Szerző: xXxDeadOnArrivalxXx
Fordító megjegyzése: a mű fordítás, az író engedélyével készült. Azt hiszem egy ideig takarékra teszem a SasuNaru fordításaimat - hacsak nem tör ki valamiféle parasztgyalázat emiatt - és áttérek a jrock fictionökre (Dir en Grey, the GazettE, Glay...). Jó szórakozást ^^
Az első csókoknak jelentősnek, emlékezetesnek kellett lenniük. Olyasminek, amire egész életedben emlékszel, de Naruto és Sasuke számára csak zavarbaejtő volt.
- Sasuke, biztos vagy benne, hogy ez egy jó ötlet?
Sasuke visszatartott egy sátáni vihogást, ahogy Naruto vörösödő, bizonytalan arcára nézett. Lágyan elmosolyodott, amitől a szőke csak még jobban elpirult.
/Kami-sama, túl aranyos/
- Gondold végig, dobe. Úgy akarsz emlékezni az első csókodra, ami véletlenül történt meg a tanteremben, mielőtt egy csapat lány péppé vert?
Naruto felvinnyogott az emlékre, a lányok olyan ijesztőek voltak… főleg Sakura és Ino.
- Nos… nem. De mi van, ha egyszerűen elfelejtem azt a csókot és csinálok egy új első csókot valaki mással?
Sasuke továbbra is csak mosolygott, bár kissé feszült volt. Naruto időnként igazi idióta tudott lenni.
- Mert akkor hazudnál arról, hogy az első csókod velem volt. Egy Hokage nem hazudhat, ugye?
- Oké, ez igaz! – mondta Naruto, miután átgondolta a hallottakat.
Sasuke összefonta a karjait és megpróbált megnyugodni. Nem akarta megölni ezt a hülyét, mielőtt megtörténne a nevezetes esemény.
- Oké, kész vagyok!
Naruto becsukta a szemét és csak ült. Sasuke érezte, ahogy verejték csorog végig a gerincén, kézfejével megtörölte a homlokát. Úgy érezte magát, mint a perverz farkas az éjszaki bárban, azokban a régi amerikai mesékben.
Sasuke lassan, ráérősen előrehajolt, amíg már csak centik választották el a szőke fiú arcától. Fejében mindenféle perverz gondolat fordult meg, amiket még Kakashi és Jiraiya is megirigyelhetett volna. Szájával rabul ejtette Naruto meleg, kissé kiszáradt ajkait, amit most igazán nem tudott bánni.
Egy másodperccel később, amikor végiggondolta a következő lépést, Naruto elveszett. A kék szemek tágra nyíltak, a szőke visszahúzódott és Sasukének ideje sem volt felkészülni az arcán csattanó pofonra.
Néhány pillanatig egyikük sem mozdult, csak csöndben bámulták egymást. Aztán Sasuke mosolyogva fordult Naruto felé, de a homlokán kidagadtak az idegesen lüktető erek. Felemelte az öklét és próbált barátságos lenni…. a kulcsszó a próbált.
- D-dobe?
Naruto idegesen elmosolyodott.
/Francba./
Sasuke remegett a dühtől és alig bírta visszafogni magát, hogy megfojtsa azt a nyavalyást, miközben egy vörös tenyérlenyomat jelent meg a sápadt arcon.
- Miért ütöttél meg?
Naruto idegesen vakargatta a feje tetejét és felnevetett.
- Megleptél.
- Hülye! Azt mondtad kész vagy! – csattant fel Sasuke.
- Igen, de nem voltam!
- Akkor ne állítsd az ellenkezőjét, nyomoronc!
- Mindegy, próbáljuk meg újra!
- És kockáztassam, hogy újra megütsz? Francokat!
Sasuke keresztbefonta karjait mellkasán és duzzogva elfordult, viselkedésével nem hazudtolta meg korát.
- Na, csak még egyszer, ígérem, hogy nem ütlek meg!
Sasuke vetett rá egy pillantást, aztán felsóhajtott.
/Fenébe, egyszerűen túl aranyos! Nem mondhatok nemet/
- Rendben, de üss meg és esküszöm, hogy lelógatlak a Hokage Emlékműről.
- Oké! – vigyorgott Naruto.
A két fiú újra egymással szemben állt, és Sasuke csak a másik megérintésére tudott gondolni. Gyomra remegni kezdett, szíve pedig őrült módon kalapált.
/Ne ugorj rá. Ne ugorj rá. Ne ugorj rá. Ne ugorj rá./
Ez alkalommal Sasuke lefogta Naruto kezeit, ahogy hátradöntötte a fűre. Ez alkalommal nem volt pofon, Naruto félénken visszacsókolt, miközben Sasuke azon igyekezett, hogy a saját kezeit is a földön tartsa. A feladatot csak nehezítette, hogy Naruto lassan szétnyitotta ajkait, az ajánlat túl jó volt, hogy az Uchiha visszautasítsa. Nyelvével finoman a szőke szájába hatolt, egyre jobban elmélyítve csókjukat. Szívesen maradt volna még így egy ideig, de mindkettőjüknek volt egy hátránya ebben az édes harcban: levegőre volt szükségük.
Sasuke megszakította a csókot és lenézve szembe találta magát Naruto kristálykék tekintetével. Pillantása tele volt kábulattal és zavarodottsággal, amitől – nem is kell mondani – Sasuke önbecsülése az egekbe szökött. Néhány pillanat után Naruto félrefordította fejét, próbálva elrejteni a nyakán felkúszó vörösséget, aminek hatására persze a fekete hajú is elpirult.
/Francba, zavarba hoz!/
- Hagyd abba a pirulást, idióta! – morgott Sasuke és adott egy taslit a másiknak.
- Nem tehetek róla, te barom! Nagyon jó érzés volt! – replikázott Naruto.
A két srác újra elpirult. Sasuke felpattant és zsebre vágta a kezeit.
- Usuratonkachi!
Naruto figyelte, ahogy a barátja elsétál és utána futott.
- Ne hívj így, teme!
Vélemények |