Dél tájban már vissza is érkeztek az iskola elé. És hogy honnan tudták hogy épp delet ütnek a harangok ( nem nem harangoztak ...) Naruto hasa egy elegánsat korogott.
A fiú fejét vakargatva nevetett zavarában.
- Naruto mi még maradunk. Elkísérem Kakashit az orvosiba. Itt vannak a kulcsok . - majd Narutonak dobta a kulcsokat Iruka. - A tálcán van egy kis apró amiből tudsz venni magadnak ebédet. Szerintem olyan 3 felé visszaérünk. - mondta a férfi majd elköszönve az osztálytól a két tanár útját az iskola felé vette.
- ... rendben anya. Szerintem ha elérjük a vonatot olyan negyed órán belül ott leszünk. ... Mindjárt megkérdezem... Naruto... - kiáltott Riuko a fiúnak miközben anyukájával telefonon beszélt.- Nincs kedved átjönni hozzánk ebédre. Anyu ebédre rament csinál...
- Ramen ... Benne vagyok - csillogott fel a szöszi szeme.
- Sasuke? - fordult a busz aljából épp csomagjait kivevő fiúhoz.
Sasuke biccentett egyet...
- Akkor hárman megyünk... Majd elmondom anya. - mondta már szinte kiabálva a telefonba majd kinyomta. -Mehetünk. - nézett végig a két fiún. - Ha sietünk elérjük a 12 :10 eset és ... A FENÉBE MÁR 12 : 16 van... - fakadt ár majdnem sírásba a lány.
- Nyugi el is sétálhatunk hazáig. Bár jön egy 18-kor is...- mondta nyugodtan a szöszi.
- Ez igaz. - éledt fel a lány . - Akkor indulás. - igaz hogy csak pár utcára laktak de ha már ki lehet használni a közlekedési eszközöket, és bérlettel ugye még ingyen is van , már akinek...
A lány megragadta a mellé érkező Sasukét és elkezdte maga után húzni... a fiú meg saját cuccait...
- Sasuke miért jön velünk? - kérdezte a szöszi miközben felszálltak a vonatra így az ajtók csapódásától nem hallotta a sötéthajú fiú morgását.
- Képzeld , ő vette meg azt a hatalmas házat mellettetek. - mesélte izgatottan a lány.
' Sasuke mellettünk. ' csodálkozott Naruto ám a következő pillanatban már nyílt is a szerelvény ajtaja és a tömeg nyomult kifelé.
Egy - két perces séta után az utcán befordulva Naruto orra megérezte a Tenmo házból kiáramló ramen csalogató illatát.
Először Narutoékhoz mentek el ahol a fiú lepakolta cuccát a szobájába majd elindult lefelé ahol kiabálásra lett figyelmes...
- ... lehetsz ekkora béna.- mérgelődött Riuko.- És mit csinálsz most, hm?
- Hé, mi folyik itt ? - nézett összeráncolva szemöldökét Naruto.
- Ez az ügyefogyott nem kapta meg még a háza kulcsait és csak most jutott eszébe ezt megemlíteni.
- Nyugi semmi baj... majd alszik nálunk - ' Mi????' kérdezte magát Naruto amint visszagondolt arra amit egy pillanattal előbb mondott.
- Ez egy remek ötlet. Biztos sok dolgot kell megbeszélnetek majd. Ki mit csinált meg hasonlók...- mondta a lány mindent tudóan. - Na menjünk mert kihűl a kaja.
Azzal karon fogta az értetlenül maguk elé bambuló fiúkat, s útjukat a pár lépéssel távolabb lévő ház irányába vették.
- Anya megjöttünk. - kiáltott a lány anyjának miután az oldalsó ajtón bementek a házba.
Cipőjüket illedelmesen levéve egy-egy házi papucsban csoszogtak be a ház belsejébe. Naruto ilyenkor érezte magát szerencsésnek; a város legjobb ramenjét készítő család csak pár lépésre lakott tőlük.
- Végre. - hallatszott a konyha felöl az asszony hangja. - Gyertek gyerekek. Szerencsétek van. Elfelejtettem kitenni a ruhát így csak most készült el az étel. - mosolygott egy hosszú barnahajú hölgy a gyerekekre kik egy kis meghajlással köszöntötték.
