, hogy milyen sz�nalmas; tiszta sz�nbe �lt�znek, m�g bel�l a lelk�k rohad a mocsokt�l, de... Nem vagyok k�pes m�sra csak elk�nzottan ny�sz�r�gni.

Durva kezek fognak le egy asztalra, apr�bb sebekkel tark�tott, meztelen testemet egyed�l egy v�r�s anyag takarja valamelyest. F�zom, m�gis m�r a pillant�st�l is kiver a v�z, ahogy egyik�k par�zsl� billoggal a kez�ben k�zel�t meg.

K�ts�gbeesetten kezdem r�ngatni szor�t�sban l�v� tagjaimat. A karomba �les k�rm�k v�jnak, izmaimat a g�rcs�ss�gig fesz�tem, de semmi hat�sa. T�l gyenge vagyok...

 - Ne! K�rem ne! - rim�nkodok, hisz mi m�st tehetn�k?

Azt se tudom, hogy testem a f�lelemt�l vagy a hidegt�l reszket jobban.

Az f�mr�d meg�ll.

Rem�nykedve n�zek r� a f�rfira, aki k�sz�l meg�getni. T�tov�zik.

Tal�n m�g nem olyan, mint a t�bbi... Mennyire szerencs�s lenn�k, ha ak�rcsak � rosszalln�. Egy pillanatig t�nyleg elhiszem, hogy most fog felsz�lalni, ledobja mag�r�l az �larcot, �s kioktatja a t�bbit, hogy voltak�pp egy gyereken t�ltik ki a felhalmoz�dott brutalit�sukat, de csal�dnom kell. Ajka sz�lesre h�z�dik, �s k�nz� lass�s�ggal folytatja f�lbehagyott mozdulat�t.

 - K�ny�rg�m, ne...

Hangom elv�konyodik �s megremeg, mik�zben k�nnyeimet nyelem vissza.

P�r hete m�g annyira boldog voltam. V�rtam a sz�let�snapom, �s t�nyleg minden t�k�letes volt.

Anya... Apa... Azt akarom, hogy �ljenek! M�gse t�rhetnek vissza. Elvett�k �ket t�lem. De m�rt?! Nem tettem semmi rosszat! �s �k se senkinek. Mindig kedvesek voltak... mindig mosolyogtak... M�rt kellett meghalniuk? Annyira...f�j.

 - Sebastian! - ki�ltom k�ts�gbeesetten az egyetlen nevet, akinek tulajdonosa tal�n seg�thet rajtam. - Sebastian!

H�v�somra nem j�n semmi v�lasz, a Pokol fel� tasz�t� jel pedig lass�tott felv�telk�nt �r egyre k�zelebb hozz�m.

Meg fog menteni! Tudom! Musz�j! A k�teless�ge!

Szemeimet nem b�rom levenni az izz� billogr�l, sz�ntelen�l azt figyelem, hogyan �r egyre k�zelebb mellkasomhoz. A benne l�v� minta teteje s�rg�san �g, m�g sz�leit v�r�sre vonja a forr�s�g, �s min�l jobban figyelem, ann�l nagyobb m�rt�kben uralkodik el rajtam a p�nik. Ekkor veszem csak �szre... a jobb szememmel is ugyan olyan t�k�letesen l�tok... nincs benne a Matontetragram?

Ezek szerint... Sebastian... nem j�n el?

Nevets�ges, b�rmi t�rt�nj�k velem, � mellettem lesz! Mellettem kell, hogy legyen! B�r csak egy l�lek vagyok neki... Tal�n valahol t�bbnek l�t, de ez mindegy is. Itt lesz... B�zom benne.

Mikor m�r alig �t centire van t�lem a k�nz�eszk�z, v�re elhiszem, �s a sor els� domin�ja r�d�l az ut�na lev�re, ezzel elind�tva a l�ncreakci�t.

Nem v�d meg... �s nem fog ut�na �nel�g�lten r�m mosolyogni... t�bb� nem hallom a kil�t�re vonatkoz� kis sz�vicc�t, melyet minden alkalommal elism�tel, ha valaki csod�lkozik a k�pess�gein... nem �rezhetem azt a fekete tea illatot... nem fog gy�mkodni felettem... magamra hagyott...

