Egy fekete-met�l Audi szelte az utakat. Kint �t�letid� tombolt, a sz�l majdnem kit�pte a f�kat a hely�kr�l. A kocsiban egy kb. 35 �ves n� vezetett, aki g�rcs�sen kapaszkodott a korm�nyba, ugyanis a zivatar annyira heves volt, hogy a sz�lv�d�nek csap�d� v�z miatt, alig l�tta az utat. A f�nysz�r� sem sokat seg�tett. Mikoto tudta, hogy nem �llhat meg, mert az biztos katasztr�f�t jelent. Nem sokkal k�s�bb, amilyen hirtelen j�tt, �gy el is ment a vihar. Mikoto megk�nnyebb�lve n�zett a h�tul szundik�l� kisfi�ra, aki a takar�t szorongatta. R�pillantva a kijelz�re, l�tta, hogy a benzin hamarosan elfogy. Rem�lni tudta, hogy k�zelben lesz egy benzink�t. P�r perc m�lva im�i meghallgattattak. Alv� kisfi�t aludni hagyva sz�llt ki, �s feltankolta az aut�t. Bement fizetni, k�zben vett egy csokit kisfi�nak.

M�r 2 �r�ja hagyt�k el a benzinkutat, �s Sasuke v�gre fel�bredt.
- J�l aludt�l, kicsim?
- Ien. – felelt m�g kicsit k�m�san Sasuke.
- Vettem neked csokit, odatettem az �l�sre. Megtal�ltad?
- Ien.
- Mond sz�pen, k�sz�n�m!
- K��n�m!
- �gyes fi�. - mosolyodott el.

Yuuichi Mikoto Sk�cia egyik kisebb v�rosa fel� tartott. Miel�tt sz�lei meghaltak Jap�nban, a sk�ciai birtokukat r�hagyt�k. �gy elk�lt�z�tt 7 �ves fi�val a toki�i 1 szob�s lak�sukb�l, ami sz�mukra a b�rt�nt jelentette. Rendk�v�l kicsi volt, olykor �gy �rezte, egy cell�ban raboskodnak. Sz�m�ra a fia volt a legfontosabb. Volt egy h�zass�ga, ami t�nkrement, �s a f�rfi elhagyta, magukra hagyva �ket. Akkor Sasuke csak f�l �ves volt. K�t �v eltelt�vel azonban ijedten tapasztalta, hogy Sasuke m�g mindig nem tudja rendesen kiejteni a szavakat. Sok orvosn�l j�rtak, de mindegyik m�shogy diagnosztiz�lta. Eleinte s�kets�gre gyanakodtak, azt�n az autizmust�l kezdve eg�szen a fejl�d�si rendelleness�gig mindent mondtak. Mikoto �gy d�nt�tt egyed�l tan�tja fi�t, de �gy 7 �vesen sem jutott el�r�bb. Mikor egy l�p�st el�re haladt, r�gt�n kett�t ugrott vissza. Teljesen k�ts�gbe volt esve, azonban fi�t nem akarta megr�miszteni. Sasuke IQ-ja norm�lis volt, csup�n a szavakat nem tudta �rtelmezni, �s rendesen kimondani. Iskol�ba nem j�rhatott, �s bar�tokat sem szerzett. El�gg� visszah�z�d�v� v�lt, de anyj�t nagyon szerette.

Mikoto meg�llt a h�z el�tt. V�gigm�rte, �s �r�mmel tapasztalta, hogy teljesen �p. Bel�lr�l sem volt m�sk�pp, rengeteg b�tor �s kieg�sz�t� d�szelgett. Mikoto nagyon meg�r�lt, hogy v�gre ilyen szabads�guk lehet. A k�zelben kapott �ll�st, mint elad�, �s �r�mmel hallotta, hogy sokkal jobban fizetnek, mint Jap�nban. B�ven jut a sz�ml�kon k�v�l �lelemre is. Mindent meg akart adni kisfi�nak.
M�snap azonnal dolgozni ment, de el�tte gondosan a fia esz�be v�ste, hogy nem szabad kimennie a h�zb�l. A fi� meg�rtette, �s j�tszott tov�bb.

