Hom�lyos pillant�ssal n�ztem fel Sasuk�ra, figyelve az �jfekete szemek, hideg vill�dz�s�t. Ujjaival finoman cir�gatta cserepes ajkaimat, majd hegy�kkel, �vatosan feszegetni kezdte �ket. Szem�ld�kr�ncolva engedtem, hogy az egyik s�padt k�v�ncsiskod� bek�sszon, a sz�kre ny�lt r�sen. El�sz�r finoman megsimogatta fogaimat, azt�n tov�bb kalandozva, nyelvemre bukkant. - Mit is mondott az el�bb? „Naruto, m�g ne aludj el!" Ezt k�rte t�lem. Igen, k�rte. Uchiha Sasuke, k�pes k�rni valamit? T�lem? - Csak n�h�ny sz� volt, m�gis beleremegett a testem, borzongat� hangj�ba, �s megfejthetetlen tekintet�be. - Pokoli szemek! - s�hajtottam n�m�n, t�tov�n pislogva, hogy tiszt�bban l�thassam �t. Nem akartam szem el�l t�veszteni. Nem akartam elvesz�teni, egyetlen percet sem, amit t�le kaphattam. - B�r - sz�k�tettem �ssze pill�imat gyanakv�an -, Sasuk�n�l sohasem lehetett tudni, hogy mikor, mire k�sz�lt. Tal�n most is csak egy t�mad�st k�sz�tett el�, ezzel a cikorny�s m�dszerrel? - f�rk�sztem elkomorodva, de semmilyen �rulkod� jelet nem tal�ltam. - Nem - rebbent meg szempill�m egy pillanatra. - B�znom kell benne, �s nem utols� sorban, magamban is. - K�rd�en pillantottam, a felettem t�relmesen v�rakoz� Uchih�ra, aki �vatosan visszah�zta ujj�t. Mintha meg�rezte volna, azt az apr� bizonytalans�got, ami teljesen t�nkretette, a bennem kialakult var�zst.

- Sasuke, mit akarsz? - t�rtem a t�rgyra, a lehet� legh�v�sebb modorban, igyekezve er�snek, �s t�rgyilagosnak t�nni el�tte. - L�tod? Tudok �gy is besz�lni, Sasuke. Nem vagyok m�r gyermek. - Hangom m�gis recsegett k�rd�sem k�zben, mint egy �reg, korhadt fa�g. Most ut�ltam, ezt a d�h�t�en �rulkod� gyenges�get. Szerettem volna kit�r�lni magamb�l, azt a mardos� bizonytalans�got, amely gy�keret eresztett gondolataimban. A m�sokt�l annyiszor hallott fenntart�sok, �szrev�tlen�l k�sztak bele sz�vembe, �s m�r csak azt vettem �szre, hogy azt k�rdezem magamt�l: Vajon meg akar �lni? T�madni akar? - Milyen alattomos dolog a k�telked�s - szor�tottam �ssze fogaimat keser�en. - Hi�ba szeretn�nk megszabadulni t�le teljesen, valahogy sohasem siker�lhet. Mert mindig marad egy darabka, amely a legv�ratlanabb pillanatban, felbukkan elm�nkben, megb�kly�zva szabad d�nt�si lehet�s�geinket. Hinni akarok benned, Sasuke - n�ztem bele, azokba a v�gtelen�l s�t�t szemekbe. De nem l�ttam benn�k bizonytalans�got, vagy gyilkos sz�nd�kot. Ajkain nagyon halv�ny, apr� mosoly futott kereszt�l, m�g kif�rk�szhetetlenebb� t�ve az Uchih�t. Nedves ujja v�gigsiklott hasamon, �s megcir�gatta �gy�komat. - M�r megint egy Sasuke-f�le v�lasz - forgattam meg szemeimet.

- Sokat hiszel magadr�l teme - morogtam r� ellens�gesen. Ujjaimmal belekapaszkodtam v�llaiba, hogy v�gre egyszer, �n lehessek a kezdem�nyez� f�l. Soha nem h�tr�ltam meg semmi, �s senki el�l. N�m�n d�h�ngve kapaszkodtam bele haj�ba, �s leh�ztam magamhoz. Orrunk hegye �ssze�rt, �gy m�lyesztettem l�ngol� k�k szemeimet, az � j�ghideg feket�ibe.

- Csak annyit, amennyit �rek - v�laszolta egyszer�en, �s ajkainkat �sszeforrasztva, s�p�rt el minden apr� gondolatot, �s k�telyt fejemb�l. - M�gis valami megv�ltozott benne. - Cs�kja hevesen, �s perzsel�en hatolt bel�m, hev�vel sz�tt�rve haboz�som szil�rd falait. M�r nyoma sem volt benne, az addig �vatosan tapogat�dz�, gyeng�d �zlelget�snek. Akaratosan fesz�lt hozz�m, hogy min�l teljesebben �rz�kelhessem test�t, �s v�gyt�l l�ktet� f�rfiass�g�t.