Gondolatmenetem megszakad enn�l a k�t sz�n�l, melyek v�g�l �les v�zhangot vernek elm�mben. Ereimben a keser�s�g mar� savk�nt terjed sz�t mellkasomb�l kiindulva, �s t�bb� nem vagyok k�pes visszafolytani magamba m�r azzal se, ha a f�lelemre koncentr�lok.

Sz�vem olvadt szil�nkjai szemembe gy�lnek, majd lassan v�gigmoss�k arcom.

A tudat, hogy nincs senkim, a k�ts�gbees�s sz�l�r�l a m�lybe tasz�t, �s v�g�l teljesen �tadom magam emberi mivoltom gyenges�g�nek, �gy kezdek el teljes er�mb�l tiltakozni, kap�l�zni.

K�r�l�ttem kiab�lnak, de egyetlen sz� se jut el hozz�m, csup�n a fel�m k�zeled� forr�s�gra vagyok k�pes koncentr�lni, �s arra, hogy nem �ll mellettem senki, aki oltalmazna. Nagy ellenkez�sem eredm�nye k�p a billog c�lt t�veszt, de sajnos nem annyira, hogy ne engem tal�ljon el.

Az izz� f�m b�r�mbe nyom�dik, �s az eddigi hideg miatt k�tszerezve �rzem meg, ahogy lassan megolvasztja maga alatt a h�st, �s egy �letre bel�m �geti az �tkozotts�got �s a megal�ztat�st.

„Sebastian...”

 - Fiatal �r!

Szemeim egyszeribe kipattannak, �s v�gre elt�nnek a r�mk�pek, egyed�l az elviselhetetlen gy�trelem marad meg oldalamban. Fejem csak egy pillanatra tisztul ki, de a k�n minden m�s �rz�kszervemet eltomp�tja, m�g k�nyszeredetten z�rom �ssze pill�im �s fordulok meg, hogy jobb tenyeremet az �g� sebre tapaszthassam. Kezem a forr� folyad�kt�l nedves h�l�ingbe markol, mire valaki a h�tamhoz ny�lva felr�nt �l�sbe, majd megpr�b�l kifeszegetni a g�rcs�s magzati p�zb�l, hogy hozz�f�rhessen s�r�l�semhez.

 - Neh! F�j! Hagyj! - ny�sz�rg�m reszketve t�mondataim, de a tolakod� alak nem t�g�t mell�lem.

Hagyj m�r b�k�n! Nem akarok m�st csak, hogy v�gre nyugodtan g�rnyedhessek �ssze, am�g ennek v�ge nem lesz!

Szorosan fonom k�rbe magam karjaimmal, �s nyomom fejemet t�rdeim m�g�. Remegve szor�tom a v�rz� sebet, el�z�leg kicsordult k�nnyeim lassan elp�rolognak �s s�juk sz�raz cs�kot hagy arcomon.

 - Fiatal �r, engedje meg, hogy ell�ssam.

Alig t�z perc eltelt�vel Sebastian m�r az �j k�t�st teszi fel, �n pedig teljes nyugalommal �s fapof�val b�mulok ki a fejemb�l annak ellen�re, hogy �gy �rzem, bord�imr�l a h�s menten lev�lik.

 - Ha a mellkas�n lenne, m�r belehalt volna - jegyzi meg, mint egy k�zl�sk�pp.

 - Tudom - v�laszolom monoton hangon.

Hogy ne tudn�m, nem vagyok h�lye! Ja, �s k�pzeld el, el�gg� �szrevehet�, milyen m�lys�gig ment t�nkre a bal oldalam.

 - M�r el�k�sz�tettem a tiszta �gynem�t.

Na, igen. Nem ez az els� eset, hogy �jszakai szenved�seimnek nem csak a testemen marad nyoma.

 - Tudom.

 - A te�j�t k�s�bbre hagytam, nehogy kih�lj�n.

 - Tudom.

Komornyikom szeme �lesen felvillan, �s egy pillanatra meg�ll a mozdulatban, majd ugyan �gy folytatja munk�j�t.

 - Elizabeth kisasszony v�lhet�leg p�r �r�n bel�l itt lesz, hogy megl�togassa �nt.

 - Tudo--- MI?! - a l�legzet bel�m reked, �s megr�k�ny�d�tten n�zek r� a teljesen nyugodt f�rfira. - Mit akar t�lem?! - r�m�letem ki�lhetett arcomra, hisz Sebastian el�gedetten mosolyog bossz�ja hat�soss�g�n.

