Másnap reggel ugyan úgy kezdődött, mint ahogy szokott. Először is nem reggel volt, hanem már délután fél három…Naruto félig lelógva az ágyról szuszogott, körülötte a plüssök szanaszét szóródva. Iruka lassan nyitotta ki a szobaajtót, meglepődve hogy egyáltalán nyitva találja. Egy apró mosolyra húzta ajkait miközben a motyogó fiút nézte, majd rápillantva az órára, vett egy nagy levegőt éééééés.

- NARUTO.

A szőke kék szemei hirtelen kipattantak a magas, dühös hangtól. Megpróbált feltápászkodni, de még túlságosan fáradt volt ahhoz, hogy korán reggel ilyesfajta testmozgást végezzen. Iruka fogytában volt türelmének, egy erős rántással kirántotta a fiú alól a narancssárga takarót, így Naruto már egész testével hevert a földön.

- Naruto 10 perced van, hogy elkészülj. – morogta a férfi, rádobva a takarót a csodálkozva ránéző fiúra, majd egy *buhm* követte mondatát, ahogy becsapta az ajtót.

A takaró alatt kis mozgás támadt majd egy halk susogó hanggal lehúzta fejéről az anyagot a szőke. Szeméből kitörölte a fáradtságot és egy nagy ásítás közepette falinaptára felé fordította tekintetét. A nagy karikázás mellett, ami a meccse időpontját jelezte, szinte elbujt az a piros kis karika, ami az aznapi napot jelölte.

- Ahhh…- sóhajtott fel a szöszi majd felkapva törülközőjét a fürdő felé indult. Szennyes tartó fedelét kinyitva egy egyszerű hajítással bedobta alsónadrágját majd belépett a zuhanyba s elhúzta az üvegajtókat.

Lassú mozdulattal a csap fogantyúját a meleg felé csavarta. A víz lassan kezdett el felmelegedni így amint túl melegnek érezte, a kallantyút jobbra, a hideg felé tolta. Kezébe vette samponját, majd egy jó nagy adagot kezébe nyomva beledörzsölte hajába. Habos kezével most tusfürdője után kapott s egy újabb hatalmas adagot nyomva kezébe elkezdte beledörzsölni bőrébe a tisztító anyagot…pasik…mindig mindenből túl sokat használnak…és még csodálkozik ha Iruka kérdőre vonja, hogy miért kell kéthetente új tusfürdőt venni.

Az első dallamot mi eszébe jutott hümmögni kezdte miközben elég tisztának érezve magát lemosta a mosdószereket, éles csikorgással elhúzta az üvegajtókat s egy kisebb pára felhő közepette ki lépett a frissítő zuhany alól.

Miközben egy fehér törülközőt dereka köré tekert, egy másikkal haját törölgette miközben a mosdókagylóhoz lépett s tükrös szekrény ajtajára nézett.

’Hmm nem rossz nem rossz.’ hümmögte magában miközben végig nézett tükörképén. Annyi minden megváltozott rajta. Már nem volt az a kis pufók pofijú kit minden anyuka amint meglátott meg akart szorongatni és haza vinni, mert hogy annyira aranyos. Nem most már nem aranyos hanem sexy volt, mondjuk már ki, döglöttek érte a csajok, nah.

Nem mintha ezt valaha is kihasználta volna. Miért is tette volna ezt? Tudta, hogy mit gondolnak róla a lányok, a gimi kezdésekor szinte még élvezte is. Minden folyóson amint elsétált halk kuncgásokat és ájuldozó hangokat hallott. De miután a lányok megunták a ’csak nézem de nem nyúlok hozzá’-t , akkor kezdődtek csak a gondok.

De szerencséjére nem sokkal első félév után egy új diák érkezett hozzájuk Riuko személyében kivel hamar összebarátkozott s ki végül szinte már mondhatni a testőre lett. Néha még ő is félt mikor a lány elővette sötét tekintetét és nem az őt üldöző lányokra fordította, hanem rá.

Igen sok minden megváltozott… Talán..talán Sasuke is megváltozott. Nem csak külsőleg, de belsőleg is. Igaz már egy eleve kő bunkó hogy tudna megváltozni de…de az érzései.