- Francba! - r�ndultam �ssze zavartan, amikor meg�reztem a forr� pulz�l�st, l�baim k�z�tt. Szemeimet �sszeszor�tva viszonoztam, a tolakod� cs�kot, �s szinte l�kd�sve az Uchiha nyelv�t, �ntudatlanul harcoltam, az �gy is elveszett dominanci�m�rt. V�ratlanul sz�tszak�tva ajkainkat, f�lemhez hajolt. Cir�gat� lehelete, �jra v�gigborzongatta tagjaimat, l�gy bizserg�st ind�tva el gerincem ment�n.

- Nyugalom, Naruto! - suttogta bele gyeng�den a szavakat. - Nyugalom? Hiszen, �n teljesen nyugodt vagyok - �rtetlenkedtem elnehez�lt pill�imat nyitogatva, hogy �jra magam el�tt l�thassam, a csod�latosan z�ldell� erd�t, �s az �t alkot�, leny�g�z� sz�neket. Tomp�n, t�volr�l �rz�keltem, a szemeimbe sz�r�d� napsugarakat. V�kony f�nykarokk�nt ny�jt�ztak fel�nk, bebor�tva benn�nket, l�gy ragyog�sukkal. Fesz�lten figyeltem, az egyik l�bamat finoman felcs�sztat� Sasuk�ra. M�s mozdulatra, vagy hangfoszl�nyra k�ptelen voltam, a maga teljess�g�ben koncentr�lni. Hallottam az avar finom zizzen�s�t, a levelek halk susog�s�t, a f�kon ugr�l� m�kusok motoz�s�t. Minden m�st kirekesztettek, kiz�rtak ezek a simogat�sok, elterelve figyelmemet, a k�r�l�tt�nk �ledez� term�szetr�l. - Csak �t �reztem. - Ujjai nagyon finoman kalandoztak combjaim bels� fal�n; szinte nyugtat�an massz�rozt�k, a fesz�lt izmokat, hogy ut�na r�simulva egyre forr�sod� �gy�komra, �jra felizgassanak. T�gra ny�lt szemekkel meredtem magam f�l�, egyetlen l�thatatlan pontot fix�rozva, a nagy semmiben. Testem egyre jobban remegett, ahogy a g�rcs�s idegess�g, �s vibr�l� fesz�lts�g, egyszerre �radt sz�t v�remben. - Ennyire k�zel �rezni magamhoz valakit, akir�l azt hittem, hogy tal�n tudni sem akar r�lam...De nem. � nem csup�n valaki. � Sasuke. - Leb�nulva hagytam, hogy nedves ujjai, elkalandozzanak bej�ratomhoz, m�gis kiss� figyelmeztet�en szisszentem fel, amikor cir�gatni kezdte. Csod�lkozva n�ztem az engem f�rk�sz�, �nix szemekbe. - Minek n�z? - nyeltem zavartan, �s pillant�somat f�lrekapva, idegesen f�jtam egyet.

- Nyugalom Naruto - susogta finoman, �s egyik ujj�val, �vatosan megpr�b�lt bel�m nyomulni. - Mi a...?

- Felejtsd el! - utas�tottam el inger�lten �rint�s�t. Mellkas�ra cs�sztattam nyirkos kezeimet, �s megpr�b�ltam levetni magamr�l, az egyre nehezebben l�legz� f�rfit. - Ez �gy nem lesz j�! - p�nikoltam n�m�n, igyekezve elnyomni, az egyre ink�bb elhatalmasod�, k�ts�gbees�semet. - Ha ez most megt�rt�nik, minden val�ban meg fog v�ltozni. Eddig megtehettem, hogy ellenf�lk�nt �s bar�tk�nt tekintek r� egyben. De ezek ut�n? - felmordulva igyekeztem lefeszegetni magamr�l, a kitart�an rajtam cs�gg� f�rfit. - Eddig azt akartam, hogy v�ltozzon meg minden. Sasuke j�jj�n haza, legyen �jra teljes a hetes csapat, �s az � �lete. De akkor m�s volt a fel�ll�s. Nemcsak az �j Hokager�l, �s az � rendelkez�seir�l van sz�. Nem. Hanem arr�l, miv� is v�lunk, egym�s sz�m�ra. Nem akarom v�giggondolni - n�ztem tov�bbra is Sasuk�t, elmer�lve szemeiben. - Nem. - Nagyot nyelve, elpislogtam gyenges�gem maradv�nyait, �s elsz�ntan tekintettem r�. - Sasuke! - sz�ltam r� fesz�lten, kiss� megremegve. - Eressz el! Azonnal! - utas�tottam elm�ly�lt hangon. Most el�sz�r hallottam magam igaz�n hat�rozottnak. - Meg kell �ll�tanom. - De �, nem mozdult. Egy hossz�, dermedt pillanatig, m�g engem f�rk�szett, majd nyakamhoz hajolva, finoman v�gigharapd�lta ver�eremet. Forr� �gy�k�t, az eny�mhez d�rzs�lve, m�g jobban r�m nehezedett. Meglepetten pillantottam fel, a tompa nyilall�sra, majd az azt k�vet� f�jdalomra.    

