- Állj állj...- hallatszott egy mély férfi hang.- Fiúk ezzel még a jövő évi tavaszi kollekciói is biztos bukás lenne.- vágta át magát a tömegen egy napszemüveges, hosszú hajú pasas.
- Itachi?- kérdezték egyszerre a fiúk.
- Kuss és csináljátok azt amit mondok. - mormolta a mondatot így csak a fiúk hallották.- Úgy beszéltük meg hogy majd csak egy hét múlva lesz a belépő nem most - mondta kissé ingerülten majd a tömeg felé fordult. - De ha ennyire a címlapokon akartok szerepelni... - húzta száját a férfi egy ördögi vigyorra amint meglátta a körülötte lévők szemében azt a bizonyos csillogást.
- MIIIIIIII????!!!
- Miután Sasuke 3 hónapja visszavonult úgy gondoltam, én, mint a menedzsere, -húzta le napszemüvegét majd a két fiúra nézett akik tágra nyílt szemekkel figyelték. - hogy Uzumaki Narutoval párost alkotva tér vissza.
- IGEN ????????!!!!! - lepődött meg mindenki beleértve a két fiút is.
- De ... de mi történt Mr. D. M.-el? Sasuke régi menedzserével? - kérdezte izgatottan egy alacsony, szemüveges lány.
- Mr... Mr. D. M... Kirúgták. - húzta száját egy széles vigyorra Itachi 'Így jár az aki ujjat húz egy Uchihával. Mással megkeresteti a pénzt aztán elutazik egy megbeszélésre... sebaj... úgy is át kellett volna vennem a helyét hogy Sasukéék mellett tudjak lenni.'
- Gyerekek, minden rendben ? - kérdezte aggódva Iruka ki Kakashival, az üzletvezetővel és egy biztonsági őrrel maga mellett érkezett a fiúkhoz.
- Persze Iruka...- válaszolta Naruto még mindig döbbenten.
- Itachi! - lepődött meg Kakashi...- Azt hittem...
- Majd később mindent elmondok. Most csak érjünk el annyit, hogy elmenjen a tömeg.
- Elnézésüket kérem Mr. Uchiha, Uzumaki úr. - hajolt meg mindegyik fiú előtt a tulaj. - Kérem engesztelés képen fogadják el, mint ajándékot a magukon lévő ruhákat. És ha bármelyik másik kollekciónk megtetszik, kérem nyugodtan vigyék el. - ajánlotta az eladó. Sasukenak köszönheti a cég, hogy egyáltalán elért valamilyen sikert így természetes ez a fajta 'megalázkodás'.
Naruto arcán hatalmas mosoly jelent meg s megragadva Sasukét vonszolta magával végig az egész bolton a fiút. Iruka csak mentegetőzve a boltosnak próbálta visszautasítani az ajánlatot de a hölgy szinte már követelte hogy vigyenek el azt amit csak akarnak. A biztonsági őr kisebb nagyobb sikerrel elérte hogy a hatalmas lány 'csordát' kizavarja az üzletből.
Eközben a két másik férfi...
- Neked nem az egyik csapattal kellene-
- De igen. - suttogta Itachi Kakashinak miközben kimentek az üzletből. - Nem is jöttem volna vissza, ha nem lenne gond. Sasukéék egy Namisunkon nevű faluba mennek osztálykirándulásra.- Kakashi egy fejbólintással helyeselt. - Ami Orochimaruék célpontja.
- Huh? Mit keresnének ott? - kérdezte lerökönyödve a férfi.
- Gondolkozz csak. Mi van a falu közelében?
- A Végzet völgye. - suttogta maga elé.
- Igen. Az információt, hogy merre tartanak, egy árusból szedtük ki, aki csak futólag hallotta meg hogy miről is beszéltek. Más információnk nincs.
- És mi ez a modell dolog? - kérdezte értetlenkedve Kakashi, szemével az üzlet felé mutatva.
- Sasuke már régebben is dolgozott a cégnek. Gondoltam ha mint a menedzsere megyek el az osztálykirándulásra nem lenne feltűnő.
- Értem. - 'Mehetett volna úgy is mint a testvére...' jegyezte meg magában Kakashi.
- Rossz előérzetem van. - szólelt meg egy hosszú csend után Itachi. - Kezd minden hasonlítani ahhoz-
- Ita- niiiii - ütötte meg a férfi fülét az éles hang. - Köszönöm. - ugrott Itachi nyakába Naruto egy hatalmas zacskóval a kezében. - Komolyan modellkedni fogunk ?
- Igen. Sasuke és te jövő héten már kezdetek is. - vigyorogta a férfi. - Én is veletek tartok az osztálykirándulásra így már ott elkezdjük. A ruhákat majd egy fuvarozó cég foglya elszállítani. - 'Szerencse hogy a cég amint meghallotta hogy Sasuke újra munkába állna adtak munkát.'
- Sasuke, hallottad ezt ? - kérdezte izgatottan a szöszi. Persze Sasukétól elvárhatóan egy Hn-ön kívül mást nem lehetett hallani.