Est�re viszont Sasuke m�r nagyon unatkozott. Valahogy kik�sz�l�dott az ablakon, �s elhagyta az udvart. Boldogan futott a j�rd�n, mikor tompa f�jdalmat �rzett a fej�n, �s minden els�t�t�lt.

- H�! H�, �breszt�!
Sasuke kinyitotta szemeit, �s felszisszent.
- Csakhogy fel�bredt�l. - hallotta �jra a kedves hangot.
Fel�lt, �s az el�tte guggol� fi�ra n�zett, majd a m�g�tte l�v� 3 t�rs�ra.
- Na, m�r j�l van. Menj�nk vissza focizni. - azzal a 3 fi� vissza is szaladt a p�ly�ra.
- J�l vagy? Seg�tek fel�llni. - azzal felseg�tette a kiss� sz�delg� fi�t a f�ldr�l.
Sasuke feln�zett r�. Hossz�, fekete haja volt, ami h�tul �ssze volt k�tve, fekete szemei f�rk�szve n�ztek r�.
- Mi a neved? Hol van az anyuk�d?
Sasuke nem v�laszolt. Az idegen k�rd� tekintettel b�multa a kisebbet, majd fels�hajtott.
- Csak nem elsz�kt�l?
Sasuke zavartan b�lintott.
- Akkor vissza k�ne menned, a mam�d biztosan agg�dik. Majd �n elk�s�rlek, csak mutasd az utat. J�? - k�rdezte kedvesen.
Sasuke ism�t b�lintott, de m�r mosolyra h�zta a sz�j�t, majd megfogta �j ismer�se kez�t, aki nem nagyon tiltakozott ellene. Elindultak.
- Az �n nevem Uchiha Itachi. Te m�g mindig nem mondod meg?
Sasuke csak megr�zta a fej�t, amit Itachi igen aranyosnak tal�lt. El�g sokat gyalogoltak mire meg�rkeztek. A h�z kicsivel magasabban volt, a v�roson k�v�l az egyik dombon. �gy v�lte, hogy farmerek laknak benne, ahogyan a legt�bben itt a v�rosban. De ink�bb nevezhet� falunak, mivel olyan kicsi. Ez�rt is d�bbent meg, mivel a fi�t m�g sose l�tta ezel�tt, �gy v�lte, hogy most k�lt�ztek ide.
Mikor bes�t�ltak a kapun, egy hossz�, fekete haj� n� rohant oda hozz�juk, agg�d� tekintettel.
- Sasuke! H�t v�gre itt vagy! - �lelte meg. - �gy agg�dtam!
- Lent a v�rosban tal�ltam r�. Eltal�ltuk a labd�val, de nem esett semmi baja. Gondoltam, hogy elcsatangolt, ugyanis nem volt vele senki, �s el�gg� elveszettnek t�nt.
- K�sz�n�m sz�pen. - h�l�lkodott Mikoto, majd fel�llt.
Jobban szem�gyre v�ve fia megment�j�t, a sz�ve meg�llt egy pillanatra.
- H�lgyem, j�l van? H�!
Mikoto mag�hoz t�rt a d�bbenett�l, majd zavartan megsz�lalt.
- P-persze. „Ez nem lehet! Itachi...”
- Akkor �n menn�k is. - mosolygott.
- Nem men! - sz�lalt meg egy hang mellette, amelynek tulajdonosa p�l�j�ba kapaszkodott.
- Hogy? - d�bbent meg Itachi.
Mikoto sz�ve �sszeszorult.
- Azt mondja, hogy ne menj.
- Hogy ne menjek?
- A fiam nem tud rendesen besz�lni. - mondta szomork�s fejjel. – Besz�dhib�s.
- �-�rtem. - majd a bel� kapaszkod� fi�ra n�zett. - Maradok, ha akarod.
Sasuke �r�mmel b�lintott. Mikoto nem tudta, mit tegyen, v�g�l kedvesen megsz�lalt.
- Hogy h�vnak?
- Uchiha Itachi vagyok.
Mikotoban �jra meg�llt az �t�, de folytatta.
- H�ny �ves vagy?
- Tizenkett�.
Minden stimmel. � az, akit akkor elvitt a f�rje, osztozva a gyerekeken. Mikotot ekkor boldogs�g j�rta �t. �jra l�thatja els�sz�l�tt fi�t.
- Na, akkor menj�nk be. Te is gyere, Itachi.

