P�r nappal k�s�bb...
- Jiraiya-sama! Jiraiya-sama!! - kiab�lt egy ninja a sennin ut�n, aki egy h�ztet�n n�zel�d�tt.
- Sssshhh! - intette le, majd tov�bb f�rk�szett valamit.
- Jiraiya-sama! - suttogta, k�zben a tet�re ugrott.
- Hihiiii! csod�latos l�tv�ny!! Vedd le, vedd le! - vigyorgott Jiraiya egy t�vcs�be n�zve, k�zben csorgott a ny�la.
- Jiraiya-sama! Hokage-sama h�vatja! - �llt meg a ninja.
Jiraiya nem is foglalkozott a j�vev�nnyel tov�bb f�rk�szte a t�loldalt.
- Jiraiya-samaaaa!!!! - kiab�lt suttogva.
- Shhh!! M�g meghallj�k! Majd elmegyek hozz�, de most anyagot gy�jt�k.
- K�rem, igyekezzen. - n�zett bamb�n, majd elt�nt.

Egy �ra m�lva, miut�n Jiraiya j�l ki�lvezte mag�t, r�sz�nta mag�t, hogy eleget tegyen a Hokage k�r�s�nek.
- Mi�rt h�vatt�l? - l�pett be az ajt�n.
- �lj le! - sz�lt Sarutobi.
Jiraiya le�lt vele szembe. Sarutobi kik�ldte a mellette l�v� ninj�t, �s elkezdte besz�d�t.
- Nos... egy titkot szeretn�k megosztani veled.
- Egy titkot? - csod�lkozott Jiraiya - Csak nem a hal�lodon vagy?
- Igazs�g szerint igen. Az �n id�m lassan lej�r. - mondta rekedtes hangon.
- Mi? - lep�d�tt meg Jira. - „Csak viccnek sz�ntam...”
- A korral nem lehet harcolni, p�r h�napon bel�l engem is el�r a hal�l. Ez�rt szeretn�lek megb�zni valamivel, azon k�v�l el�rulni egy titkot.


Miut�n Sarutobi lassan elmes�lte a f�ltett titkot, amelyet csak � �s a vezet�s�g tudott, Jiraiya v�res szemeit kit�g�tva r�ord�tott.
- Hogy micsodaa?! Ez nem lehet!
- Halkabban! Nem szeretn�m, ha m�s is meghallan�. - n�zett r� komolyan Sarutobi.
- Ez akkor is... Hogy engedhetted ezt meg? Hogyan? - �llt fel Jiraiya.
- Jiraiya! �lj le! - emelte fel hangj�t a Hokage.
Jiraiya m�rgesen vissza�lt a sz�kre, majd morgott p�rat.
- El akartam mondani hal�lom el�tt valakinek, �s te megfelel� szem�ly vagy r�. Ez egy sz�rny� titok. A tan�csosok, Danzou �s rajtam k�v�l m�r csak te tudod. Semmik�ppen sem der�lhet ki. Uchiha Itachi is �gy akarta.
- Rendben. - n�zett r� Jiraiya. - Mi a m�sik?
- Nos, �n hamarosan visszal�pek a Hokage c�mt�l, �s kell valaki, aki bet�ltse a helyem. - kezdte k�r�l �rni Sarutobi.
- Ugye nem azt k�red, hogy �n legyek az ut�dod?
- Nem. Tudom, hogy mit v�laszoln�l. Ez�rt is k�rlek, hogy keresd fel a 3. sannint, Tsunade-t.
- Heh, ezt j�l kigondoltad. - h�zta mosolyra a sz�j�t Jiraiya.
- �s k�rlek, vidd magaddal Narutot. � a kiv�lasztott. Tan�tsd �t, �s nevelj bel�le Hokage-t.
- A k�r�sed n�lk�l is ezt tettem volna.