- Nem - felelte kereken, �s magabiztosan. Forr� lehelete, sz�mat cir�gatta, �n pedig elhom�lyosul� pill�kkal meredtem, a s�padt arcra.

- Teme! - ny�gtem ki figyelmeztet�sk�ppen, �sszekaparva marad�k er�met, de ajkaimat �jra birtokba vette, a halkan liheg� Sasuke. - Liheg. Annyira, furcs�n izgat�, �s tasz�t� ez a hang. - Nyelve nedves ostork�nt csapott le r�m, nem k�rve, hanem k�vetelve, az �t megillet� helyet. Ideges�tett, ez a sz�m�ra mag�t�l �rtet�d� f�l�ny.

- Oi dobe! - mordult a cs�kba, meg�ll�tva �jabb mozgol�d�somat. Fogai k�z� sz�vva als� ajkamat, kezdett el ism�t aljasul cs�b�tgatni. Tudta, hogy �gyis sikerrel fog j�rni. - Francba ezzel a szem�ttel �s azzal, hogy ennyire ismer! - remegtem meg, visszafojtott d�h�mben. Szemei egyre f�nyesebben tapadtak r�m, �s sz�mba beleharapva k�nyszer�tett, hogy h�borg� gondolataimat, egy pontra f�kusz�ljam. K�r�. - Naruto - susogta nagyon halkan. - Itt nincsenek gy�ztesek - tette hozz� l�gyan, �s ism�t finoman meg�rintett sz�j�val. - Vajon t�nyleg l�tezik, olyan �r�k harc, ahol nincsenek gy�ztesek, �s vesztesek? Csak egy folyamatos k�rforg�s alkot�elemek�nt, �jra �sszecsapnak a felek? - Megfesz�ltem, ahogy az egyik kutat� ujj, �vatosan �jra feszegetni kezdett. - Francba is! Ninja vagyok, kib�rom - szor�tottam �ssze szemeimet, az altestembe has�t� f�jdalom miatt. De a szemh�jaimon elid�z� pillesz�rny �rint�sek, azonnal magamhoz t�r�tettek. Puha, vigasztal� cs�kokat hintett lez�rul� szemeimre, igyekezve nyugtatgatni h�borg� lelkemet. � is �rz�kelte, a bennem d�l� vihart, az ellentmond�st, a t�tov�z�st. Pedig azt akartam, hogy er�snek l�sson; olyannak, aki eld�nt�tte mit akar.

- J�l vagy? - k�rdezte gyeng�den, mintha a hangj�val k�pes lenne elmosni, az engem marcangol� k�telyeket, a k�nyelmetlen feszeng�st, a sz�nni nem akar� f�jdalmat. Hat�rozottan b�lintottam, igyekezve �rr� lenni, az altestemet folyamatosan marcangol�, nyilall�son. - Ki tudja, mi volt bennem az er�sebb? A p�nik? Amelyet az �rint�s�vel v�ltott ki? Vagy a fizikai f�jdalom? - Nyirkos b�r�met, szinte felperzselte a hideg l�g�ramlat, amikor elt�volodott t�lem. Borzongva n�ztem, a sarkaira �l� Uchih�t. K�d�s, elmos�dott foltokat l�ttam, ahogy a k�v�ncsi ujj beljebb haladt kijel�lt �tj�n, m�g nagyobb fesz�t�st okozva ezzel. - Persze, a francba m�r! - morogtam m�rgesen, haragommal leplezve k�ts�gbees�semet. Magamra voltam d�h�s, mert m�r nem �rtettem semmit. - Mi�rt hat �gy r�m? Mi�rt? Nem kellene, �gy �reznem.

- Naruto? - suttogta elfulladva, amikor v�letlen�l megmozdultam, hogy k�nny�thessek helyzetemen. Ujj�t szinte �sszepr�seltem magamban, �j �lm�nyhez juttatva mindkett�nket. Elakad� l�legzettel igyekeztem kievick�lni, az �lvezettel kevert f�jdalomb�l. De minden pr�b�lkoz�somat, sikertelens�g koron�zta. K�nok k�zepette �lveztem k�zels�g�t, csak arra figyelve, hogyan reag�l. Duzzadt ajkai kiss� elny�ltak, ahogy az eredm�nytelen�l visszafojtott, halk ny�g�s kics�szott rajtuk. Fekete t�zben �g� szemei, �hesen vizslatt�k minden egyes mozdulatomat, rezd�l�semet. Hajsz�lai k�cosan omlottak homlok�ba, hogy megtapadhassanak, ver�t�kt�l gy�ngy�z� b�r�n. Csod�lkozva figyeltem, az �nmag�b�l teljesen kivetk�z� f�rfit. - Mennyire m�s vagy most. - Egyik kez�vel megragadta, �jra mereven �gaskod� h�mtagomat, m�g a m�sikkal, ism�t bel�lr�l kezdett simogatni, m�sik ujj�t is csatlakoztatva az el�z�h�z.