A nappaliban…
- L�tom, maga is jap�n. – sz�lalt Itachi, mik�zben le�lt a kanap�ra.
- Igen, Toki�b�l k�lt�zt�nk ide.
- Felett�bb k�l�n�s. Eddig egyetlen jap�nnal tal�lkoztam Sk�ci�ban. �n 5 �ves voltam, amikor idek�lt�zt�nk. J�form�n nem is eml�kszem semmire azel�ttr�l. Annyira �r�l�k, hogy nem vagyok egyed�l a v�rosban. Mikor megl�ttam a kisfi�t tudtam, hogy jap�nul kell besz�lnem hozz�.
Mikoto elmosolyodott.
- Gyee, j�ccai! - sz�lt Sasuke.
- Azt akarja, hogy j�tssz vele. – ford�totta le Mikoto.
- �rtettem. - mosolygott Itachi, majd fel�llt, �s k�vette a lelkes Sasuk�t fel a l�pcs�n, majd a szob�j�ba.
Le�ltek az �gyra.
- Nos... mit akarsz j�tszani?
- Nem tuom.
- Te nagyon ravasz vagy, ugye tudod? - p�ccintette meg mutat�ujj�val Sasuke homlok�t, aki felnevetett. - Na, n�zz�nk sz�t, mit is lehet j�tszani.

P�r �r�val k�s�bb…
- Most m�r mennem kell, mert k�s�re j�r, �s apa nagyon szigor�. Hab�r ny�ri sz�net van... �r�ltem, hogy tal�lkoztunk. - �llt az ajt�ban Itachi.
- Rendben. Menj csak. - mosolygott. - K�sz�n�k mindent. - majd megsimogatta a mellette �ll� szomor� Sasuk�t.
- Ugyan, Sasuke. Majd holnap is elj�v�k, j�? - hajolt le hozz�, �s megsimogatta fej�t.
- J�. - mosolygott.
- Na, akkor, szia. Viszl�t! - k�sz�nt el mindkett�j�kt�l.
- Szia!
- Ia! - integetett Sasuke.

M�snap ism�t elj�tt, majd azut�n is. Mikor egy szerdai napon bes�t�lt, �pp tanul�son kapta Sasuk�t �s �desanyj�t, amint a hinta�gyban �ltek.
- I�csi!!
Sasuke azonnal kipattant �s odarohant Itachihoz. Szorosan meg�lelte, aki mosolyogva viszonozta.
- Mit csin�lt�l?
- Tautam.
Itachi k�rd�n n�zett Mikotora, aki elmosolyodott.
- Tanultunk.
- Micsod�t? - mentek k�zelebb.
- Egyed�l tan�tom Sasuk�t a besz�dre.
- Oan unaas. – n�zett morcosan Sasuke.
- M�g ha unalmas is, akkor is tanulni kell. - mosolygott Mikoto.