- ANYUUUUUUUUU.- kiabálta a Riuko majd anyja karjaiba ugrott. - Tadaima.
- Kicsim. Isten hozott. Are ? Kit köszönthetünk köreinkben? - nézett kérdően Sasuke felé.
- Egy új osztálytársunk. Jobban mondva csak pár embernek új. Régebben ő is a városban lakott csak elköltöztek. De most vissza jött. És Naruto régi barátja.
- Naruto te egyre népszerűbb fiú leszel. - mosolygott Tenmo asszony a szőke hajúra.
A fiú csak egy kis vigyorral válaszolt és közben orrát piszkálta.
- Mindjárt jövök, csak lepakolom a cuccomat. Addig lássatok hozzá. - majd felszaladt az emeltre Riuko.
Naruto mintha otthon lenne helyet foglalva már neki is látott az elé tett hatalmas tál ramennek.
' Nincs az az isten, hogy én ezt megegyem.' Mormolta magában Sasuke miközben a hatalmas tál izével szemezett.
- Sasuke-kun te nem szereted a rament?
- Nem nagyon tartozik a kedvenc ételeim közé.- válaszolta hideg hangon a fiú az asszonynak.
- Se baj van itt egy kis rízs és pár halszelet. Ha az jobban tetszik. - azzal az asszony letette az asztalra az említett ételeket s kiment a konyhából magára hagyva a két fiút.
- Sasuke.- hallatszott egy halk csámcsogó hang.- Nekem adod.- nézett könyörgően Naruto Sasukéra kezében a még meleg s érintetlen tál étellel.
' Nyugalom Sasuke ez csak Naruto.'
' Igen. És milyen édes Naruto...'
' Az még nem indok hogy neki adjam...bár úgyse enném meg azt az undorító levest...'
' NE már. Ha ennyit szívózol vele még megutál...add már neki oda.'
' eh?!'
' Oké nyugalom. Egy éppen már majdnem az arcomba mászó Naruto néz rám ... ne, egyre közeledik'
Eközben Naruto mindent megpróbált. A légyszit amilyen hosszan csak ki lehetett ejteni ő megtette. Amilyen aranyosan , szívdöglesztően nézett Sasukéra csak hogy megkaphassa azt a tál íncsiklandó 'isteni eledelt'.
- Tessék...- morogta Sasuke s tekintetét ételére fordította.
- JÁÁÁHJ.- hallatszott az örömkiáltás. - Arnygaonytu. - válaszolta két szürcsentés között a szöszi.
Nemsokára Riuko is visszatért és az élménybeszámoló után és a finom ebéd elfogyasztása után a két fiú visszatért Narutoék házába.
- Áh isteni volt ez a kaja. - mondta elégedetten Naruto miközben lehuppant a kanapéra és bekapcsolta a TV-t. - Mennyi az idő... 13 : 46 ... vah semmi jó sincs a TV-ben. - nyafogott majd gyors végig kapcsolgatás után kikapcsolta a masinát. - Sasuke merre vagy? *csönd* Sasuke ??? SASUKE...- kiáltotta el magát Naruto miközben az ajtó felé haladt ahol Sasuke meredten figyelt egy plüssfigurát. - Sasuke? Ááá Foxi fixirozod. Meccs után kaptam a fiúktól. Nem aranyos. - Nézett mosolyogva a rókára majd Sasukére.
A fiú csak bámulta a rókát majd egy nagyot nyelt.
- Sza.. meg... megfoghatom?- kérdezte remegve a fiú.
- Persze. - válaszolta Naruto semmit se értve. 'Uh...ez még mindig...'
Még egy nagyobb nyelés hallatszott Sasukétől mielőtt karjait a piros, bajszos plüss felé nyújtotta ... majd a következő pillanatban egy hatalmas 'JÁÁÁHJ' -ba tört ki és szorongatni kezdte a plüsst mi ha ki tudna érzelmeket fejezni akkor most épp fulladozna...(AN: igen Sasukénak róka komplexusa van...)
- Nyugi ember. - nézett aggódva Naruto 'és még én vagyok gyerekes...'
- Tu..tudod hogy...
- Aham, szóval még mindig rókamániás vagy...- mondta elhalkuló hangon Naruto majd egyre hangosabb nevetésbe tört ki.
