Március 1. Péntek Földrajz

Te jó ég! Te jó ég! TE JÓSÁGOS ATYAÚRISTEN!!
Sasori megkeresett. Itt a suliban! Mindenki előtt félre hívott!. Igazából az a lényeg amit mondott! Szóval délután valahova sietnie kellesz, és ha tőlem indulna el, tuti hogy elkésne. Az pedig nem lenne valami jó. Ezért fölajánlotta, hogy majd menjünk hozzá.
!!!!!!!
Hozzá! Sasorihoz fogok menni! O.o Ez nem semmi. Láthatom hogy hol lakik... De király!
Úgy látom a mai napom is elég forgalmas lesz. Pedig már most is fáradt vagyok. -_-

Biosz

Akárhogyan is nézem, ez az Orochimaru undormány egy tanár. Ahogy tanít. AMIT tanít. Ahogyan kinéz!! Nem tudom, hogy tetoválva van, testfestve vagy egyszerűen így született, de úgy néz ki mint egy nagyra nőtt hajas kígyó. Fúj! Anyám! Valamit nagyon elcsesztem amikor ezt az iskolát bejelöltem 8. évvégén...
Ezután már csak 1 matek, és megyek Sasorihoz!!

Matek

Mindjárt! Nemsokára csengetnek és mehetek!!

A kocsiban úton a korházba

Én ezt nem értem. Annyira nem. Miért csinálta ezt velem? Eddig minden olyan jó volt. Most meg... Tényleg nem értem. Teljesen össze vagyok zavarodva.
Isten lássa lelkem, tényleg nagyon örültem, hogy végre elmehettem hozzá. Egyszerű kis lakása van. Végül is milyen legyen? Túl messze lakik, ezért azt hiszem a nagyanyja vette ki neki hogy könnyebb legyen bejárnia.
Amikor megérkeztünk, megmutatta hol van a wc ( ha véletlenül használnom kéne) a konyhát ( bár nem értem azt miért...). Szóval bevezetett a szobájába. Megnézte miket tanultunk aznap. Hümmögött egy sort, majd elkezdett magyarázni. Feladatokat is megoldottunk jó sokat.
Egy példán törtem a fejem, amikor fölállt és elment. Nem figyeltem hova. Kivételesen arra koncentráltam, hogy jól oldjam meg az előttem lévő baromságot. Egyszer csak a nyakamon éreztem ahogy veszi majd kifújja a levegőt. Kirázott a hideg. Akkor meg majdnem elájultam, amikor észrevettem, hogy nincs rajta felső. Se póló se atléta. Semmi!!
Leült mellém, és elmagyarázta, mi az amit folyton elrontok. Utána adott még 2-3 feladatot. Igazán boldog voltam, mert úgy láttam, sikerült megértenem a mateknak ezt a részét. Ami azért igencsak csekély mértékű...de haladás
Amikor az utolsó számot is lejegyeztem boldogan toltam Sasori elé a füzetem.
- Nézd! Nézd! Szerintem végre jó lett!!
Azonban Sasori nem ellenőrizte le. Csak engem bámult. Annyira elpirultam, hogy meg se tudtam szólalni. Föl se fogtam, amikor Sasori arca egyre csak közeledett és,
ehh kifogyott a tol naaa tolla tollam
....
Na végre! Úgyis dugóban vagyunk. Ja igen van toll !! ^^
Sasori arca egyre csak közeledett, majd megcsókolt. Én meg úgy maradtam. Lebénultam
- E-ez mi volt? - kérdeztem teljesen összezavarodva
- Egy csók? - kérdezte kis iróniával a hangjában
- De- de én FIÚ vagyok!! - a hangsúlyt jól megnyomtam a fiúnál...
- Akárcsak én... - hogy lehetett ilyen nyugodt?
- t - te most sz-szórakozol velem? - nem tehettem róla, de nagyon remegett a hangom. Annyira földúlt voltam, hogy fölálltam jelezve azt, hogy most én fogok beszélni! - Mégis mit akartál ezzel? Ebben mi a jó neked? Miért csinálod ezt?
Ekkor ő felállt, és megint meg akart csókolni. Minden vágyamnak és érzékemnek ellentmondva most kivételesen az eszemre hallgattam. Amennyire csak tudtam ellöktem magamtól. Már semmit sem tudtam mondani. 1 nagy gombóc a torkomban megakadályozta.
Inkább jobbnak láttam minél gyorsabban elhagyni Sasori lakását. Elszaladtam. Megállás nélkül csak rohantam.
Ez a sors fintora? Mindig arra vágytam, hogy egyszer megcsókolhassam de...de annyira hirtelen jött. Megijedtem. Teli vagyok kételyekkel
Ennél rosszabb már nem is lehetne...