Bementek a h�zba.
- Itachi-kun, k�rsz valamit? – k�rdezte kedvesen Mikoto.
- K�sz�n�m, nem. - mosolygott. - De k�rdezn�k valamit.
- Igen?
- Ha gondolja, tan�thatom �n is Sasuk�t. Higgye el, menne... J�l ismerem a jap�nt, �s angolul is tan�thatn�m. De persze el�bb a jap�nt kell.
- Ien! Ana, k�ek! I�csi maj ta�t. – ugr�lt majdnem Sasuke.
- Rendben van. - mosolygott Mikoto. - De most nekem dolgoznom kell. D�lut�nos vagyok. Itachi-kun, ha nem nagy baj, vigy�zn�l r�?
- Persze, eddig is vigy�ztam r�. Menjen csak nyugodtan, Mikoto-san. - mosolygott.
- A korodhoz k�pest �gy viselkedsz, mint egy igazi feln�tt. K�sz�n�m. Este j�v�k. Vigy�zzatok magatokra. Sziasztok! - majd kis�t�lt az ajt�n.
Nemsok�ra lehetett hallani, ahogy elhajt a kocsival.
- Na, Sasuke. Neked m�g tanulnod kell. – n�zett le a fi�ra.
- J�.
- Figyelj, szerintem menj�nk fel a dombra. Sz�p a kil�t�s, �s visz�nk pokr�cot is.
- O�! - mosolygott.

A dombra �rve leter�tett�k a pokr�cot, majd le�ltek tanulni.
- Sasuke. Mond sz�pen a neved.
- Sz�ske.
- M�g egyszer.
- Sza…Sz�-aske.
- Figyeld a sz�mat, �s a hangomat. Szasz’ke... Most mond ut�nam. (Ita t�bbnyire m�ly a-val ejti)
- Sz�-sz�sz...
- Mond ki, hogy ke.
- Ke.
- Ok�. Most egybe.
- Sz�-sz�ke...
- „Ez nehezebb, mint gondoltam...” - gondolta Itachi, mik�zben t�r�k�l�sben �lt a fi� el�tt.
- Sza-sz-szke...
Itachi felfigyelt a fi�ra.
- �gyes. Pr�b�ld m�g egyszer. - mosolygott.
- Sza-sz�-�szke.
- �gyes vagy! - p�ccintette meg homlok�t, amit�l Sasuke felnevetett.
- Akkor most pr�b�ld mondani, hogy Yuuichi Sasuke.
- Ju-j�..chi Sza�-sz��szkeh.
- Figyelj j�l!
- J�-icsi Szasz’ke. Mondd, j�icsi.
- J�-j�...csii.
Itachi elmosolyodott. M�g sok�ig bajl�dtak, de Sasuke a Yuuichi-t nem tudta kimondani.
- I�csi! E�g! Ne akaok tauni.
- Rendben. Mit akarsz csin�lni?
- Lefe�nni.
- Lefek�dni?
- Ien.
Lefek�dtek a pokr�cra, egym�s mell�. Nem sokkal k�s�bb Sasuke Itachihoz b�jt. A fi� nagyon meglep�d�tt.
- Mit csin�lsz? – k�rdezte Itachi.
- J� meeg va-vah. (j� meleg vagy)
- F�zol?
- Ki-it.
Itachi mag�hoz �lelte a kisebbet, �s feltekintett az �gre.
- N�zd csak! Milyen sz�pek a felh�k.
- Uhm. Sz�ek. Sz�-sz�hek.
- Hagyd! Ne er�ltesd. - mosolygott Itachi, majd megsimogatta Sasuke fej�t. - �n �gy is �rtelek.