- ...ez egyáltalán nem vicces. - mormolta orra alatt Sasuke s idegesen visszatette a plüsst a cipős szekrényre..
- Ha... hahhah ...hah. Iruka mondta hah hogy adjam oda az óra rendet hah.- próbált lenyugodni a fiú és közben emlékezni mit is mondott Iruka. - Könyveket a tanév hah végéig a könyvtárból tudsz majd hah kölcsönözni hahah. Gyere odaadom ami kell. - mondta majd elindultak felfelé a szobába ám a lépcsőn felfelé még nagyobb nevetésbe tört ki.
' Ezt meg mi lelte'. Nézett az előtte haladó fiúra Sasuke ... nem sejtette hogy mi vár rá.
Naruto lassan nyitotta ki az ajtót. Majd kuncogva lépett be és ülte az asztalához és kotorászni kezdett a papírok között közben bekapcsolta gépét.
Sasuke először mikor benézett a szobába lerökönyödve állt.
' Egy.. kettő... hat...tizenkettő...' és a szeme csak úgy cikázott ahogy körbenézett.
Naruto egy kis kutatás után megtalálta azt a papírt mire fel volt írva az órarend.
- Szóval akkor holnap lenne... *puff* MI a fészkes fenét művelsz? - üvöltözött Sasukéval aki épp egy duplaszaltót ugrott Naruto ágyára ami tele volt plüss rókák seregével. - O bocsásson meg Mr. Kisóvodás de hány évesek is vagyunk? - nézett furán Sasukéra aki épp az egyik róka fülét harapdálta de a kérdésre nem is figyelve kereste a következő áldozatot. - Úristen és még én vagyok a gyagya. Sasuke csak egy kis pillanatot kérek amit a plüssöktől kéne külön töltened. - fordult székével Naruto az ágy felé csak kár hogy az a fránya plüssállat ott volt. Csak kár hogy épp keresztbe ráesett a plüss állatok között szinte már úszkáló Sasukéra.
' A fene vigye el azt a sok szart' mérgelődött magában Naruto miközben próbált olyan helyet találni az ágyon ahol megtudott támaszkodni és nem nyomott össze egy plüsst sem.
- Bocs csak az a rohadt....- próbált mentegetőzni majd tekintetét Sasukére vezette.
Azok a fekete szemek mintha elbűvölték volna. Sasuke egy hirtelen mozdulattal felhúzta magára Narutot. Hirtelen és érthetetlen mozdulat. A szöszi nem tudta mit tegyen.
- Sasuke. - törte meg a csendet az alatta fekvő fiú nevének halk szaggatott kimondásával.
Mintha a szobában fülledt nyárias meleg idő lett volna. A kék szemek válaszok után kutattak Sasuke szemeiben. Miért kellett elmennie? Miért kellett visszajönnie ? Miért kellett ezt tennie? Miért van benne az az érzés hogy szereti ...
Sasuke kezeivel átfonta Naruto derekát majd a sajátjához szorította. Jobb kezével a szőke tincsek közé túr s megállította a fiú fejének hátsó részén. Lassan emelte fel fejét miközben Narutoét közelebb húzta. Naruto kissé elfordította arcát és egy halvány pír jelent meg szemei alatt.
De ezt Sasuke már nem látta. Elbűvölte az a fedetlen hajlat ami ott volt tőle pár centire. Kezét mely a felette négykézláb térdelő fiú derekát fogta lassan vezetette felfelé a megfeszült testen. Ujjait lágyan végighúzta a vékony anyagú pólón, érezte hogy hol a fiú gerince. Érezte ahogy megremeg ujjai alatt a kis test. Szinte hallotta Naruto szívének egyre gyorsabban kalimpáló ütemét, ahogy végighúzta ujjait a fedetlen nyakon, szinte minden egyes kis ért érzett miben ott folydogált azaz isteni nedű.
' Ne most.' Tiltakozott a különös érzés, ellen de testének nem tudott parancsolni. 'Állj le ...' próbált megállni de teste mintha magától mozdult volna.