Jiraiya miut�n elhagyta a Hokage irod�j�t, r�gt�n felkereste Narutot.
- Ero-sannin!!! Hov� akarsz vinni? Nekem edzenem kell.
- Oh�h! Edzel az �ton eleget! - simogatta meg Naruto buksij�t, aki bev�gta a durc�t.
- De �n Kakashival akarok! Megk�rem, hogy tan�tsa meg nekem a Chidorit.
- Most nem Sasuk�nek tan�tja? - h�zta fel a szem�ld�k�t Jira.
- Nekem is lehet k�zben. - majd tark�ra tett k�zzel els�t�lt.
- Milyen k���r! Pedig �n tudok a Chidorin�l egy sokkkkal er�sebb technik�t. Na mindegy! Akkor megk�rem Sasuk�t, hogy tartson velem. - fordult el Jiraiya.
Naruto azonnal meg�llt, �s porfelh� k�s�ret�ben visszafutott Jiraiy�hoz.
- Ne-ne-ne-neeee! Ero-sennnnin! M-m�ris j�v�k, csak �sszepakolom a holmim! El ne menj n�lk�leeeem! - majd sz�lsebesen elv�gtatott.
- Milyen aranyos. - mosolyodott el, majd megfogta a fej�t.


2 h�ttel k�s�bb Jiraiya �s Naruto visszat�rtek, k�t h�lggyel az oldalukon, Tsunade, �s Shizune. Sarutobi Tsunad�t v�lasztotta ut�dj�ul, aki m�r hozz� is l�tott a munk�hoz.
- Nem �rtem, mi�rt nekem kellett ezt. M�r megb�ntam, hogy hallgattam arra a k�ly�kre... - kar�zta a t�k�t, k�zben egy kapar�s szelv�nyt gy�rt �ssze bal kez�ben.
- Ugyan m�r Tsunade! Te vagy a legalkalmasabb a feladatra. - b�ztatta Jiraiya, mik�zben j�kat nevetett az �j Hokage szenved�sein.

A k�vetkez� napon Sasuke befejezte gyakorl�sait, mivel...
- Ezt nem hiszem el! K�t h�t alatt teljesen elsaj�t�tottad a Chidorit! - csod�lkozott Kakashi.
„Hmph, ha tudn�, hogy m�r r�g�ta tudom, csak megj�tszottam magam.” Csukta be a szemeit Sasu.
- Nem volt k�nny�, de igyekeztem. - pr�b�lt valamit mondani. - Most m�r mehetek, igaz?
- Persze! �n m�g teszek jelent�st. Szia! - majd elt�nt.
Sasu m�g n�zte Kakashi h�lt hely�t, majd l�ptekre kapta fel a fej�t.
- Id�pocs�kol�s volt. - kezdte Sasu.
- Nem, ez megt�veszt�s volt. - jav�totta ki Sasuke.
- Mindegy. Most tan�ts te.
- Rendben. K�sz�lj fel, mert nagyon kem�ny lesz. - miut�n l�tta Sasu unott arckifejez�s�t, folytatta. - Sz�val...

P�r perccel k�s�bb...
- Oi! Ne itt halj m�r meg! - guggolt le Sasuke.
Sasu remegve fek�dt mellette, alig kapott leveg�t, �s k�nnyeit pr�b�lta meg�ll�tani.
- Egy ideig f�jni fog, de akkor sem hagyhatod abba. H�, hallasz? „Na tess�k, el is �jult.”
- Sasuke-kuuun! Sasuke-kun! - futott fel� agg�dva Sakura.
„M�r csak ez hi�nyzott...” Gondolta Sasuke, �s cselekedett. Fel�ltette Sasut. Hat�sos volt, Sakura azonnal meg�llt.
- Sasuke...kun?
- Sakura, menj el, most edzenem kell. - kezdte Sasuke.
- De Sasuke-kun. - n�zte a g�rnyedt fi�t, akinek arc�ba l�gott a haja, �gy azt sem l�tta, ahogy besz�l.
- Szeretn�k nyugodtan edzeni. „Rem�lem, elh�zza a cs�kot, �s nem akad�koskodik.”
- R-rendben. Akkor majd tal�lkozunk holnap. Szia!
„El se hiszem, hogy siker�lt ler�znom.”
- H�! Kelj m�r fel! Nah! - r�ngatta Sasut.
El�g �rdekes l�tv�ny lehetett egy k�v�l�ll�nak, ahogy Uchiha Sasuke r�ngat�zik.

M�r bes�t�tedett, de Sasu m�g mindig eszm�letlen volt.
„Nagyszer�.” Fogta a fej�t Sasuke, majd hirtelen felkapta Sasut. V�gigfutott a m�g lakatlan ter�leten, majd mikor a h�zakhoz �rt, r��ll�totta a talajra Sasut, k�zben a karj�n�l tartotta. �gy vitte v�gig az utc�n. M�g szerencse, hogy senkivel sem tal�lkoztak, kicsit fur�n n�zett volna ki egy lebeg� Sasuke.