2 h�ttel k�s�bb...
Egy nagyobbacska dombon �ltek, �s tanultak. Kicsit beljebb mentek, �gy messzebb volt a h�z, �s a v�ros is. Azonban sokkal szebb volt, r� lehetett l�tni a t�jra, �s a t�volban egy juh�szkutya hajtotta a b�r�nyokat.
- Kua!
- Igen, kutya.
- Ku-ku-k�taa.
Itachi elmosolyodott.
- Pr�b�ld meg kimondani a nevem.
- I�csi!
- It�csi. Mond sz�pen ut�nam. I.
- I.
- T�. (r�vid �)
- T�.
- Csi.
- Csi.
- It�csi.
- I-it�... - nagy leveg�t vett k�zben. - csi.
- Nagyszer�! - �r�lt meg Itachi. Nem gondolta, hogy ilyen hamar siker�lni fog.
- I-t�... - er�lk�d�tt, de valahogy nem siker�lt tov�bb.
- El�g lesz. Egyszer m�r siker�lt. Majd �jra fog. - borzolta meg a fi� �gy is borzos haj�t. - Ink�bb menj�nk s�t�lni. Eleget tanultunk.
- J�. – tal�n ez volt az egyetlen sz�, amit mindig tiszt�n ejtett.
Itachi pr�b�lt r�j�nni, hogy mi baja lehet kis bar�tj�nak. Az anyja mes�lte, hogy az orvosok sem tudt�k meg�llap�tani. Nem voltak bar�tai, mindig csak az anyj�val besz�lt... ha besz�lt. Azt is mondta Mikoto, hogy eddig soha senkivel sem viselkedett ilyen bar�ts�gosan.
- I�csi! I-ih�csi!
- Igen?
- Ott eh t�. - mutatott el�re.
- Igen, n�zz�k meg.
K�zelebb �rve Sasuke m�ris bele tette kezeit, majd fel�llt �s boldogan mondta.
- F�-f��d-�nk.
- F�r�dni akarsz benne? - majd mikor l�tta Sasuke b�lint�s�t, odal�pett, �s kez�vel meg�llap�totta, hogy a t� el�g meleg. - De nem hoztunk t�r�lk�z�t. �gy meg fogunk f�zni.
- Ana kite�tett t��k��t a sz��t�a.
- A sz�r�t�ra?
- Ien. Gyee, ho-hozz-u-unk.

5 perc alatt megj�rt�k az utat oda-vissza, mivel Sasuke rak�tak�nt futott.
Sasuke teljesen levetk�z�tt, majd a v�zbe m�szott. Hideg volt neki, ak�rmennyire is melegnek �rezte a kez�vel. De nemsok�ra hozz�szokott, �s m�lyebbre is s�t�lt, a maga 126 centij�vel.
- Gyee, Ih�csi!
- Azonnal, de... - vacakolt az als�nadr�gj�val, hogy vajon levegye-e. Jobbnak t�nt levenni, mivel ha kij�nnek, nem vizes gaty�ra veszi a nadr�gj�t.
- I�csi... ve-vehd le, �-�s gyee.
- Ok�, m�ris. - Itachi v�g�l levette, b�r el�gg� sz�gyenl�s volt. - Sasuke, fordulj el!
- Mi-ek?
- Hogy bemehessek.
- Ne tuhc �-�hgy be�nni?
- De, csak... l�gyszi csukd be a szemed.
- J�. - Sasuke szemei el� rakta kezeit, �s Itachi akaratlanul is elmosolyodott, olyan aranyosnak tal�lta.
Itachi mik�zben l�pegetett felszisszent a hidegt�l, de mihamarabb be akart menni, hogy ne v�rassa Sasuk�t. V�g�l beljebb ment, a v�z a nyak�ig �rt.
- Sasuke, iden�zhetsz!
Sasuke elvette kezeit a szemei el�l, majd durc�san felmordult.
- I�csi! Ez ne �r! T�l mehe vah-vagy. (messze)
- Gyere be akkor.
- Te gyee ki!
- Nem tudsz �szni?
Sasuke durc�san elford�totta a fej�t. Itachi elnevette mag�t, annyira aranyos volt.
- Ne neess! - kiab�lta p�rral az arc�n Sasuke.
- Gyere, seg�tek. - �szott ki Itachi, �s megfogta Sasuke jobb kez�t.
- N-ne!- de m�r tiltakozni nem volt el�g ideje, mert Itachi h�zta befel�.
Sasuke szorosan a nagyobbikhoz b�jt, �s el�g er�s hal�lf�lelme volt.
- Ne f�lj, Sasuke. Foglak. Nem engedlek el.
Itachi nem ment sok�ig, ism�t a nyak�ig �rt a v�z. Sasuke f�lve �tkarolta Itachi nyak�t.
- F�-f�ek!
- Ne f�lj! - puszilta meg Sasuke v�ll�t, � maga sem �rtette, mi�rt.
Sasuke feln�zett, �s m�r csak Ita v�ll�t fogta.
- Megpuilt�l?
- �h... igen. - mondta zavartan.
Sasuke ekkor sz�jon puszilta Itachit, aki annyira megd�bbent, hogy leveg�t venni is elfelejtett. Sasuke mosolyg�s�ra t�rt vissza a val�s�gba.
- Sa-sasuke... ezt mi�rt csin�ltad?
- A t�-t�-�ben l�t-tam.
- A t�v�ben?
- Ien.
Itachi nem tudta mit l�pjen erre.
- Sasuke, ezt ne csin�ld m�g egyszer, j�? - mondta kedvesen.
- Mi-�t?
- Mert ezt nek�nk nem szabad. Mert fi�k vagyunk.
- A fi�hnak ne le-et puilkonni?
- Nem. Legal�bbis sz�jra nem. J�?
- J�. De ide le-et? - mutatott Itachi arc�ra.
- Oda igen. - mosolygott.
Sasuke elvigyorodott, majd megpuszilta Ita arc�t.
- I-t�csi.
- Hogy mit mondt�l? - d�bbent meg.
- It�csi! It�csi! - nevetett.
- Sasuke, te kimondtad a nevem! - mondta boldogan Itachi.
- Ien! - karolta �t ism�t Ita nyak�t, aki �r�mt�l teli mosollyal meg�lelte.