 - Term�szetesen agg�dik �n�rt - egyenesedik fel mell�lem, majd odal�p a kik�sz�tett ruh�imhoz. - Egy hete betegeskedik, �s ez alatt alig mozdul ki a h�l�szob�j�b�l.

 - Sebastian csin�lj vele valamit!

 - Ugyan, Fiatal �r - adja r�m a m�sik, tiszta h�l�inget. - m�g a legnagyobb uralkod�k is elkapnak n�ha egy-k�t v�rust. Ett�l nem lesz kevesebb senki szem�ben - mosolyog kedvesen, majd el�m teszi a reggelit a l�bakkal kit�masztott t�lc�n.

 - Akkor sem akarom, hogy ide j�jj�n! - megy fel egyre jobban a v�rnyom�som.

Csak Lizzy-t ne! Biztosan elkezdene nekem itt b�gni, noha senki sem tudja mi val�j�ban a bajom. K�sz csapda.

Ha tettetem a rosszull�tet, akkor itt akar majd maradni velem, ha pedig �gy viselkedem, mint akinek semmi baja... Nos, az olyan, mintha csak viccb�l lenn�k �gyban, �s biztosan kir�ngatna. M�rpedig p�r l�p�s, �s �sszeesek a f�jdalomt�l. A seb felszakad, Lizzy �szreveszi a v�rfoltot, megn�zi mi az, �s nemsok�ra m�r a sajt� arr�l fog pletyk�lni, hogy a Phantomhive Gr�fot megbillogozt�k, mint valami tehenet.

Ezt a megal�ztat�st �n nem �ln�m t�l!

 - Sebastian! - ki�ltok komornyikom ut�n, mikor el akarja hagyni a szob�t, azonban hi�ba n�zek r� olyan jelent�s�gteljesen, csak megereszti szok�sos mosoly�t.

 - Sajnos nekem egy�b teend�im vannak. Ha v�gzett, kiviszem a t�lc�t - azzal m�r csukja is be maga ut�n az ajt�t.

 - Te nyomorult, ez�rt m�g kar�ba h�zlak! - �v�lt�m torkom szakadt�b�l, de csakhamar megb�nom, mert oldalam egyb�l jelez, nem tetszik neki t�lzott aktivit�som.

**********

Sebastian nem t�vedett, Lizzy kicsivel eb�d el�tt betoppan, �s hi�ba van m�g mindig lent, m�r a szob�mban hallom aggodalmas sir�nkoz�s�t.

H�tat ford�tok h�l�szob�m bej�rat�nak, majd nyakig betakar�dzom. Ha nem egy d�mon lenne az egyik alkalmazottan, tal�n m�g el is kezden�k im�dkozni, de eme apr� probl�m�t tekintve Isten - akiben megjegyzem, nem nagyon hiszek - val�sz�n�leg az ellenkez�j�t cselekedn� k�r�semnek. Vajon m�k�dne n�la a ford�tott pszichol�gia?

Nem marad t�bb id�m gondolkozni, ugyan is a sz�ke l�ny komornyikom k�s�ret�ben meg�rkezik.

 - Fiatal �r, Elizabeth kisasszony j�tt megl�togatni �nt - mondja hivatalosan Sebastian, �s Lizzy egyb�l az �gyamhoz l�p.

 - Szia Ciel... - motyogja a h�tam m�g�tt, �s valahogy megsajn�lom.

Fel� fordulok, majd �n is kiny�g�k valami �dv�zl�sf�l�t, mire egyb�l megered a nyelve.

 - Annyira agg�dtam �rted! M�r mi�ta �gyban vagy, �s Sebastian mondta, hogy m�g a k�teless�geidet se tudod rendesen elv�gezni - szomorkodik, de �n valahogy eg�sz m�st emeltem ki magamnak ebb�l.

Sz�val nem az eg�szs�gem a fontos annak a fecskefark� j�mad�rnak, mi? Sejtettem...

Lizzy kis sz�netet tart, am�g �sszeszedi mag�t, �s l�tom rajta, legsz�vesebben r�m vetn� mag�t, �gy s�rna.

 - De ne agg�dj, hoztam neked aj�nd�kot! - vidul fel hirtelen, Sebastian azonban k�zbe v�g miel�tt el�vehetn� a kis k�zit�sk�j�b�l.