- Uh! - csikordultak meg fogaim egym�son. Egy pillanatig beleremegtem, az �get� f�jdalomba. Lass� simogat�sa, finom k�rk�r�s mozdulatai azonban folyamatosan laz�tottak rajtam, tomp�tva az �gy is l�ktet� pulz�l�st. Fogalmam sincs, milyen technik�t alkalmazott, de ahogy folyamatosan ugyanazt az egy pontot ingerelte, csak n�tt, �s dagadt bennem az �lvezet, foly�kony l�vak�nt �radva sz�t, ereimben. G�rcs�sen vonaglottam alatta, magam m�g�tt hagyva, �ntudatom j�zanabbik r�sz�t. M�r csak �t �rz�keltem, ahogy f�l�ttem szaggatottan zih�lva, s�kosan tapadt hozz�m, egyre szorosabban, egyre fullaszt�bban. Mindent egyszerre �rz�kelni �gy, hogy k�zben csak egyetlen szem�lyt l�tunk, hallunk, tapintunk igaz�n...Tal�n az egyik legvar�zslatosabb dolog a vil�gon.  

- Nyugalom, nyugalom! - susogta rekedten, b�r fogalmam sem volt r�la, pontosan kinek is sz�nta nyugtat� szavait.

- Huh! - akadt bennem a l�legzet, hi�baval� kijut�si lehet�s�get keresve. Egyszer�en k�ptelen voltam kif�jni, a bent rekedt leveg�t. Ujjaim haj�ba k�sztak, ahogy h�tam g�rcs�sen �vbe fesz�lt, az �jonnan kapott �lvezet �r�m�ben. �lesen cik�z�, sz�n kavalk�d robbant v�gig retin�mon, felsz�molva a realit�sok hideg vil�g�t. Zaklatottan fesz�tettem fel szemh�jaimat, hogy felpillanthassak, a felettem f�jtatva t�maszkod� Sasuk�ra. Homlok�t az eny�mnek pr�selve, cs�sztatta ki ujjait bel�lem, hogy �tadhassa hely�ket, valami merevebben �gaskod�, kem�nyebb dolognak.  

- Sasuke? - n�ztem r� enyhe k�ts�gbees�ssel, mik�zben ujjai lesiklottak cs�p�mre, kiss� megemelve azt. A s�r� szempill�k felny�ltak, hogy m�g�l�k el�bukkanhassanak, a hom�lyosan csillog�, obszidi�n szemek.

- Megpr�b�lom megk�nny�teni, amennyire tudom - suttogta halkan ajkaimba, �s gyeng�d cs�kkal z�rt �ssze benn�nket. - Megk�nny�teni? - j�rt fejemben a k�rd�s. Cs�p�je nagyon lassan elindult el�re, �vatosan furakodva beljebb testemben. A fesz�t�s folyamatosan n�tt, egyre elviselhetetlenebb� v�lva, ahogy m�lyebbre jutott. Sziszegve markoltam v�llait, elfeh�redett ujjakkal, r�vid k�rmeimmel belev�gva, a hib�tlan b�rbe. A karmazsin patakok, apr� cs�kokban sziv�rogtak mellkas�ra, csak m�g ink�bb �sszetapasztva benn�nket. Hi�ba hintett nyugtat� cs�kokat, izgat� harap�sokat nyakamra, f�lemre, �s arcomra, a sz�nni nem akar� hasogat�s, folyamatosan ott l�ktetett, �s pulz�lt altestemben. - Sz�t fogok szakadni! - Nem mertem megmozdulni. Tudtam, ha megteszem, csak m�g er�sebb f�jdalmat okozok magamnak. Fogaim majdnem kit�rtek az er�lk�d�st�l, ahogy igyekeztem leplezni siralmas �llapotomat. - A franc essen...Uh! A j�, b�d�s �let! - �tkoztam magamban, az �sszes l�tez� istent, �s v�d�szellemet, akiket csak ismertem. Nyelvemen �reztem saj�t v�rem �z�t, melyet kiharapott ajkaimr�l nyaldostam le. Egy�ltal�n nem �lveztem, m�gsem �ll�tottam meg. Egyszer�en az�rt nem, mert ugyanazt az �lvezetet akartam adni neki, amelyet �n is kaptam t�le. Egy pillanatra megtorpant, �s tompa tekintettel, r�m pillantott.