Péntek otthon(l) a szobámban

Még hogy nem lehet rosszabb? Annyira kivagyok, hogy alig tudok írni. Végig bőgtem a hazautat. Most már csak szipogok , de akkor is. Útálom az életem , ez tény és való, de ez akkor sem igazság! Miért pont velem történik mindez? Miért mindig nekem kell szenvednem? Igazságtalanság! Szemétség!
Az egész azzal kezdődött, hogy anyával elmentünk Shizune doktornőhöz. Akivel anya tegnap annyit beszélgetett. Szóval fogadott minket az irodájában vagy minek nevezik azt. A szobában volt 1 asztal és 3 szék. Mindannyian leültünk.
Elkezdett nekünk mesélni, hogy mi van az eredményekkel. Személyszerint nem értettem. Túl sok szakszót használt. A végére teljesen elbambultam, vagy megint kihagyott az agyam, egyszer csak azt vettem észre, hogy anyu sír. Csak pislogtam össze vissza hogy mégis mi történt. A doktornő elég szomorúan nézett ránk, majd folytatta
- Kérem nyugodjon meg. A fia szerencsés, mert kezdetleges stádiumban áll. Ami igazán aggasztó viszont, a rákos daganat elhelyezkedése.
( MICSODA? - futott át akkor az agyamon) -
Speciális daganatféléről van szó, mert igaz hogy jóindulatú, azonban a zárt koponyacsonton belül növekedve térszűkítést okoz, ami súlyos következményekkel járhat...
Csak ennyi ragadt meg bennem. Daganatom van. A fejemben. Az agyamban. Rákos vagyok. 16 évesen. RÁKOS!!
Már megint sírok. Ez annyira gáz. Az életem ( ami lehet, hogy nemsokára véget ér) tényleg egy szar! Engem valamiért büntet az Isten. Nem tudom mit vétettem ellene, de nem hagy nyugodni!
...Ez a rák mindent megmagyaráz. A fejfájást, a szédülésem, az étvágytalanságom. Mi minden volt még velem? Mindennek a hátterében ez állt.
Már itt lappangott bennem egy ideje, de valamilyen oknál fogva a tünetek hirtelen jelentkeztek nálam.
Istenem...Ez azért van, mert Sasori végre megcsókolt? Mert végre kicsit boldog voltam? Egy hangyafaszányit boldog?!

Március 2. Szombat reggel 10:29

Anya mára szabadságot kapott. 2 hetente szokott szombatonként itthon lenni. Ha jól emlékszem.
Azt szeretné hogy menjek ki a szobámból. Nem maradhatok itt örökre...életem végéig. Miért? Lehet hogy már ma meghalok. Akkor miért izgassam magam? pfhöjj...
Sasori tegnap kb 10 - szer hívott. Egyszer se vettem föl. Nem tudtam volna r11; nem tudnék beszélni vele. Még nem.
Hmm...úgy hallom Ino is fölkelt. Azt kérdi mi történt.
Anya: - semmi drágám. Csak a bátyjád megint megmakacsolta magát. - jah persze...
Ino: - De miért? Deidara most mi bajod? ( Ino még nem tudja hogy beteg vagyok)
Anya: - tudod most abban a korban van...-_-" höhh
Én: - Miért nem mondod el az igazat anya?Miért akarsz hazudni a saját lányodnak? Tudod mi van Ino?! Az hogy egy kibaszott rákos daganat van az agyamban!!
~ kínos csönd~
Ino: - Mi - micsoda? De hogyan? Anya?! Mióta?
Anya: - ...csak tegnap tudtuk meg- mondta anyu szomorúan...hjajj mennyi gondot okozok.
Ino: - Deidara gyere ki! Légyszíves!
Én: - Hagyjatok! Nincs szükségem a sajnálatotokra!!
Valamit még magyaráznak, de már nem figyelek. Egyáltalán nem érdekel.