- It�csi! Ta�ccs me �-�snni!
- �szni?
- Ien!
- El�bb mond ki, hogy igen.
- I-en.
- Ien. I-gen.
- I-ii... nem tuom.
- Figyelj a hangra �s a sz�mra.
- Igggggggen. - fektetett nagyobb hangs�lyt a g-re.
- I-igggg-hen.
- Igen. - mosolygott. - M�g egyszer.
- I-iggghen. Igggen.
- �gyes vagy. - mosolygott.
- Mos �-sni ta�ccs!
- Ok�! El�sz�r is, engedd el a v�llaimat. Ne agg�dj, fogom a derekad.
Sasuke habozva elengedte Itachit, majd egy percig maradt �gy, hogy Itachi a derek�n�l fogta.
- Most a kezeimet fogd meg.
- Ne-ne!
- Ne f�lj! Ha le is mer�lsz, �n visszah�zlak. B�zz bennem, nem hagylak megfulladni.
- O�! - majd er�sen megfogta Itachi kezeit, de azon nyomban mer�lni kezdett.
Itachi gyorsan visszah�zta.
- Kap�l�zz a l�baiddal!
Sasuke mozgatni kezdte a l�bait, �s �r�mmel tapasztalta, hogy �gy nem s�llyed el.
- J�. Most elengedem a kezeidet, �s te pr�b�lj fenn maradni. Ne f�lj, ha nem megy, akkor megfoglak.
Sasuke b�lintott �s elengedte Ita kezeit. Pr�b�lta kezeivel is ugyanazt, mint a l�baival, de nem siker�lt, �s elmer�lt teljesen. Itachi azonnal ut�na kapott, �s felh�zta. Sasuke haja teljesen arc�ba lapult, �s kapkodta a leveg�t.
- Nyugi, tartalak. - �s kisim�totta arc�b�l a haj�t. - Pr�b�ld �gy... - �s Itachi megmutatta Sasuke kezein a mell�sz�st.
Sasuke meg�rtette, �s megint megpr�b�lta. Siker�lt.
- It�csi! - �lelte meg lihegve.
- Na, m�r eddig eljutott�l. Majd holnap, ha j� id� lesz, akkor �jra elj�v�nk. Ok�?
- Ok�!
- Kimondtad, hogy ok�!
- Igen, kimottam. - mosolygott.
- Ez nagyszer�! - borzolta meg a haj�t.
- It�csi, �ll�nk le ki-kinnt. A v�hben!
- A sek�lyebb r�szn�l?
- Igen.