Ott volt, ott volt pár centire annak a hajlatnak a legfinomabb része. Ettől a gondolattól szinte mintha kiszáradtak volna ajkai és akaratlanul is de végig nyalt rajtuk. Ajkai egy széles vigyorra húzódtak. Nyelvét kidugva egy vastag csíkban végignyalt a szőke nyakán. 'Mi... mit művel' riadt fel Naruto de finom érzés ami elöntötte nem engedett mozdulni.
Sasuke nyelvét visszahúzva ajkaival ízlelgette a nyáltól csillogó bőrt mit már szinte kiszívott. Narutonak alsó ajkára kellett harapnia nehogy kiszökjön az a kis sóhaj mely torkában raboskodott. A kényeztető ajkak egy cuppanásban váltak el nyakától mely piroskásan és nyáltól csillogva kiáltozott több kényeztetésért.
Sasukében az egyre növő vágy egyre jobban noszogatta. Nem lesz baj. Csak egy kis harapás, csak egy icipici. Érezte hogy fogai egyre hegyesebbek lesznek. Érezte ahogy szíve egyre hevesebben ver.
- Sasuke. Ké.. kérlek. Hagyd abba.- szakította félbe Naruto mielőtt fogait épp a fiúba tudta volna mártani.
Sasuke elengedte a fiú fejét aki felemelkedve próbálta eltakarni egyre vörösödő arcát majd lassan leszállva az ágyról visszaült székére háttal az ágyon fekvő fiúnak.
- Az.. az órarendet mindjárt leírom. - motyogta a szőke közben lassan gépelt. - Iruka elintézi neked az egyenruhát. Ha valamire szükséged lenne kérdezd majd őt vagy Kakashit.
Sasuke hallotta amit a fiú mondott de gondolatai máshol jártak ' Mi a fenét műveltem az előbb ... hisz pár napja ittam mag az egyhavi adagot... de hisz két hete ... mi folyik itt ...' kérdezte saját magát meglepetten a fiú. 'Miért van ekkora vérszomjam?' csodálkozott majd arra lett figyelmes hogy a szobaajtó kinyílik s halkan becsukódik.
Naruto becsukva maga mögött az ajtót a szemben lévő falhoz támaszkodott. Jobb kezét szívére emelte s megpróbálta lecsillapítani. 'Sasuke mit művelsz velem...ha még egy pillanatig folytatta volna...én..én...' Észre se vette hogy gondolatai közepette ujjai felhevült állapotban lévő nyakára vándoroltak. Még érezte azt a kis nedveskés anyagot bőrén. Arca hirtelen elvörösödött és nagy sebességgel vonult lefelé a lépcsőn a konyhába hogy keressen magának valami innivalót.
Sasuke még mindig ugyan úgy mozdulatlanul feküdt az ágyon a plafont bámulva. Majd kizökkentve magát a mozdulatlanságból mutatóujját ajkaira helyezte. Még érezte a finom bőr puhaságát ajkain, még fülében ott kalimpált annak a zakatoló szívnek a muzsikája. Kezét maga mellé vágta s egy plüss rókát megszorítva feje felé emelte.
'Miért szeretem ezeket a szarokat...' próbált rámosolyogni a rókára de a plüss fekete gombszemeiben csak saját magát látta... egy szörnyeteget, ami nem akar lenni.
Gondolataiban elmerülve a sok plüss társaságában lassan pislogva elnyomta az álom.
Naruto megfogva egy üvegpoharat vizet engedett bele s kifelé sétálva a konyhából balra fordult hogy visszamenjen az emeletre de inkább megállt. Jobbnak látta hogy ameddig nem nyugszik le addig lent marad. Poharát letéve az ülőgarnitúra előtt lévő üvegasztalra helyet foglalt s miközben az unalmasabbnál unalmasabb szappanoperák között szemezgetett egyre álmosabbnak érezte magát.
Nem mintha olyan sok mindent csináltak volna aznap de mégis fáradtnak érezte magát. Kikapcsolva a TV-t elnyújtózott a kényelmes kanapén és pihenőre tért.
A ház csöndjét a két tanár megérkezése törte meg. Az ajtón Iruka jött be először akit szorosan követett Kakashi.
- Kakashi kééérlek. Legalább addig bírd ki amíg be érünk. - kérlelte Iruka a senseit.