V�g�l haza�rtek p�r bokorba-ugr�s-mert-j�n-valaki �s rengeteg szerencs�tlenked�s �r�n.
- Na v�gre! - fektette le az �gyra Sasuke. - Nincs rosszabb, mint magamat p�tyolgatni. - majd levetk�ztette Sasut als�gaty�ra, �s betakarta.

M�snap reggel...
Sasuke arra �bredt, hogy valami nyomja. Kinyitotta szemeit, �s lejjebb n�zve egy borzos fejjel tal�lkozott. Sasu �t �lelte, feje mellkas�n pihent, �s l�b�val k�rbefonta Sasuke l�bait.
- H�! Sz�llj le r�lam! - f�szkel�d�tt Sasuke.
- Nowaki... - d�nny�g�tt Sasu.
- No..., micsoda?
- Nowaki. Mmmh... - �lelte �t m�g jobban.
Ekkor Sasuke r�j�tt, hogy mir�l ny�sz�r�g Sasu, �s elcsod�lkozott.

6 �vvel ezel�tt...
Hatalmas vihar tombolt. A sz�l majdnem lef�jta az �sszes levelet a f�kr�l, �s a fal mellett els�v�tve majdnem bet�rte az ablakokat. Egy kisfi� fek�dt az �gy�ban, szorosan mag�ra h�zva a takar�t.
- Mikor lesz m�r v�ge? - suttogta, majd megriadt, mivel hatalmasat d�rg�tt az �g.
M�rges volt apj�ra, mivel bezavarta a szob�j�ba, mondv�n egy fi� nem f�lhet a vihart�l. F�leg, akib�l ninja lesz. Durc�san oldal�ra fordult, majd kezeit f�leire tapasztotta, hogy ne hallja a sz�l z�g�s�t, �s a rettent� csattan�sokat az �gb�l.
Nem sokkal k�s�bb, azonban l�tta, hogy nyit�dik az ajt�, �s egy hatalmas valami j�n be rajta. Azonnal felugrott, majd f�lve n�zte a k�zeled� valamit.
- Sasuke, ne f�lj. �n vagyok. - b�jt el� egy fej a nagy valami m�g�l.
Hangja kedves volt, �s megnyugtat�, Sasuke azonnal felismerte tulajdonos�t.
- Nii-san! - mondta boldogan, majd leugrott az �gyr�l. - Mi az, amit tartasz? - k�rdezte.
- Egy aj�nd�k. Neked. - hajolt lejjebb, majd Sasuke kez�be nyomta a m�r nem is olyan hatalmas pl�sskuty�t. Sasuke el�g nehezen fogta meg, szinte nem is tudta �tkarolni. Magasabb volt n�la j� p�r centivel, �s hihetetlen�l puha.
- Nii-san! - mondta �jra, majd nevetni kezdett.
- Boldog sz�linapot! - mosolygott, majd megsimogatta Sasuke buksij�t. - Csak most tudtam odaadni, mert sokat kellett tanulnom az Akad�mi�ra.
- Nem baj! K�szi sz�pen! - majd nagy nehezen az �gyra tette, �gy jobban megvizsg�lhatta. - Nii-san, ez hatalmas! Biztos dr�ga volt.
- Ne but�skodj. - p�ccintette meg a homlok�t. - Az �r nem sz�m�t.
Sasuke sz�lesen vigyorgott, majd meg�lelte b�tyj�t, aki mosolyogva viszonozta.
- Adj neki egy nevet. - mondta Itachi.
Sasuke elh�z�dott t�le, majd le�lt az �gyra, mell� pedig Itachi.
- Nem is tudom. Szerinted? - ekkor hatalmasat d�rg�tt, �s Sasuke rettent�en megijedt.
Itachi �tkarolta kis�ccs�t, majd kedvesen elmosolyodott.
- Mit sz�lsz a Nowakihoz? (sz�lvihar)
- Nowaki?
- Igen. Utal arra, hogy amikor kaptad vihar volt. De arra is, hogy ha vele alszol, akkor nem fogsz f�lni, hiszen mag�t a vihart �leled.
- Mmmm... Ok�! Akkor legyen Nowaki! �s azt sem felejtem el soha, hogy t�led kaptam, Nii-san. - mosolygott Sasuke.