Naruto gondolatait Iruka ideges hangja szakította meg. A fiú egy percet se gondolkodva kinyitotta az üveges szekrény kivette fogkeféjét a kék fehér tubusos fogkrémet majd egy gyors fogmosás után, beletúrt félig megszáradt hajába s még jobban felborzolta.

Visszamenve szobájába keresett egy kényelmes alsónadrágot s erre egy háromnegyedes piros sport nacit húzott, majd lesietett a lépcsőn. Ahogy gondolta….azok a hangok tegnap este…

- Áh már értem mi volt az a zörgés tegnap este…legközelebb halkabban mert érzékeny a fülem.- mondta miközben fülét piszkálgatta mintha a tegnap esti hangoktól megsüketült volna. Iruka reakciója egy halvány pír volt és egy repülő palacsinta akart még lenni Naruto felé de Kakashi egy határozott mozdulattal megragadta a férfi kezét, kivette belőle a tányért és szorosan magához ölelve megcsókolta a zavarban lévő férfit.- Oké még reggel van ehhez. – sóhajtotta Naruto felkapva tányérját és visszament szobájába.

Bekapcsolta gépét majd megkereste táskáját, amit meccsekre szokott vinni. Kipakolta belőle a mezét és edzőcipőjét majd tett bele pár darab pólót, nadrágot, gatyát és még pár dolgot, amire szüksége lehet. Eközben megnézte, hogy jött e levele.

Gyors végicsekkolás után Kiba is bejelentkezett és megbeszélték, hogy nála találkoznak indulás előtt. A fiú nagyjából öt percre lakott Narutoéktól így ráérősen csomagolt még el néhány holmit. Mondhatni Kibánál volt a régi osztálygyűlés. Mindenki ott volt, aki régebbről ismerte Sasukét. Ino, Shikamaru, Chouji, Hinata, Shino, Kiba, Lee, Tenten, Neji, Gaara, Sakura és Naruto.

Kiba gyorsan elköszönve szüleitől és biztosítva őket hogy nem lesz semmi baj elindultak az iskola felé, ami jó pár perces sétára volt.

A találkozó 4 órára volt megbeszélve. Mire a kisebb csapat megérkezett többi osztálytársaik már izgatottan várták az utat. Mindenki jól tudta, hogy az Uchiha klán egyike azoknak a ’nemesi’ családoknak. Legalábbis egykoron még azok közé tartoztak.

A 22 fős osztály nem tűnt olyan borzasztóan nagy létszámúnak. – gondolná egy járókelő – de Iruka-sensei mindenre gondolva felkérte Kakashit hogy tartson velük… hátha kell a segítsége.

Pár percen belül a busz is megérkezett és egy gyors helyfoglalás után és a szokásos „ki van itt” létszámellenőrzés után megindult a kis csapat a nagyjából fél óráig tartó útjára.

Konohából kiérve útjukat az erdő felé vették fel a dombokon, majd egy kisebb lejtő után egy hatalmas tisztásra értek ki melynek közepén az Uchiha kastély állt. Az út mellett egy magas vaskerítés futott végig, ami egy kissé furcsának tűnt de a táj szépsége elvonta a tekinteteket róla.

A szemek csak úgy meredtek az ablakokon át. Hatalmas kastély, az út virágjaiban pompázó fákkal övezve. Mintha ez a terület egyfajta elrejtett paradicsom lenne a magas dombok oltalmában.

A fehérkövekkel leszórt úton végighaladó busz lassan haladt előre majd átérve a vaskapu alatt még nagyobb csodálkozást váltottak ki a látott dolgok.

Mintha egy mesébe csöppenve megérkeztek volna a világ legtökéletesebb helyére. A hatalmas épület két szintjén kisebb nagyobb ablakok váltakoztak. A főbejárathoz egy hatalmas lépcsősor vezetett fel minek lábánál két-két oroszlánszobor ült.

A lépcsősor alján megálló buszból lassanként kiszálltak a gyerekek csillogó szemüket le nem véve az épületről. Hogy akarhat valaki innen elmenni vissza a városba? Miért, ha úgy tűnik mindene meg van? Nem lenne egyszerűbb magántanárokat fogadni?

Minden egyes kis csoportosulás a környezetet kémlelte. Minden egyszerűen annyira tökéletes volt… annyira vallott az Uchihákra.

