Szerző: kawaii-kirei
A fordító megjegyzése: a mű fordítás, a szerző engedélyével készült. Ezúton szeretnék mindenkinek kellemes ünnpeket kívánni :)
rookie: évfolyamelső



- Ah, ugye tudsz róla, hogy egy igazi idióta vagy? – Naruto kinyújtotta a nyelvét Sasukére – Mindenféle viszontagságon küzdöm át magam, hogy boldog karácsonyt kívánjak neked, amikor bejelented, hogy nem ünnepled ezt a fontos alkalmat. Ember, mi van a falu elsőszámú rookie-jával és a sznob viselkedésével? – morgott magának a szőke, és a karját összefonta a feje mögött, ahogy az ajtó felé sétált.

Nem volt alkalma kinyitni az ajtót, mert két kar ragadta meg és durván a fának lökte. Mielőtt kiálthatott, vagy akár csak pisloghatott volna, egy puha száj hallgattatta el, ami nem tartozhatott máshoz, csak Uchiha Sasukéhez. Szemei nagyra nyíltak, és abból, ahogy a testük egymáshoz feszült, tudta, hogy egyhamar nem szabadulhat ebből az édes rabságból. Ellazította a testét, és egyik karját Sasuke nyaka köré fonta. Ugyanolyan erővel csókolt vissza, ahogy a másiktól tapasztalta.

Amikor a csók megszakadt és Narutóban tudatosult, hogy mi is történt, nagy erőkkel kezdett mindenkit szidni, aki csak eszébe jutott és a vörös szín több árnyalata is feltűnt az arcán. Amikor felnézett, Sasuke arca csak néhány centiméterre volt az övétől, és azt az utálatos vigyort viselte, amivel úgy fel tudta idegesíteni a dobét. Természetes, hogy te is zavarban lennél, ha valami ilyesmi történne veled… valami abszurd, mint ez. Csókolózol a csapattársaddal, aki ráadásul ugyanolyan nemű, mint te és az örök riválisod.

Amikor Naruto kellően kiszörnyülködte magát a tényeken, észrevette, hogy Sasuke feltartja az egyik karját. Tekintetével követte a fiú kezének útját, ami valahol a fejük fölött ért véget és egy kis tárgy himbálózott a vékony ujjak fogságában.

Egy fagyöngy.

Sasuke vigyora szélesebb lett, amikor látta, hogy Naruto végre felfogta a dolgokat.

- Nem ünneplem a karácsonyt, de sohasem mondtam, hogy utálnám az ilyen hagyományokat, főleg amikor rólad van szó…

- Rólam…? – a szőke elpirult és megrázta a fejét, hogy elrejtse zavarát. – Mi a pokol? Egyszer csak megcsókolsz, aztán… - azok a csodálatos ajkak újra beléfojtották a szót. Sasuke nyelve végigsiklott az alsó ajkán, és a szőke mindent megtett, hogy elfojtsa a torkából kikívánkozó nyögést. Elgyengülve csókolt vissza.

Hosszú percek teltek el, és Narutónak minden erejét össze kellett szednie, hogy értelmes gondolatokat szedjen elő az elméje leghátsó zugából.

- Feltételezem, hogy ez is csak a fagyöngy miatt történt, ugye?

Sasuke elmosolyodott.

- Találd ki.

Vélemények