„Igen, m�r eml�kszem... Apa k�s�bb elt�ntette, mert �lland�an vele aludtam, �s hurcol�sztam minden merre.”
Sasu mocorogni kezdett, majd kinyitotta szemeit. Az els�, amit megl�tott egy mellbimb� volt. Nagy lend�lettel �lt fel, de olyan gyorsan vissza is hullott.
- El�gg� f�jni fog a tested. - sz�lalt meg Sasuke
- Mit keresek �n itt? - pr�b�lt arr�bb m�szni Sasu.
- Azt csak te tudod. Mikor fel�bredtem, itt volt�l.
Sasu elfordult, �s pr�b�lt lem�szni az �gyr�l. El�gg� �gyetlen volt, de v�g�l siker�lt fel�lnie. Ekkor forr� leheletet �rzett nyak�n.
- Menj�nk egy�tt f�r�dni. - suttogta Sasuke a f�l�be.
- Megy veled a franc! - majd fel akart �llni, de Sasuke leteperte az �gyra.
- Hmm... M�gis mit gondolsz, hogy engem visszautas�tasz? - mosolygott.
- Mi �t�tt bel�d?! Hagyj�l m�r! - ord�tott Sasu.
- Cs�nd legyen! - fogta le a kap�l�z� Sasut, majd elhallgatatta egy cs�kkal.
Sasu amint meg�rezte Sasuke meleg nyelv�t, azonnal r�harapott. Sasuke elugrott, majd a sz�j�hoz kapta jobbj�t. Ujjai k�z�l bugyogott a v�r, �s s�r� v�rcseppek hullottak a feh�r leped�re. Sasu megijedt, hogy tal�n t�l nagyot harapott. Sasuke felpattant, majd berohant a f�rd�be. Nyelve ugyan m�g meg volt, de irt�zatosan f�jt, �s a v�rz�s sem akart meg�llni. Nagy mennyis�g� v�rt k�p�tt a mosd�kagyl�ba. Azonnal r�j�tt a h�nyinger, �s m�r t�l k�s� volt visszafojtani.

F�l�r�val k�s�bb...
Sasu �gy d�nt�tt bemegy a f�rd�szob�ba. Lassan benyitott, k�r�ln�zett, majd megl�tta Sasuk�t a f�ld�n �lni, h�t�t a falnak t�masztva.
- J�l vagy? - k�rdezte az ajt�ban �llva.
Sasuke csak b�lintott.
- Mi van a nyelveddel?
Erre viszont nem kapott v�laszt. K�zelebb ment hozz�, majd meg�llt el�tte. Sasuke feln�zett r�.
- Mondj m�r valamit! Ha nem is tudsz besz�lni, akkor...
Sasuke k�rd�n n�zett r�, majd fel�llt. Meg�llt Sasu el�tt, �s kiny�jtotta nyelv�t. Majdnem dupl�j�ra volt dagadva, �s rettent�en piros volt.
- Ez akkor is a te hib�d! Nem kellett volna er�szakoskodnod. - mondta felh�borodva Sasu.
Sasuke mit sem t�r�dve vele kis�t�lt a szob�b�l. Mire Sasu ut�na ment, m�r nem l�tta sehol a h�zban.


„A fen�be! A b�d�s �letbe!” �t�tte meg az egyik f�t Sasuke. „Majdnem meger�szakoltam! Teljesen elvesztettem az eszem. �s a nyelvem is... M�g szerencse, hogy az az �tkozott Orochimaru megtan�tott egy gy�gy�t� technik�ra. A francba, valami kang�rcs-csillap�t� jutsura is megtan�thatott volna.”
P�r perccel k�s�bb Sasuke nyelve teljesen rendbe j�tt, �s m�r tudott besz�lni is. M�rgesen kullogott vissza a kapu fel�, amikor k�t alakot l�tott a t�volban, ahogy �pp �tl�pik Konoha kapuj�t. Sz�vver�se felgyorsult, �s futni kezdett. K�zelebb �rve, m�r j�l kivette a fekete k�penyt, rajta a v�r�s felh�kkel. Lelassult, majd �vatosan k�zel�tette meg �ket. Az egyik hirtelen h�trafordult.
- Mi a baj, Itachi-san? - k�rdezte a mellette l�v�.
Itachi m�g �llt p�r m�sodpercig, f�rk�szte a semmit. Meg mert volna esk�dni, hogy �rzett valamit k�zeledni.
- Semmi. Menj�nk tov�bb. - fordult meg.
Sasuke elmosolyodott, majd megindult vissza a h�za fel�.

<---El�z�     V�lem�nyek     K�vetkez�--->