- Khm. - jött a fenyegető köhintés Narutótól.- tőletek még az ember se tud nyugodtan aludni. - folytatta álmos hangon majd zilált haját próbálta ujjaival megfésülni kisebb nagyobb sikerrel. Alig volt pár perce hogy megpróbált aludni de ennek a kettőnek a segítségével már az alvás gondolata is elszállt.
- Tudtom szerint az ember a szobájában alszik. - jegyezte meg Kakashi.
- Az már foglalt. - válaszolta zsörtölődve a fiú.
- Mégis ezt hogy érted ?- kérdezte fennhangon Iruka. - Ki van a szobádban ?
- Sasuke...- jött a halk válasz a fiútól.
Majd egy meleg csésze tea mellett elmesélte a délután eseményeit. Legalábbis ami fontos volt ...
Iruka odaadta Narutonak Sasuke egyenruháját hogy majd adja oda a fiúnak ha felmegy.
Körülbelül 8 óra lehetett mikor Sasuke felébredve álmából résnyire nyitotta szemeit. Amit először meglátott az a sötét plafon amit a gép fénye világított be. Jobbra elfordítva fejét szőke tincseket pillantott meg amik fel alá mozogtak majd halk szürcsölést és nyelést hallott.
- Á felébredtél.- fordult lassan Naruto a fiú felé miközben teáját kortyolta, arcára hirtelen kis pirosság telepedet. - Az egyenruhádat felakasztottam a szekrényre. -majd kissé durcásan jobbra mutatott.
Sasuke lassan felült s kikászálódva a sok plüssállat közül, leakasztotta a fogasról a ruhát majd vetkőzni kezdett.
- Iruka azt mondta ha nem jó.... Pfh.- fulladozott Naruto miközben Sasuke felé fordult és meglátta a félmeztelen, kicsatolt övvel előtte álló fiút. - Te meg mi a fenét művelsz?- üvöltötte le az előtte álló fiút.
Naruto egyszerűen nem tudta elfordítani tekintetét az elé táruló látványról. Az a fehér porcelán bőr, kidolgozott vonalak, azok a jól ívelt izmok. Ajkai mintha hirtelen kiszáradtak volna, így akaratlanul is de megnyalta őket. Tekintetét lassan vezette felfelé s ijedtében kissé felugrott székéről mikor egy hatalmas önelégült vigyorral találta szembe magát.
- Hn, dobe. Tetszik amit látsz?
- Baa BAAAKKAAAA.- kiáltotta Naruto majd visszafordult gépéhez arcán eddig a nap győztes pírjával, és az elkezdett olvasmányát olvasta tovább. Közben szeme sarkából néha néha Sasukéra pillantott.
- Na milyen ?- kérdezte Sasuke Narutot miután sikerült felöltöznie.
- Nem rossz, nem rossz. De rajtam sokkal jobban áll. - mondta vigyorogva a szöszi miközben az előtte állót méregette. Tökéletesen passzolt rá az egyenruha. Felső gomb szabadon hagyva így egy kis 'húsi' is kilátszott.
- Dobe, csorog a nyál a szád szélén. - vigyorogta önelégülten Sasuke miközben egyik ujjával gombolta ki ingje gombjait. Naruto csak hmpf-ögött miközben visszafordult képéhez, - 'Hn.'
Pár pillanat múlva Sasuke aznapi ruhájában állt be Naruto mögé és próbálta kivenni hogy mit is olvas a fiú. - Mit olvasol?
- Rómeó és Júliát. Nem akarok beégni az egész suli előtt. - válaszolta Naruto majd egy újabb kortyot ivott teájából. - Egy hónap múlva előadás... ez is aztán jól meg van szervezve. Ha végre nem lenne edzésem és végre lenne szabad délutánom , akkor tessék, mi van helyette, hülye színdarabot kell próbálnom... és persze minden nap. - bosszankodott a szőke. - Á király még csók jelenet is... remélem Sakura nem fog emiatt majd problémázni. - jegyezte meg halkan.
' Örülnék Sakura helyében hogy egy olyan srác a párja mint te ... az a rengeteg év és most csak pár centire vagy tőlem ... nem bírom ezt tovább.' Morogta magának Sasuke majd a képernyőről tekintetét Naruto felé vezette kinek kék, csillogó szemeiben látni lehetett a képernyőn lévő párbeszédek sorait.