Itachi kih�zta maga ut�n Sasuk�t, aki �lvezte ezt. 50 centis v�zben le�lt Itachi.
- Nehem esz m�hly. ��k az �edbe.
- Mi? - ideje se volt felriadni, mikor Sasuke vele szemben az �l�be �lt. - Sasuke...
- Itachi! - karolta �t a nyak�t.
Itachinak a lovagl� p�z egy kicsit morbid volt, r�ad�sul �rezte saj�t f�rfiass�g�t Sasuk��nek d�rg�l�zni. „Ez �gy nem lesz j�...”
�pp meg akart sz�lalni, mikor Sasuke jobb kez�vel megmarkolta p�nisz�t. Megsz�lalni sem tudott.
- Itachi... nehed naobb. (neked nagyobb)
- I-igen, mert id�sebb vagyok... - pr�b�lta lefejteni Sasuke ujjait h�mtagj�r�l, de Sasuke sehogy sem engedte el. Itachinak kezdett melege lenni.
- Sa-Sasuke engedd el.
- Itachi... egyhe kem�ebb lehsz... (egyre kem�nyebb lesz)
- Sasuke... gy-gyorsan engedd el! - mondta t�zv�r�s fejjel, mire Sasuke engedelmeskedett.
- Itachi, mi-�t vot ke-kem-�hny?
Itachi zavar�ban nyelni is alig tudott. Sasuke nem �rtette, hogy mi baja van.
- Iatchi, mi a bah?
- Se-semmi. Sasuke, menj�nk ki!
- Ne! M�h mahaddunk!
- Sasuke... akkor legal�bb fordulj meg, �s…
- Ok�! - Sasuke megfordult, h�ttal Itachinak, de �gy teljesen r��lt Itachi f�rfiass�g�ra. - Mi-�t kemh�n?
- Tu-tudod, nekem... m�r... iz�... hah... - becsukta a szemeit, majd �jra kinyitotta. - Mivel m�r nagyobb vagyok, nekem olykor megkem�nyedik, �s... nagyobb lesz.
- Mi�t?
Itachinak nem esett kedv�re felvil�gos�t�st tartani ebben a p�zban, ugyanis Sasuke fic�nkol�sai csak fokozt�k a fesz�lts�g�t.
- Mert serd�l�korban vagyok. „Jaj ne! Hogy magyar�zzam meg neki?”
- Nem �htem. De maj ecce emon-dod.
Itachi igaz�n megk�nnyebb�lt, hogy Sasuke lesz�llt a t�m�r�l, de az lett volna a legjobb, ha m�sr�l is lesz�ll.
- Itachi, f�hok!
- F�zol?
- Igen. Me-�nnk ki!
- Ok�! „Ez v�gsz�ra j�tt. Huh. M�kom van.”



- Majd �n megt�r�llek. - mondta Itachi, majd a t�r�lk�z�vel �gyeskedett megsz�r�tani Sasuke feh�r, puha b�r�, piciny test�t.

Fel�lt�ztek, �s mentek is visszafele. Itachi erekci�ja is al�bb hagyott, de Sasuke nagyon f�zott.
Bementek a h�zba, ahol sokkal melegebb volt.
- Itachi! F�-�nn�nk! (F�r�dj�nk)
- M�r megint?
- Igen.
- De most j�tt�nk...
- De k�hban. (k�dban)


Sasuke j�kedv�en turk�lt a habok k�zt.
- L�tom, tetszenek a habok. - mosolygott Itachi.
- Igen! - majd Itachira dobott egy adagot.
- Na meg�llj! - m�szott k�zelebb �s csikizni kezdte Sasuk�t, aki nevetett.