Szombat 17:38 egy buszmegállóban

Muszáj voltam ide bebújni. Zuhog az eső. Villámlik meg dörög is... Nem zavar. Inkább megnyugtat.
Jobb mint otthon(l) ülni, és hallgatni hogy jajj drágaságom nem kérsz valamit? Biztos jól vagy?
...
Hogy lehet ilyen hülye kérdést föltenni? JÓL? Mitől lennék JÓL? Attól hogy rákos vagyok, és lehet hogy tinédzserként fogok meghalni?
...
Híres akartam lenni. Szobrokkal festményekkel , rajzokkal. Eddig keményen dolgoztam. A jövőben is azt akartam. De most...mégis hogyan álljak megint hozzá ha tudom hogy semmi értelme?
Van esélyem a felnőttkorra. Ha eltávolítják a daganatot. De olyan nagy mázlim van, hogy rohadtul szar helyen van. Egy rossz vágás és nekem annyi.
Ezen összevesztem anyával. Azért is vagyok most itt.
Mindenáron segíteni akart. Nyugtatni próbált hogy nem lesz semmi gond. Erre én?
- Mit értesz ezalatt? Semmi gond? HÁHÁ legfeljebb elpatkolok. Ez tényleg semmiség. Végülis kinek tűnne fel?
- Miket hordasz itt össze? Az anyád vagyok az Istenit!
- Akkor miért nem bizonyítottad be 16 év alatt ?! Volt lehetőséged! Mégsem használtad ki! Egyszer sem köszönted meg ha főztem mostam vagy takarítottam! 14 évig eltitkoltad a saját húgom! Mindig elfelejtettél!
- Ne mondj ilyet, mert én sohasem...
- Nem? Mindig én voltam az utolsó szerencsétlen gyerek az iskolánál!! Volt hogy az egyik tanár hozott haza! Persze te ezt se tudhattad!
- Most már elég legyen! Mit képzelsz te magadról? 16 éves taknyos pulya vagy! Ne merj velem ilyen hangnemben beszélni!
- ...
- És most takarodj a szobádba!!! r11; nem igazán hatott meg hogy miközben ezt ordibálta már sírt. Végülis én csak az igazat mondtam.
... Lehet hogy nem kellett volna?
Mindegy. A szobám helyett, a kijáratot céloztam meg. Fölkaptam a dzsekimet aztán spuri.
Most itt ülök egy buszmegállóban, és azt hiszem egy perverz hajléktalan engem szemelt ki következő áldozatául. El kell mennem.
De sürgősen!!