Naruto egész úton próbálta gondolatai elterelni a múltról, a jelenről… a jövőről.

’Újra látjuk egymást. Vajon … vajon olyan lesz mint volt. Vajon emlékszik-e még rám. *fejrázás* nyugalom Naruto nyugalom. *fejét a hideg ablaknak dönti* Történjék bármi is, ami egyszer megtörtént az megtörtént. Most mindent újrakezdhetünk … igen ez lesz a legjobb. Az lesz a legjobb, ha úgy teszek mintha csak tegnap ment volna el… talán menni fog ’

- Hé tökfej gyere már .- üvöltött Narutonak Kiba.- Vagy esetleg vissza akarsz menni Konohába?

- Mi ? Mi? Már itt is vagyunk – eszmélt fel a szőke Kiba éles hangjára.- áh heheh mindjárt mindjárt.- dörzsölgette meg fejét majd szép lassan felkelve elindult a busz elejébe, hogy leszálljon.

Egy újabb névsor olvasás után már mindenki türelmetlenül várt. Pár percen belül a hatalmas faajtó recsegések közepette kitárult.

- Elnézést a megvárakoztatásért.- hallatszott bentről egy mély hang majd egy hosszhajú, sápadtbőrű lakáj lépett ki az ajtón – Orochimaru vagyok. Az Uram pillanatokon belül csatlakozik társaságunkhoz. Addig is kérem, kövessenek.

Mindenkiben a vér fagyott meg amint meglátták a kissé kaján vigyort Orochimaru arcán.

Naruto Sakura mellett sétált felfelé a lépcsőn. Beérve az épületbe félhomály , egyfajta rémisztő érzés fogadta a vendégeket, ami kicsit megrémisztette Sakurat és gyorsan Narutohoz bújva követték a csoportot ami a fogadó terem felé haladt.

Eközben…..

- Uram megérkeztek.

*pára , vízlocsogása*

- Áh Kabuto. A köntösömet.- hallatszott egy mély hang majd az inas a falon lévő fogasra felakasztotta a fehér köpenyt és becsukva maga után az ajtót visszament dolgait intézni.

Sasuke lassan kiemelkedett a fürdőkádból. A helyiséget megtöltette az a fülledt meleg, párás levegő melyet a forró víz hozott létre. A porcelán kád két szélére vékony, szinte már a káddal egybeolvadó tónusú ujjak telepedtek. A fiú karjain megfeszültek az izmok miközben feltolta magát a vízből.

Egy pillanatig még a kádban állt, megnyalta a víz által kiszívott ajkait s kaján mosolyra húzta azokat. Vizes lába alatt átázott a vékony kilépőszőnyeg. A vízcseppeke hátán szinte versenyt futottak, hogy melyikük éri el a formás domborulatokat.

Vizes haját végigfuttatta ujjait majd egy sóhajtással magára vette köntösét s szobája felé indult játszi könnyedséggel kinek semmi dolga nem lenne. 

- Wáh meddig kell még várni.- mérgelődött egy két lány kik már izgatottan várták a legendás Uchiha Sasukét.

- Ez de unalmas.- sóhajtozott Shikamaru szokásos módján.

A termet egy hatalmas ajtó választotta el az előszobától és két kisebb ajtó nyílott még ide. A teremben lévő fény a hatalmas ablakokon szűrődött be. A falakon más-más témájú és korú képek lógtak néhol egy egy lámpával elválasztva. Egyik sarokban egy kisebb szekrény másikban egy könyvespolc állt. Minden a pompát sugallta. Csak az a hatalmas kép, ami a kandalló fölött lógott fehér lepellel letakarva csak az jelzett valamiféle rejtélyt.

- Sakura gyere egy kicsit.- húzta magához Naruto barátnőjét ki eközben a többi lány kérésére elmesélte milyen is volt gyermekkorában Sasuke. A tömegtől kicsit elszakadva az egyik ajtóhoz húzta Naruto Sakurát. Talán nem volt a legjobb alkalom, de most megtudják beszélni ezt a ’kapcsolatot’.

Sakura először nem értette, hogy mit is akarhat Naruto így közel hajolva a fiúhoz megharapta annak ajkát s egy lágy csókot lehelt rá.