F�rd�s ut�n…
- Itachi! Augyh ve-em! (Aludj velem!)
- J�. - mosolygott.
Mindketten beb�jtak az �gyba. Sasuke szorosan Itachihoz b�jt, aki meg�lelte. Egym�ssal szemben fek�dtek, �lelt�k egym�st.
- Itachi... - kezdte halkan Sasuke. - minnig ve-em ma-acc? (mindig velem maradsz?)
- H�t persze. - majd megpuszilta homlok�t a mosolyg� fi�nak.
P�r perc m�lva Sasuke elaludt, �s Itachi mosolyogva n�zte �t. „Ak�r az �cs�m is lehetne. Milyen j� lenne! Annyira megszerettem.” M�g jobban mag�hoz �lelte, majd megn�zte az �gy mellett l�v� �r�t.. 19:00-t mutatott. M�g van k�t �r�ja, hogy hazamenjen. Addig alszik � is. Majd az elhat�roz�st tett k�vette.

Hangos veszeked�sre �bredt. �vatosan kisz�llt az �gyb�l, majd az ajt�hoz ment. A vita val�sz�n�leg a nappaliban volt. Kinyitotta az ajt�t, �s halkan a l�pcs�h�z lop�zott.
- M�gis mit k�pzelsz, hogy elcs�b�tod a fiam? Megegyezt�nk, hogy soha t�bb� nem tal�lkoztok.
- Mondtam m�r, hogy v�letlen volt. �s m�gis mit kapod fel a vizet? Az �n fiam is, jogom van l�tni. Itachi az �n fiam is!
„A fia? Itachi a fia? Ap�val veszekszik. M�gis mit jelent ez? Mit keres � itt?”
- Hol van Itachi? Most azonnal elviszem. Elk�lt�z�nk.
- Azt nem hagyom!
- Megegyezt�nk 7 �ve, hogy ez lesz. Osztozunk. Sasuke a ti�d, Itachi meg az eny�m.
- M�g nem is l�ttad Sasuk�t.
- Nem vagyok r� k�v�ncsi. Az �n fiam Itachi.
„Mi folyik itt?” Itachi szemeibe k�nnyek sz�ktek.
- Itachi!! Itachi! Azonnal gyere ide!!
Itachi megrettent apja d�h�s hangj�t�l. Azonnal el�bukkant, mert f�lt t�le.
- Itachi, h�t ott vagy! Azonnal gyere, elmegy�nk!
- De apa!
- Nincs de! Siess!
- Mi folyik itt?
- Ne k�rdezz m�r, igyekezz!
Itachi k�ts�gbeesve, k�nnyeivel k�szk�dve szaladt le a l�pcs�n. K�nnyes szemeivel Mikotora n�zett, majd az emeletre.
- Gyere m�r! - fogta meg apja a csukl�j�t, �s r�ntotta az ajt� fel�.
M�r a kapu fel� mentek, amikor ki�lt�st hallottak. Itachi meg�llt.
- Itachi! Itachi! - futott ki Sasuke pizsam�ban, majd Itachi �l�be ugrott.
Fugaku sz�rny� pillant�sokat vetett a gyerekre, de hagyta, hogy fia elb�cs�zzon t�le.
- Figyelj, Sasuke! Az a helyzet, hogy nekem... el kell mennem. - folytak le k�nnyei.
- Itachi... ne... - s�rt Sasuke.
- �g�rem, egyszer m�g tal�lkozunk. �s ne felejts el tanulni. Ne feledd, �n mindig melletted �llok, m�g ha... nem is vagyok itt. - olykor elfojtotta szavait, hogy ne b�gj�n.
- Ne! - �lelte meg.
- Most m�r gyere Itachi! - sz�lt m�g�tte egy durva hang.
- Otouto... Szeretlek! - puszilta meg a homlok�t, majd elszak�totta mag�t�l �ccs�t, �s a kocsihoz rohant.
- Itachi! Itachi! - rohant volna Sasuke, de Mikoto meg�ll�totta. - Itachiiii! - k�nnyei patakokban folytak. - Ne meeehn!! Ne meeehnn!! - kez�t ny�jtotta az aut� fel�.
Itachi besz�llt a kocsiba, �s m�g egy utols� pillant�st vetve �ccs�re, bez�rta az ajt�t. Azonnal elsz�guldottak, de m�g hallotta �ccse utols� szavait.
- Itachi! Ne menj eeeeeel!

V�lem�nyek     K�vetkez�--->