- Naruto? - k�rdezte rekedten, sz�raz, cs�p�s cs�kot adva, sebes ajkaimra.

- Csin�ld m�r teme! - recsegtem j�t�kosnak sz�nt hangon, hozz�er�ltetve egy nevet�snek indult, de ny�g�ss� v�l� hangfoszl�nyt. M�gis ink�bb sz�nalmasnak, �s esetlennek hatottam, semmint boldognak, vagy vid�mnak. - Remek a fen�be is!

- Naruto? - torpant meg enyh�n habozva, kiss� kij�zanodva. Azonnal elkaptam �jfekete tincseit, �s szinte belet�pve az �les sz�lakba, visszar�ntottam magamhoz.

- Sasuke! - lihegtem ajkaira, kicsit megnyalva sz�j�t, ezzel is csalogatva �t, egy apr� cs�kra. - Fejezz�k be! - ny�gtem ki alig halhat�an. Egy �r�kk�val�s�gnak t�n� pillanatig, engem f�rk�szett, hogy l�thassa val�ban komolyan gondolom-e, amit k�rtem. Most m�r val�ban tudtam. Azt akartam, amit kimondtam. - Befejezni, amit elkezdt�nk. A d�nt�seimet, pedig soha nem v�ltoztatom meg. - Homlok�t �jra nekem d�ntve, feljebb h�zta l�baimat, �s egy er�teljes mozdulattal, el�re d�f�tt. Kis h�j�n felsikoltottam a f�jdalomt�l, de szerencs�mre, csak egy artikul�latlan ny�sz�rg�s cs�szott ki ajkaim k�z�l. F�rfiass�ga l�ktetve, forr�n �gaskodott, sz�tt�pve a bennem fesz�l� akad�lyokat. A f�jdalom, mindent els�p�rt elm�mb�l, �s sz�vemb�l, ami csak az �tj�ban �llhatott. K�telyt. K�ts�gbees�st. Ellen�ll�st. - F�lelmet.

Lass�, �vatos mozdulatokkal kezdett el ringat�zni, olyan finoman, mintha att�l f�lne, hogy sz�trepedek. Az er�lk�d�st�l egyre t�bb izzadts�gcsepp �tk�z�tt ki b�r�n; izmai megfesz�ltek, ahogy visszafogta, n�ha szapor�bb� v�l� l�k�seit. - K�m�lni akar. - T�relmesen folytatta tov�bb, az egyre gyorsul� ritmust, n�ha eg�szen m�lyre jutva bennem, hogy ut�na t�red�knyi ideig kih�z�dhasson, �get� �rt hagyva maga ut�n. Arcomat nyak�ba temetve, szor�tottam �ssze fogaimat, igyekezve elt�rni, a sz�nni nem akar� k�nt. Ink�bb �reztem a f�jdalmat, �gy legal�bb biztos lehettem benne, hogy val�ban itt van, fullaszt�an k�zel hozz�m. - Nem �lmodom. Sasuke itt van. - N�h�ny apr�, c�ln�lk�li k�nnycsepp indult �tj�ra szemeimb�l. Nem akartam, hogy leg�rd�ljenek, m�gsem engedelmeskedtek nekem. A cseppek v�g�l �sszeolvadtak, a b�r�n megk�pz�d�tt s�s r�teggel, melybe n�ha belek�stoltam. Val�di �r�met �reztem, mert itt volt velem, mert erre a r�pke id�re b�r, de ism�t egy�tt lehett�nk. Hirtelen nem sz�m�tott, hogy nemsok�ra el kell mennie, mert val�ra v�lt, az �lmom egy r�sze. Itt volt. Velem. - Tudtad Sasuke, hogy minden t�rt�net, v�g�l elbesz�li �nmag�t? Amikor ez megt�rt�nik, akkor z�rul le. Vajon a mi t�rt�net�nk, mikor fog igaz�n a v�g�re �rni? - Szemeimet kinyitva, felpillantottam a bar�zd�kkal sz�ntott, �s harap�sokkal tark�tott porcel�nfeh�r v�llra, onnan pedig az �lvezett�l eltorzult arc� Sasuk�ra. Szem�ld�kei �sszefutottak, mintha er�teljesen koncentr�lna valamire, m�g ajkai r�snyire sz�tny�ltak, ahogy a leveg�t harapta rajtuk. Egyik kezemet t�tov�n felsim�tottam az arc�ra, k�rberajzolva ajkainak l�gy �v�t, majd egy hangos ny�g�ssel tark�tva fogadtam magamba, az egyre vadabb�, �s kem�nyebb� v�l� l�k�seket. V�llaiba markolva, �jra a nyak�hoz hajoltam, megtal�lva az �tokpecs�t s�t�t k�reit. El�sz�r csak �vatosan nyalintottam meg a sz�l�t, de amint meg�reztem a heves fesz�l�st testemben, �s meghallottam a f�lemben felhangz�, rekedt ny�g�st, azonnal r�vetettem magam, az �rz�keny ter�letre. Fogaimmal, nagyon apr� harap�sokkal k�zeledtem a jel k�zepe fel�, megnyalva az apr� bem�lyed�seket, melyeket magam ut�n hagytam. Halk ki�lt�ssal v�ltam el a pecs�tt�l, ahogy kezei fenekembe markolva k�nyszer�tettek, hogy m�g beljebb engedhessem, az �nk�v�leti �llapotban hull�mz� f�rfit. �les fogai belemartak nyakamba, hogy azt�n vadul megsz�vhass�k, a cserzett ter�letet. H�tamat fels�rtette a kem�ny f�ld, ami olykor el�bukkant, a smaragdos f� al�l; izmos karjai cs�p�met font�k k�rbe, elv�laszthatatlanul hozz�tapasztva, izz� �gy�k�hoz. Az �get� f�jdalom, m�r szinte a torkomat fojtogatta, m�gis �reztem azt az �rnyalatnyi k�jt, amely k�pes volt meg�des�teni egy�ttl�t�nket. - Egy�ttl�t. - K�t karj�ra t�maszkodva, lass�tott a temp�n, homlok�t �jra az eny�mnek nyomva. Pont oda, ahol a ninja l�t�nket jelk�pez�, fejp�ntom volt. - K�t shinobi, val�ban szeretheti egym�st? �gy? -  Lihegve kaptam ajkai ut�n, � pedig meglepetten viszonozta, l�zas cs�komat. Szemei egy pillanatra kit�gultak, hogy ut�na forr�n, �s szinte kifullad�sig cs�kolva, pr�selhessen bele a f�ldbe. Kiss� kijjebb h�z�dott bel�lem, �jra hagyva p�r pillanatnyi pihen�st, megk�nzott testemnek. - Val�ban nincsenek gy�ztesek? - Nyelve kutat�an siklott fogaim k�z�, vad izgalmat korb�csolva fel porcik�imban, ahogy incselkedve imit�lta, el�z� mozdulatainkat. Forr� bizserg�s �radt sz�t bennem, de a r�pke �lvezet, azonnal elillant, amint m�lyre visszahatolt. L�k�sei egyre hosszabbakk� v�ltak, elny�jtva azt az �lvezetet, amelyben r�szes�lt. Megszeppenve tanulm�nyoztam a s�padt, mindig fegyelmezett arcot. Apr�, �rzelemszil�nkokat v�ltem felfedezni, a kifejez�stelen von�sokon. - T�r�d�st. - B�r csak r�snyire nyitottam fel pill�imat, �gy is j�l l�ttam az �hes �lvezetet, a k�vetel�st a szemeiben, amikor azok felny�lva, r�m pillantottak.  - V�gyat.