Naruto még egy pillanatig a sorokat olvasta majd érezvén a szúrós tekintetet egyszerűen nem tudta folytatni. 'Miért néz...ha még egy percig így néz...én..én'
De gondolatait egy lágy kezek érintése zavarta meg arcának két oldalán s sötét, obszidián szemekkel találta szembe magát. Vékony hüvelykujjak mintha nyugtatás képen masszírozták volna arcát. Következő pillanatban kemény homlok ért sajátjához. Érezte a másik szapora levegővételét.
Ha egy kicsit is megmozdította volna fejét ajkuk súrolták volna egymást.
- Bocsáss meg. - suttogta halkan Sasuke. Ajkait lassan tette a másikéra. Először csak hozzáérintette, majd újra de most már résnyire nyitva száját így nyelvével lágyan végigtudott nyalni a másik száraz ajkain.
Naruto meredten ült. Érezte a kényeztető ajkak játékát, de...de szabad...szabad neki... 'francba már' morogta dühösen magában. Fejét kisé előredöntötte és ajkait mozgatva viszonozta a lágy csókot mellyel egy mély sóhajt nyert. Alsó ajkába lágyan fogak mélyültek bebocsátásért könyörögve melyet pillanatokon belül megadott.
Sasuke kezdett attól tartani hogy nem volt jó ötlet megkísérelni ezt. Naruto semmi jelét nem mutatta hogy viszonozná a csókot de... amint megérezte a másik ajkainak mozgását felsóhajtót. Nem bírva tovább az 'előjátékot' s több ízre vágyva, fogait lágyan belemélyesztette Naruto félig kiszívott ajkaiba.
Puha kapuk lassan szétnyílva engedték be a türelmetlen vándort hogy felfedezze a meleg barlangot. Gondolhatta volna, az első dolog amihez hasonlítani tudná az ízt amit érzett az egy nagy tál ramen lenne. Majd egyre mélyebbre hatolva kis édeskés íz...
- Fiúúúúk ... vacsora. Gyertek. - kiáltott fel a fiúknak Kakashi.
A két fiú mint akik közé a villám csapott be úgy tolta el egymást. Naruto székével szekrényének ment, Sasuke egy puffanással az ágyon landolt. Mindketten szaporán vették a levegőt, s egymás tekintetét fürkészték.
- Ne kelljen felmennem.- figyelmeztetett Iruka.
Naruto próbálta lenyugtatni lélegzetvételét. Nyelt egyet, de ismét zihálnia kellett. Nem ennyire nem fulladt ki a csóktól, csak az izgalom az mely ennyire kiszorította belőle a levegőt.
- Me-menjünk. - mondta kissé szaggatottan majd meg se várva Sasukét felkelt s elindult kifelé a szobából.
Sasuke értetlenkedve nézett a fiú után. Naruto viszonozta a csókot, szóval ez jó jel, de csak így...ennyiben hagyni...mit kell még tennie hogy megmutassa a fiúnak mennyire szereti.
Vacsora alatt nagy csönd telepedett a házra. Néha-néha a két tanár vitatkozott egy-egy problémás tanári ügyön vagy épp ami eszükbe jutott de a két fiú nem szólt egymáshoz.
' Ez akkor azt jelentette...ez a csók hogy...szeret..nem nem az nem lehet, csak elkapta a hév. Már hogy a fenébe?! Kit kap úgy el a hév hogy lesmárolja csak úgy lesmárolja a másikat?' Naruto nem tudta elfeledni azoknak az izgató ajkaknak az érintését. Elment kedve az ételtől. Nem akart mást érezni csak újra azt a kissé sós ízt mely annyira rabul ejtette.
Pár kotorgatás után végül hozzálátott az ételhez, persze miután Iruka olyan rondán nézett rá jobbnak látta ha nem csak nézi az ételt. Vacsora után Kakashi nagy nehezen elment haza. Nem akarta elhagyni szerelmét egy percre se főleg ha egy olyan valaki van most a házukban mint Sasuke.
Sasuke estére a nappaliban lévő ülőgarnitúrára táborozott le. Irukától kapott egy pizsoma szettet ami egy kockás rövidnaciból és gombolós felsőből állt majd Naruto után ő is vett egy frissítő zuhanyt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