Szombat 23:28 Sasorinál

Nem tudom hova mehettem volna. Csak ő jutott az eszembe. Kicsit se féltem hogy mi lesz. Talán mivel nem is gondolkodtam azon, milyen következménye lehet, ha egyszerűen elmegyek hozzá.
Csengettem is kopogtam is. Senki sem szólt ki... Pont amikor menni akartam kinyílt az ajtó.
- Deidara? Mit keresel te itt?- kérdezte meglepődve Sasori
Csak pislogtam párat, majd megnéztem magam. A víz ömlött a ruhámból és a hajamból is.
- Én - én csak...
- Gyere beljebb. Teljesen átázhattál!
Nem csodálom,mivel a dzsekim történetesen farmerdzseki, így elég csekély annak az esélye hogy az valaha is megvédjen az esőtől.
- Vedd le a ruháid!
- Mit csináljak? - kérdeztem zavartan
- Vedd - le - a - ruháid! - szótagolta kicsit sem viccesen. Bár szerinte az volt. - Mégis hogyan adjak rád száraz ruhát, ha rajtad van a vizes? - Eközben bement a szobájába, majd kijött egy törülközővel és egy komplett ruha fölszereléssel.
Ahogyan kérte levettem a dzsekimet, a pólómat + a nadrágomat. Ezután beterített azzal a hatalmas törülközővel.
Amíg én szárítkóztam, ő kiterítette a vizes cuccaim.
Miután úgyahogy száraz lettem Sasori rámhúzta a pólóját. A nadrágot inkább magam vettem föl... =^^=
Beinvitált a szobájába. A matekcuccaim, jah és a táskám is, minden ugyanott volt mint tegnap. Amikor megláttam megtorpantam. Eszembe jutott a csók.
- mi a baj? - kérdezte
Szégyenembe lehajtottam a fejem. Inkább meg se mukkantam. Annyira kínos volt.
- Sajnálom hogy tegnap úgy felzaklattalak. Azt hittem, hogy te...
- Hogy én mi? Mi van velem? - kérdeztem nagyon halkan és erőtlenül. Nem volt kedvem ordibálni. Ma már nem. Főleg nem Sasorival.
Mielőtt befejezte volna a mondatát szembe fordított magához, majd folytatta
- Azt hittem örülni fogsz. Csak azt tettem amit tennem kellett... - a végére ő is elhalkult, s végül egy csókkal fejezte be a mondatát. És én hagytam. Egy kicsit megint megilletődtem, de hamar megszoktam a helyzetet.
Istenem és nemcsak egyszerű puszi volt... Igazi felnőttes csók!!
Ha azt írom hogy a szívem hevesen vert, akkor nagyon távol állok az igazságtól. Egyszerűen leírhatatlan...
Mivel nem bírtam tovább levegő nélkül, sajnos meg kellett szakítanom a " nyelvleckét "
Csak mosolyogni tudtam. Meg oltárian elpirulni. De egy kicsit mégis rosszul éreztem magam. Sasori rögtön megnyugtatott.
- Nincs mit szégyellned. Ez normális.
- ...Biztosan?
- Persze - mivel elég hihetően mondta, odabújtam hozzá, és átöleltem. Ő viszonozta.
Olyan jó volt. Végre valakinek sikerült elfeledtetnie akár 1 percre is, hogy beteg vagyok.
Hogy mitörtént ezután? Semmi különös. Csak anyu hívott. Oda a meghitt pillanatoknak -_-" - gondoltam abban a pillanatban
Megakarta tudakolni hogy hol vagyok. Mert hogy nagyon aggódik értem. Megmondtam neki, hogy egy barátomnál vagyok. ^^ Kérdezte mégis mikor megyek haza. Mivel ekkor Sasori érzékien megcsókolta a nyakam, csak annyit tudtam kinyögni, hogy vasárnap.
Valamit még motyogott. Kérte hogy vigyázzak magamra amikor hazafelé visz az utam, majd letette.
- Szóóóval vasárnap? - kérdezte sejtelmesen Sasori
ekkor esett le...nem is kérdeztem meg hogy maradhatok e...hehe
- Nembaj ugye? A ruháim vizesek. A tiédben csak nem mehetek haza.. nézd nézd még mindig zuhog!!...bocsiii - bevetettem a halálosan ellenálhatatlan kék szemeimet . Anya munkatársai mindig dicsérték ...
- Semmi baj. Csak nyugodtan.- újra megcsókolt...hjajj mikre nem jók az én szemeim...nyehehehe
Ezután tv-t néztünk. Hozott enni - inni. Szokásomhoz híven megint elaludtam. Olyan jó volt, mert Sasori ölelésében szunyókálhattam.
Most úgy tudok írni, hogy Sasori kiment egy kis kajáért. Igaz rendeli. Neeembaj az is finom. Lehet hogy azzal még jobban is járok XD
Elég sokáig tart. Mármint még nem jött vissza. Megnézem...
Nah. Azt mondta folyton foglalt volt a vonal. Nő rendezi a rendeléseket. Nem is csodálkozom hogy foglalt volt. Biztosan cseverészett valakivel...-_-"

<---Előző     Vélemények     Következő--->