 - Azt k�rem majd ink�bb k�s�bb. A Fiatal �r �pp k�sz�lt eb�delni. Ut�na odaadhatja neki.

Elizabeth beleegyez�en b�lint, �n pedig enyh�n kikerekedett szemekkel figyelem az am�gy j�l�temre nagy vesz�lyt jelent� sz�k�t. Mennyire b�k�s most. Vajon mag�t�l, vagy Sebastian mondott neki valamit m�g mikor meg�rkezett?

 - Javaslom, addig �n is eb�deljen meg - mondja tov�bb, mik�zben kik�s�ri a l�nyt, b�r az ink�bb n�z engem, semmint figyeljen szavaira - Ha esetleg addig a Fiatal �r nem v�gezne, akkor megtekinthetn� a h�ts� kertet. Nem r�g---

 - Ugye hamar felgy�gyulsz? - rohan vissza hozz�m Lizzy, �s megfogja a kezem.

Most erre mit mondjak? Igaz�b�l fogalmam sincs. A l�nyeg, hogy nem halok bele. Ha m�gis v�gzetes lenne, akkor Sebastian k�teles lesz a lehet� leghamarabb kiiktatni sz�leim gyilkos�t, �s ut�na nekem m�r mindegy.

 - Igyekszem - v�laszolom v�g�l, Elizabeth pedig v�gre hajland� elhagyni a szob�mat.

Miut�n becsuk�dik az ajt�, m�lyet s�hajtok, �s visszab�jok a puha �gynem�be.

Tal�n egyszer�bb is lenne, ha mindenki �gy tudn�, hogy egy betegs�gbe haltam bele. M�sk�pp mivel Sebastian velem egy�tt t�nne el, azt hihetn�k, hogy elrabolt, �s feleslegesen induln�nak a keres�semre. De miket is gondolok? Mit sz�m�t, mi lesz a vil�ggal a hal�lom ut�n?

Fejemre h�zom a takar�t, �s igyekszem felf�ggeszteni a gondolkoz�st.

A f�lledt leveg�ben tiszt�n kiveszem a sebemb�l �rad� fert�tlen�t� szagot.

M�r egy hete megy ez... Legal�bbis a durv�bb v�ltozata. Nagyj�b�l f�l h�napja kezd�d�tt. El�sz�r azt hittem valahol lehorzsoltam vagy be�t�ttem az oldalamat, noha el�g val�sz�n�tlennek t�nt. Mindenesetre nem tulajdon�tottam nagy jelent�s�get neki. Azt�n �jjelenk�nt egyre rosszabb lett. V�g�l ezen a h�tf�n �gy �bredtem, hogy egyenletesen sziv�rog a billog lenyomat�b�l a v�r, h�rom napja pedig m�g hozz�ad�dtak a r�m�lmok is, �s engem lassan felem�szt az eg�sz.

Sebastian szerint nem egyszer�en r�m �gett�k a jelet. Valaki vagy valami felk�sz�lt r�, hogy megsz�k�m, �s �gy int�zte el, hogy id�vel mindenk�pp meghaljak. R�ad�sul dr�ga d�monom se tud nagyon mit kezdeni vele.

Keser�en mosolygok bele a p�rn�ba.

Olyan �lmos vagyok... Alig aludtam valamit, �s m�ris j�tt a r�m�lom. R�ad�sul mindig ugyan az. El�bb-ut�bb ebbe fogok bele�r�lni.

Halk kopog�s r�ngat ki saj�t kis szenved�ssel t�lt�tt vil�gomb�l, mire �vatosan fel�l�k.

Komornyikom el�m rakja az eb�det, �s �n csendben kezdek el enni, majd p�r falat ut�n megsz�lalok.

 - Eml�kszel m�g r�, hogy hol tartottak fogva, amikor „felvettelek”?

 - Term�szetesen.

**********

Az �t�rai te�mat m�r Meirin hozza be, �s ahogy eln�zem, nagyon �r�l neki, hogy egy kicsit mellettem lehet.

Elizabeth r�gt�n miut�n megeb�deltem a kezembe nyomott h�rom doboz �tcsokol�d�t. Jelen pillanatban fogyasztom a m�sodikat, �s k�zben az egyik t�rt�nelmi k�nyvet olvasgatom. Valamit v�gt�re is csin�lnom kell. Legal�bb ez hasznos elfoglalts�g.