- Naruto - suttogta nagyon halkan, miel�tt �jra belehajszolt volna, egy t�zes cs�kcsat�ba. Kezei egyre hevesebben szor�tottak, majd a lassul� l�k�seket felv�ltott�k, a l�gyan ism�tl�d� ringat�z�sok. Megr�szeg�lt test�b�l, foly�kony m�zk�nt �radt sz�t gy�ny�re, bel�m �rasztva ragacsos �lvezet�t. - Sasuke.

Reszketve az �t�lt esem�nyekt�l, hunytam le szemeimet, ernyedten hagyva, hogy az Uchiha mell�m fekhessen. Hossz� percekig nem sz�ltunk egym�shoz. Lust�n hagytuk, hogy a gyorsan elillan� pillanatok, �s �lm�nyek vihara lecsillapodhasson benn�nk. Lehunyt szemekkel hallgattam, a f�k k�z�tt elsuhan� szelet. N�ha felt�madt, hogy ut�na gyorsan tovasz�llva, magunkra hagyhasson benn�nket. V�ratlanul a semmib�l el�bukkanva, finoman cir�gat�, pillesz�rny �rint�st �reztem mellkasomon. Meglepetten nyitottam fel f�radt szemeimet, hogy l�thassam mi t�r�tett magamhoz r�vedez�semb�l. K�v�ncsian pillantottam lefel�, keresve a betolakod�t testemen. Egy apr� falev�l hullott r�m, beleragadva izzads�gt�l, �s v�rt�l csatakos b�r�mbe. - Milyen sok lev�l alkot egy lombot - pillantottam fejem f�l�. -Mindegyik ugyanolyannak t�nik, m�gis amikor lehullanak, l�tszik a k�l�nb�z�s�g�k. Pont olyanok, amelyek Konoh�t �s a lak�it is szimboliz�lj�k. - Zavartan lestem Sasuke fel�, aki m�g mindig, a felette ringat�z� lombkoron�t figyelte. - Ugyanazt a f�t, amit �n is. - Mind a ketten vadul kortyoltuk a leveg�t, t�gra ny�lt szemekkel fix�rozva a z�ld leveleket, �s a k�z�tt�k felt�n�, k�kes foltokat. M�g elcs�ptem el�gedett pillant�s�t, �s azt a s�hajhoz hasonl� m�ly l�legzetet, amelyet vett. Arc�n m�r nyoma sem volt az el�z� percek �lvezet�nek, a gyeng�ds�gnek, az olyan gyorsan �t�lt k�jnek. �jra a j�l ismert, Uchiha Sasuke n�zett velem farkasszemet. Egy szakad�r, t�vols�gtart� ninja, akinek vannak bar�tai, ak�rmit is tesz ezekkel az emberekkel, mert hisznek benne. - Mert rem�lnek. - Akinek van otthona, b�rmit is hisz, vagy gondol, arr�l az otthonr�l.