*halk nyikorgás*

- Hmpf. Látom mindenki jól érzi magát.- jött a mély hang az ajtó mögül mi halk recsegés közepette egyre szélesebbre nyílt.

- SASUKE.- hallatszott Sakura meglepődött hangja amint meglátta Sasukét ki a párt figyelve kaján mosolyra húzta ajkait.

A lány hangjára mindenki felé fordított a tekintetét ám a következő pillanatban egy másik alakra települtek a csodálkozó szemek.

Egy sápadt arcú fiú egyszerű fehér ingben és fekete nadrágban állt az ajtónál sötét tekintetét Narutora vetve. Az osztály lányainak reakciója egy szimpla ’JÁÁÁÁIJ’ volt… na meg pár vérveszteség….

’ Nyugi Naruto. *nagy nyelés* nyugi’ Naruto egyszerűen nem tudta elfordítani tekintetét. Azok az igéző szemek. Mintha be akarnák szippantani.

- Sasuke. – hallatszott Sakura visító hangja s hirtelen Sasuke felé vette irányát és szorosan megölelte, amit a fiú egy kis ideig tűrt majd szép lassan eltolta magától a lányt.

Naruto még mindig azzal a két sötét szempárral nézett farkas szemet.

- De meg nőtt valaki.- szakította meg a már-már szempárharcot Iruka. A férfi lassan utat törve magának a gyerekek között elért a feketehajú fiúhoz kit egy gyengéd kézrázással üdvözölt.

- Yo ! – jött Kakashi üdvözlése Iruka mellől, aki kicsit óvatosan mérte fel az előtte álló Uchihát.

- Uram tálalva a vacsora. – hallatszott ismét Orochimaru vérfagyasztó hangja.

- Kövessetek.- szólalt meg Sasuke majd az ajtón átlépve egy újabb hatalmas teremben találták magukat.

A hosszú asztal (amit persze több asztal sora hozott létre) roskadozott a finomabbnál finomabb ételektől. Az asztalokon hosszú gyertyák égtek és helyenként hatalmas virágköltemények kápráztatták a vendégek szemét. Mintha a terem hatalmas összejövetelekre lett volna létrehozva. A 25 fő bőven elfért az asztalnál, sőt talán még a felét se foglalták el.

Az asztalfőnél természetesen Sasuke ült. Két oldaláról két tanára. Iruka mellett Naruto Kakashi mellett pedig Sakura foglalt helyet.

- Ne , ne Sakura~ nem is mondtad, hogy Sasuke ilyen helyes lenne. Biztos magadnak akartad megtartani. – hallatszott egy két lány hangja párszékkel arrébbról.

- Először Naruto most meg Sasuke… Már előre látom, hogy nekem kell majd megcsinálni a fanclub zászlókat és a sok szöszmöszt mint amit a Naruto fanclubnak kellett.- sóhajtott Riuko ki Naruto mellett foglalt helyet. Már előre látta…nem tudja, hogy fogja elviselni ha még egyszer végig kell hallgatnia az összes lány álmodozását miközben megpróbál dolgozni azokon a mütyürökön miket a fanclub kért. Legalább fizetnek érte.

- Baa baka még hogy én. Ne…ne mondj ilyeneket.- mentegetőzött a lány közben Narutora nézett elpirult arccal.

A fiú látta a lány arcán elterülő pirosságot majd azt a kis sunyi pillantást is ami a az asztalfő felé irányult.

Az előétel elfogyasztása után mindenki mellé beállt egy szolgáló és egy tálcát elhelyezve minden egyes vendég előtt egyszerre emelték fel a fedelet. Megkezdődött a főétel elfogyasztása.

Rántott pulykamell málnamártásban és hozzá ki-ki kedve szerint választhatott köretet. Persze Narutonak nem tetszett a dolog. Pulyka…. Málna pfh hogy ő ezt megegye.

- Naruto edd meg. Nem fogsz belehalni ha egyszer nem azt a borzalmas ételt kell enned. És örülj neki, hogy végre megkóstolhatod az európai ételek egyik ínyencségét. – bökögette oldalba Iruka.

- De Iruka.- nyafogott a szöszi.

- Hé Naruto ha neked nem kell, akkor nekem adod? – hallatszott egy kérdés pár székkel arrébbról ahol Chouji ült.