Nagyj�b�l m�sf�l �ra ut�n megunom, �s leteszem magam mell�, majd pr�b�lok aludni, de tov�bbra sem megy. Az els� �lomk�pek ut�n mindig egy kisebb p�nikrohammal k�zdve �bredek, �gy v�g�l nem tudok m�st tenni csak �res tekintettel b�mulni ki az ablakon.

Egy id� ut�n m�r folyamatosan az �r�t figyelem. Vajon Sebastian mikor �r haza?

Elk�ldtem k�rben�zni abba a r�gen nem haszn�lt kast�lyba, melybe elhurcoltak miut�n le�gett az otthonom. Biztos vagyok benne, hogy tal�lni fog valamit.

A nagy v�rakoz�sban m�gis elb�biskolok valahogy, de �gy is csak a f�l�lom �llapot�ban verg�d�m. Az�rt t�bb a semmin�l...

K�s� este arra �bredek, hogy mintha valaki engem figyelne. Feln�zek r�, �s ki m�s lehetne az, mint Sebastian. J�l esik, hogy most nem „Fiatal �r” ki�lt�sokra kell kinyitnom a szemem.

 - L�tom m�gis siker�lt valamit pihennie - mosolyog az �gyamon �lve, mire �n is felegyenesedem.

 - Megtudt�l valamit?

 - Igen. P�r nap m�lva esed�kes egy parti, mivel a tulaj fel szeretn� avatni �jonnan szerzett kast�ly�t, aminek pinc�j�ben t�rt�netesen �nt tartott�k fogva - mondja komolyan, de nekem ennyi nem el�g. Szem�ld�k�met felvonva k�rem ki a tov�bbi inform�ci�kat. - Val�sz�n�leg a tudtukon k�v�l tettek olyasmit, amivel �nn�l ezt �rt�k el. Ha engem k�rdez, minden este t�zet gy�jtanak az egyik kandall�ban �jszak�ra, �s jobb h�j�n azt a billogot haszn�lj�k piszkavasnak, de ebben nem vagyok biztos.

Besz�mol�ja v�gezt�vel v�rakoz�lak n�z r�m, de azt hi�ba. F�j a fejem, nem tudok �rtelmesen gondolkozni most.

 - El�g nagy az es�ly r�, hogy nem tudom �n n�lk�l elint�zni.

 - J�l van, akkor elmegy�nk a partira.

Ez el�g egyszer� lesz, �gyis mindig mindenhova megh�vnak engem a talpnyal�k, mint a Kir�lyn� �rz�-v�d�j�t, h�tha feljebb ugorhatnak a rangl�tr�n. Hehh. Azt hiszik, mindenr�l besz�molok Vikt�ri�nak, pedig csak a parancsait teljes�tem, semmi egy�b.

 - Van egy sejt�sem, miszerint Druitt Vikomtja is jelen lesz - vigyorodik el komornyikom.

A n�v hallat�n megborzongok.

 - Ezt k�r volt mondanod - h�zom el a sz�mat - Legk�zelebb az ilyen megjegyz�seket tartsd meg magadnak.

 - Hogyne, Fiatal �r - a szemtelen... - Van el�g ereje lef�rdeni? - k�rdezi v�g�l.

Elt�k�lten b�lintok, majd m�r �lln�k fel, de f�jdalom has�t oldalamba, �s automatikusan kapom oda a kezem egy halk szisszen�ssel k�r�tve a mozdulatot.

 - Hadd seg�tsek - mondja, majd meg se v�rja reakci�mat, �gy vesz karjaiba, �n pedig hamarosan friss k�t�sekkel, patyolat tiszt�n ker�l�k a szint�n �j �gynem�be.

Sebastian �gyel r�, hogy minden t�k�letes legyen, �s miut�n gondosan betakart, dolga v�gezt�vel menne is el, de kis t�tov�z�s ut�n fel�l�k.

Fejemet lehajtom, �s a feh�r takar�t kezdem el tanulm�nyozni tekintetemmel.

 - Sebastian - sz�lok ut�na halkan, mint eddig egyetlen egyszer.

Sz�ks�gem van r�... K�ptelen vagyok �gy pihenni. Annyi �lmatlan �jszaka, �s ha siker�lt is elaludnom, mindig a r�m�lmok gy�t�rtek.