Hunyorogva p�szt�ztam az idilli k�rny�ket, �jra elmer�lve, a term�szet l�gyan dalol� hangjaiban. Apr�, b�k�s mosolyt csalt ajkaimra, a harm�nia ilyen k�zzelfoghat� megnyilv�nul�sa. - B�rcsak, �r�kre �gy fekhetn�nk, egym�s mellett! - bambultam el tomp�n egy pillanatra. Egy kicsit feljebb akartam h�zni az egyik l�bamat, de azonnal magamhoz t�rtem k�bult �lmodoz�somb�l, amint �jra bel�m has�tott az �les f�jdalom. A k�bult k�d, lassan emelkedett fel gondolataimr�l. Sz�gyelltem magam, ism�t. - Innen hogyan tov�bb? - gondolkoztam idegesen. Nem b�ntam meg semmit, m�gis furcs�n �reztem magam a k�zel�ben. Nem akartam r�n�zni az arc�ra, a pirosra cs�kolt ajkaira, az apr� z�z�d�sokra a v�llain, mellkas�n. Ink�bb igyekeztem, min�l kifejez�stelenebb arccal n�zni az eget, �s a rajta olykor v�gig sz�rnyal� madarakat.

- J�l vagy? - hallottam a l�gyan, �s �rz�ketlen�l cseng� k�rd�st, a m�r megszokott hangon. Nem n�zt�nk egym�sra, helyette a f�kon hajladoz�, mag�nyos leveleket b�multuk. - Mag�ny.

- Igen - feleltem reszel�s hangon, de azonnal megk�sz�r�ltem a torkomat. Sasuke egy sz� n�lk�l felemelkedett, �s ruh�i�rt ny�lva, r��r�sen �lt�zni kezdett. - Elmegy? - meredtem r� ijedten. - Persze, hogy elmegy! Micsoda h�lye k�rd�s! - v�laszoltam magamnak, besz�vva sz�m sz�l�t. Nekem h�ttal �llt, �gy nem l�thatta, amikor gyorsan magamra h�ztam, a l�baim el� t�rt als�mat, �s narancss�rga nadr�gomat. Figyelmen k�v�l hagytam a f�jdalmat, amely minden egyes mozdulatomn�l, bel�m mart. Csak r� figyeltem, �s ruh�inak halk s�rl�d�s�ra. - Most r�gz�ti a nadr�gj�t, azzal a k�t�llel - f�leltem les�t�tt szemekkel. �loms�ly�nak �reztem, minden egyes mozdulatomat. Az altestemben v�jk�l� n�hol �les, olykor tompa hasogat�s, pedig csak tov�bb nehez�tette feladatomat. Zavartan, p�rban �g� arccal pillantottam fel az ingj�t felh�z�, fekete haj� f�rfira. M�g mindig nem fordult fel�m, pedig m�r a kardj�t k�t�tte meg. - Egy sz� n�lk�l, akar elmenni? - szor�tottam �k�lbe kezemet.

- Mire a v�rosba �rek - kaptam fel fejemet rideg hangj�ra -, nem akarlak ott l�tni! - utas�tott hideg hangon, tov�bbra sem m�ltatva figyelemre. Megfagyott a leveg� k�r�l�tt�nk. - Idi�ta!

- Ne k�rj lehetetlent! - v�gtam vissza indulatosan. Nagyon is j�l �rtettem, mit jelentenek a szavai. Ha Akatsuki tagk�nt Konoh�ba �r, ott �sszecsap�s lesz. Az � c�lja, hogy elpuszt�tsa a vil�gomat, az otthonomat. Az eny�m, hogy minden �ron megv�djem azt. Ha pedig mind a ketten ott lesz�nk, akkor...

- Naruto! Van, ahol vannak gy�ztesek - jelentette ki nyugodtan, mag�ra �ltve, a piros-fekete felh�kkel tark�tott k�penyt.

- Mondj �jat Sasuke teme! - sz�ltam r� flegm�n, hirtelen d�hbe gurulva viselked�s�t�l.