- Gondoltam, hogy ez lesz.- szólalt meg Sasuke majd Kabutónak valamit a fülébe súgva száját egy önelégült mosolyra húzta. Majd Narutohoz fordult. – Még mindig azt szemetet eszed. Ch.- jegyezte meg flegmán mivel egy morgást nyert Narutotól. - Köszönöm Kabuto.

Az említett férfi egy szempillantás alatt Naruto mellett termett egy hatalmas tálcával, ami le volt fedve. Letéve a fiú mellé már lehetett érezni azt a jellegzetes „illatot”. Kabuto idegfeszítően lassan emelte fel a fedőt - vagyis Narutonak tűnt az a pár másodperc fél órának.

- Rammmmmmeeeeeeeeen- igen ramen. Nem említettem volna? Naruto étrendje egy napra: Reggeli; ramen, ebéd (ha Iruka nem készít neki) ramen; vacsora; ramen…de lehet uzsonna is vagy édesség is ramen.

A fiú a másodperc töredéke alatt hozzálátott a kedvenc kajájához.- Könym tyemme. – Nyamnyogta Sasukenek kinek szája még nagyobb kaján mosolyra húzódott.

Ebéd közbe egy kisebb alapzaj kerekedett a teremben. Egy két helyen egy-egy kisebb sikolyt lehetett hallani, pár fülig vörösödött arcot lehetett látni. Sakura és Ino is egymás között sustorogtak majd hirtelen nagy méregben fordultak vissza az asztalhoz.

- Azt hiszed Ino malac.- nézett szemét jobb oldalra, szőke barátnőjére.

- Pfh majd pont te plakáthomlok.- nézett balra Ino. Szinte már szikrák pattogtak ki a két lány szeméből.

’Ezek meg min vesztek így össze’ nézett fel Naruto miután már-már megelégelte a veszekedést melynek nem tudta okát. Hát hogy egyen az ember így rament, he?

Tekintetét lassan Sasuke felé vezette ’ Ne … ne nézz arra ’ már késő volt. A fiú tekintete találkozott az ételének utolsó falatját elfogyasztó Sasukével. Az a feketeség szinte elragadta a kék szemeket.

Érezte, ahogy arca egyre csak forrósodik és forrósodik. Azok a szemek, mintha hipnotizálnák. Az a kajánság mely nem csak az egész fiú valóján, hanem azokban a szemekben is tökéletesen látszik. Végre elég erőt szerzett így kissé durcásan, de el tudta fordítani tekintetét. Szinte hallotta az önelégült vigyort, ami szétterült Sasuke arcán.

- Naruto. Esetleg valami baj van.- nézett kérdően Kakashi a fiúra.

- Mi mi??- nézett értetlenkedve a fiú.- Miért lenne baj?

- Csak mert annyira vörös az arcod. – válaszolt kicsit aggódva Iruka.

- Te Sakura ezek tuti hogy csak barátok voltak ?- próbálta Riuko a rózsaszínhajút úgy megkérdezni hogy Naruto ne nagyon hallja a kérdést de azok a fránya jól halló fülek…

- Wáh mi .. micsoda.- kapálózott Naruto.- ’Ez meg mit jelentsen…Riuko ne hogy elmerészeld mondani...’- húzta össze szemeit miközben a lányra nézett.- Csak kicsit meleg volt a ramen.- Majd lehúzta narancssárga és fekete mintás pulcsijának cipzárját ami alatt egy egyszerű fekete ujjatlan volt.- Így már jobb is.

- Csajok Naruto vetkőzik. - jegyezte meg Riuko amit az osztály Naruto fanjainak szánt akik természetesen egy gyenge orrvérzésben elájultak. És egy lánynak tényleg sikerült orrvérzést produkálnia miközben lehajolva villájáért beverte orrát. A pár csepp vér szaga gyorsan szét terjedt a levegőben…de csak az éhes száj érezte ezt.

Sasuke egy lassú mozdulattal végig nyalt ajkain miközben a vér forrását kereste.

- Szóval akkor még mindig... - hajolt közelebb Sasukéhez Kakashi.- Azt hittem sikerült megérteni a meg…

- Igen és megértettem. Nincs mitől aggódni csak már rég…- majd újabb kaján mosoly jelent meg az ajkain.

<---Előző     Vélemények     Következő--->