„Ha a mellkas�n lenne, m�r belehalt volna.”

�vatosan a seb f�l� helyezem jobb tenyeremet, mintha ezzel k�pes lenn�k elmulasztani a sz�r� f�jdalmat, mely reggel �ta nem t�vozott oldalamb�l. Szemeimet tov�bbra sem vagyok hajland� elszak�tani a takar� red�it�l, �s egyre csak azon gondolkozom, hogyan �nthetn�m szavakba k�r�semet.

Hirtelen a feh�r anyag hull�mainak �rny�ka megny�lik, �s komornyikom l�gyan mosolyogva t�rdel mell�m, mik�zben leteszi az �jjeliszekr�nyre a gyertyatart�t.

 - Mit tehetek �n�rt, Fiatal �r? - k�rdezi, pedig l�tom rajta, hogy tudja a v�laszt.

Tal�n t�lem akarja hallani? Reakci�ja kiss� meglep... ink�bb v�rtam volna g�nyos megjegyz�st, semmint ezt.

Jobbom ujjai h�l�ingem anyag�ba markolnak. Mit�l gyorsult fel hirtelen a sz�vver�sem? Pedig semmi ok r�... S�hajtva veszek er�t magamon, de sz�gyenemre el�g reszketeg lett. Na, j�... ebb�l el�g.

 - Maradj velem �jszak�ra - adom ki az egyszer� utas�t�st, �s no l�m, ha d�h�s vagyok saj�t gyenges�gemre, m�r mindj�rt jobban megy!

 - Mi�rt? Hisz tudja, hogy most nem tehetek semmit. Nem volna �rtelme maradnom.

A tettetett �rtetlens�g hangj�ban, valamint a teljesen jogos k�rd�s zavarba hoz. K�ptelen vagyok b�rmi �rtelmeset v�laszolni erre, viszont a val�s okot, ha �gyis tudja, minek akaratoskodik?! Nem fogom m�g p�r sz� erej�ig se eldobni a b�szkes�gemet csak az � kedv��rt...

A k�nos hallgat�s kezd ideg�l�nek hatni, �s �n nem b�rom tov�bb tartani a szemkontaktust. Elford�tom fejemet, hogy a gyertyal�ngok t�nc�t figyelhessem. A kan�c legtetej�n v�kony k�k cs�k, m�g a s�rga kis l�ng eleg�nsan hajlong a leveg� legapr�bb mozg�s�ra is, mely a kedve szerint j�tszik vele.

A hasonlatr�l egyb�l Sebastian �s a velem val� kapcsolata jut eszembe.

A t�z mely �gy lobog, �s semmi m�s�rt nem teszi ezt meg, csak ha a sz�l azt parancsolja neki. Ha nincs l�gmozg�s, meg se moccan... ha nincs leveg�... nem is �l... Vajon Sebastiant is... �n �ltetem?

 - M�rt nem mondja ki ny�ltan, hogy csak akkor �rzi mag�t biz--- mondan�, de ahogy �jra r� emelem tekintetem, bel� rekednek a szavak, �s szemei kikerekednek.

Azok a szemek... nem olyan kis s�rg�s l�ngja van, mint a gyerty�knak... Ez olyan t�z... v�rv�r�s, mely mindent felem�szt maga k�r�l. Meg fogom �getni magam... A sz�leim is ebben lelt�k hal�lukat... sose gondoltam m�g bele, hogy val�sz�n�leg sz�momra ugyan �gy fog v�gz�dni, pedig nem �ll messze egym�st�l a kett�. Pokolban perzsel�dni el, vagy egy pokoli teremtm�ny �ltal pusztulni, mi a k�l�nbs�g? Biztos vagyok benne, hogy az utols� perceimben ugyan azt a t�zet fogom l�tni, mint azok, akik�rt ezt felv�llaltam.

M�lyen belef�rom k�k �riszemet az izz� szentj�nosbogarakba, �s jobbom v�gre elszakad a sebt�l. Gyeng�den sim�tom meg Sebastian arc�t, minek hat�s�ra � egy pillanatig megremeg.

De vajon k�pes lenne r�? K�pes lenne a t�z minden l�tez� leveg�t el�getni maga k�r�l, hogy azt�n a v�g�n � is vele pusztuljon? Val�sz�n�leg igen... �gyis lesz m�g hely, ahol fellobbanhat... ahol �jabb oxig�nnel teli l�gt�r v�rja.