- Ahol pedig l�teznek gy�ztes felek - folytatta higgadtan, �sszepattintva a kapcsokat -, ott harc is van - vetette h�tra f�lv�llr�l. Kitart�an n�zett maga el� a semmibe, nem engedve, hogy l�ssam az arc�t. - Mert ahol harcolnak, ott sz�ks�gszer�en hal�l is van. Igen, ezt mind a ketten tudjuk. - Egy darabig, kitart�an f�rk�sztem a h�t�t v�rva, hogy tal�n fel�m fordul. De nem tett semmit. L�tsz�lag elutas�t�an, �s fels�bbrend�en �llt, h�tat ford�tva mindennek, amely egy �j es�lyt jelenthetett volna. Sz�munkra.   

- H�t �gy �llunk - suttogtam magam el�, r�meredve a z�ld f�ben hever� p�l�mra. Halkan, kiss� hiszt�ri�san felnevettem, majd darabos mozdulatokkal megvakartam tark�mat. - H� Sasuke?! A t�rt�netek, mindig elbesz�lik magukat nem? - suttogtam rekedten, de nem l�ttam m�st, a meglebben� fekete hajtincseken, �s a feh�r nyakon k�v�l. - Akkor �rnek csak a v�g�kre - hajoltam el�re p�l�m�rt, �s gyorsan magamra kaptam. Siets�gemnek k�sz�nhet�en, a mellkasomon hever� med�l, kiss� felhorzsolta b�r�met. - Tsunade-obachan b�zott bennem. Mindenki b�zik bennem, aki a bar�tj�nak tart. Vajon te Sasuke? Hiszel bennem? - Kezem seg�lyk�r�en tapadt totememre rem�lve, hogy m�g nagyobb er�t mer�thetek bel�le. - Mi�rt nem n�zel r�m teme? - k�rdeztem l�gyan, alig merve kiejteni a szavakat. Egy pillanatra l�ttam, hogy keze megremeg, mik�zben katan�j�ra cs�sztatta egyik kez�t. Tov�bbra is a h�t�val n�ztem farkasszemet.

- Csak ne l�gy ott! - parancsolta �jra hidegen, mozdulatai �s szavai m�gis meghazudtolt�k hangsz�n�t. A hideg, �thidalhatatlan csend, j�gg� fagyott k�z�tt�nk. Nem volt lehet�s�g az a felold�s�ra, a megsz�ntet�s�re.

- Tudod, hogy �gyis ott leszek - h�ztam fel cipz�ros fels�met. Nem tehet�nk semmit, a v�gzet�nk ellen. Ami pedig elker�lhetetlen, annak jobb megt�rt�nnie, mint �rtelmetlen�l halogatni, arra v�rva, h�tha elker�lhet� a vele j�r� vesztes�g, �s f�jdalom. - Nem fogok elfutni Sasuke, ne is v�rd ezt t�lem - jelentettem ki szil�rdan, �jra megtal�lva hangom r�gi f�ny�t. M�g mindig a f�ldet f�rk�sztem, nem akarva r�pillantani a k�peny m�g�l kikandik�l�, h�feh�r ingre. Akkor is a smaragdos f�vet n�ztem, amikor megtette az els� l�p�st, hogy elinduljon.

- Mondd meg Danzou kuty�j�nak, hogy nem illik, k�t ember mag�n�gy�be beleavatkoznia - jegyezte meg sz�ntelen hangon. - Hogy? - k�mleltem k�rbe gyanakv�an, de nem �rz�keltem senkit a k�zel�nkben. - Mit �rtett ez alatt? Hiszen, nincs itt senki. Vagy m�gis?

- Sasuke?! - ki�ltottam ut�na, �s m�ly leveg�t v�ve, lassan felemelkedtem. - V�rni foglak, otthon - jelentettem ki szil�rdan, kihangs�lyozva az otthon sz�t. Nem v�laszolt, de egy pillanatra megtorpant, majd tov�bb folytatta �tj�t. A gy�ny�r�, b�k�s term�szet elnyelte az alakj�t, mag�ba olvasztva, �s elt�ntetve, l�pteinek nyom�t. T�k�letes k�p volt, egy befejez�shez. Mint azok a sz�ndarabok, amiket n�ha megn�ztem, a konohai fesztiv�lokon. Enn�l a r�szn�l g�rd�lt le, a f�gg�ny. M�g sok�ig n�ztem ut�na, h�tha hallhatok valamilyen neszt, ami tal�n valamilyen form�ban r� utal. De csak a f�ben kirajzol�d� nyomunk maradt h�tra, gyorsan m�l� eml�kk�nt terpeszkedve, a p�zsit z�ldj�ben.

- Tal�lkozunk m�g bar�tom - h�ztam gy�zedelmes mosolyra ajkaimat. - Ha nem tudlak hazavinni, majd megv�rlak otthon. 

<---El�z�     V�lem�nyek     K�vetkez�--->