A d�mon lassan fel�ll, elv�ve ezzel kezem nyughely�t, majd mell�m �l, �s mag�hoz �lel. Mindezt �n sz� n�lk�l hagyom. Nem ellenkezek, de nem is viszonzom. L�gyan az �l�be von, �s �n �szt�n�sen kucorodom �ssz�bb, mint egy kis�llat. Arcom lib�ri�j�nak fekete anyag�ba simul.

Milyen s�t�t sz�n... Ak�r csak egy �rny�k.

Elb�v�lve vezetem tekintetem az �jjelszekr�nyre. Annak fel�let�n a gyertyatart� alakja libben �ssze-vissza, mint egy b�li ruha.

Gy�ny�r�. A vesz�lyes t�zeknek is ilyen sz�p az �rnyj�t�ka... Var�zslatos ill�zi�ja a f�nynek, �s ezt is a sz�l ir�ny�tja hisz, ahogy f�j, �gy hajlik a l�ng, �s olyan alak� �rny�kot fest tart�j�b�l k�pezve.

Ez a ruha ezen a f�rfin... Az �n ill�zi�m... Mi�ta velem van, �gy teszek, mintha lenne hatalmam megv�ltoztatni azt, ami val�j�ban.

 - Mellettem mindig biztons�gban lesz. Ak�r �nmag�t�l is megv�dem - suttogja a f�lembe.

Hangja hamar megnyugtat, �s az elm�lt napok f�radts�ga egy�ttes er�vel terjed ki minden porcik�mra. B�gyadtan d�l�k neki mellkas�nak.

Fekete tea...

Minden... fekete... �s v�r�s.

M�g miel�tt teljesen lecsuk�dn�nak szemeim, l�tom, hogy az utols� gyerty�r�l k�nnyk�nt csorog le a viasz, majd l�ngja kiegyenesedik, �s egy fekete f�stcs�kot megeresztve elalszik.

L�ngok... a fa roppan egyet a t�z alatt... apr� parazsak csapnak az �g fel�... v�r�sen �s k�ken f�nyl� csillagok egy�tt...

Egy kis �zel�t� a 4. fejezetb�l. :P

Az els� dolog, amit meghallok a vil�gb�l az egy kutya elviselhetetlen vony�t�sa. Nagy nehezen kinyitom szemeimet, hogy r�j�jjek, honnan vis�t az �llat, mire sz�m szerint a m�sodik darabka k�rnyezetemb�l egy nyak... egy sz�p �v�, hideget �raszt�, nedves nyak.

Mi van?

Ak�rhogy pislogok nem hajland� elt�nni l�t�k�r�mb�l, �s az a vad�llat m�g mindig nagyban t�ncol idegeimen. Sz�delegve emelem fel a fejemet, hogy jobban t�j�koz�djak saj�t mibenl�tem fel�l, mire beugrik a tegnap.

Eddigi er�fesz�t�seimet sutba dobom, �s visszaesek a p�rn�ra, majd megfogom az el�ttem fekv� v�ll�t, �s elkezdem r�zogatni.

- Sebastian... �bredj �s hallgattasd el a kuty�t - r�ngatom meg k�nt�s�n�l fogva, de nagyj�b�l annyit �rek el ezzel, mintha komornyikom egy alvadt v�r� hulla lenne. - Sebastian! - veszem ingerl�kenyebbre a form�t, �s v�gre hajland� megmozdulni.

Lassan felemeli szabad karj�t, majd a f�l�hez ny�l, �s kiveszi bel�le a vattapamacsot.

- Parancsol valamit? - k�rdezi k�m�san, nekem pedig egy pillanat alatt maximumra sz�kken a v�rnyom�som.

- Te nyomorult! El�re tudtad, hogy ezt fogja csin�lni?! Na, takarodj ki az �gyamb�l, �s nyomj le valamit annak a d�gnek a tork�n! - r�gom le felett�bb fitten fekhely�nkr�l.

Sajnos sz�m�t�saimban nem szerepelt a m�sik karja, mellyel engem �lel �t, �gy sikeresen �n is vele zuhanok, egyenesen rajta �rve f�ldet.

 - Au... - ny�gi f�zisk�s�ssel, miut�n mindketten lent vagyunk m�r.

<---El�z�     V�lem�nyek     K�vetkez�--->