- Nekem most mennem kell. Holnap indulás előtt találkozunk. - majd mint egy kisgyereknek szokták, megsimogatta Naruto fejét s intve a többieknek elhagyta a kis csapatot.
- Végre. - sóhajtott fel Iruka aki végre csatlakozott a többiekhez. - Gyerünk gyerekek, menjünk enni. - még életében nem volt ilyen zavarba. A bolt tulajdonosa addig nem akarta kiengedni míg meg nem győződött róla hogy nem fog boltja az újságok címlapján szerepelni a kis incidens miatt.
Többször nem is kellett mondani. Naruto nyomban Iruka kezébe nyomta a papírzacskót és Sasukét kézen fogva rohant előre, hogy közösen találják meg az ebéd elfogyasztására legalkalmasabb éttermet.
- Naruto ne rángasd magad után Sasukét... - kiáltott a fiú után a férfi de hasztalanul. - Ah ezek ketten...
- Emlékeztetnek ránk. Nem de? - szólalt meg Kakashi miközben Narutotékat nézte. A szöszi étteremről étteremre rángatta szegény Sasuket ki már félig kilehelte lelkét.
- Hogy ránk? - kérdezett vissza Iruka miközben a fiúkat követték.
- Nem emlékszel Naruto hogy tiltakozott. Minden egyes mozdulatunkat figyelte és amint csak egy percnél is tovább voltunk együtt elrángatott magával. De miután látta hogy mennyire szeretjük egymást belenyugodott. Emlékszem még te másztál ki az ablakon, hogy elmenjünk vacsorázni. Mintha Naruto lett volna a felnőtt te pedig a rakoncátlan gyerek... - kuncogott Kakashi.
-... ez egyáltalán nem vicces... - mentegetőzött vörösödő arccal Iruka.
- Nem gondolod, hogy neked is bele kéne nyugodnod abba, hogy szeretik egy mást?
- De Naruto... - mondta kissé kesernyés hangon Iruka majd lassan elindultak a fiúk felé akik megálltak az egyik étterem előtt.
- Már nem gyerek Iruka. Lásd be, felnőtt.
Iruka szomorúan vette tudomásul. 'Igaza van Kakashinak. De egyszerűen olyan nehéz felfogni. Pillanatok alatt felnőtt... mintha csak tegnap lett volna, hogy sírva rohan hozzám és most...'
A férfi csak egy halk sóhajt adott ki magából. Felemelve fejét Narutot nézte, aki hatalmas mosollyal arcán tanulmányozta a kihelyezett étlapot.
- Iruka valami baj van ? - kérdezte aggódón a fiú, miután a feléjük igyekező Irukának meglátta az azt apró csillogást szemében... mintha könnyek szöktek volna a férfi szemébe.
- Á semmi semmi. - törölgette meg szemét a férfi majd újra mosolyogni kezdett.- Szóval hol is fogunk ma ebédezni ? -kérdezte mosolyogva.
- Meg ne kérd arra... - majd itt Naruto halkan súgta a három szócskát jelezve Sasuke figyelmetlenségét - ... hogy kimondja a hely nevét. - mormolta orra alatt Sasuke aki mialatt a két férfira vártak Narutot hallgatta kinek nem sikerült kimondania az étterem nevét vagyis azt a szót hogy Suigntento.
A hely japán tradicionális ételeket szolgált fel de azért pár nyugati étel is felfedezhető volt az étlapon.
A két fiú egymás mellé ült le, amit persze Iruka először ellenzett de Kakashi figyelmeztető köhögésére engedett a fiúk akaratának. Rendelésüket leadva kisebb csend telepedett a csoportra de nem sokáig kellett várni Naruto szokásos csacsogására. Mindenki nagy szerencséjére gyorsan elkészült az étel... talán már a konyhában se bírták hallgatni a fiút?!
Kakashi Ten- Iruka pedig Gyu-don-t rendelt. Sasuke egy nagytál Sukiyakit kapott és persze Naruto szokásosan megmaradta a rámennél. Amint a Naruto szövegelése abban maradt helyét a jó hangos ám elégedett szürcsölés vette át.
Ebéd után végigjárták a főutcát s elérve a város parkját Irukáék helyet foglalva egy padon beszélgettek míg a fiúk egy közeli fa tövében leheveredve bámulták a halkan susogó fa levelek között az eget.
Naruto fejét Sasuke hasára hajtva próbálta figyelni ahogy a különleges alakú bárányfelhők átcikáznak az égen s egymásba ütközve egy újabb alakot hoznak létre. Jobb kezét kinyújtva mintha elakarna kapni valamit úgy csukta össze ujjait majd újra kinyitva kapott a levegőbe.
- Pár éve... - köszörülte meg torkát miközben halkan kuncogott azon amit mondani akart. - Pár éve megszöktem Irukáéktól. - mosolyodott el ismét.
Sasuke lecsukott szemeit lassan kinyitotta s érdeklődve húzta fel szemöldökét. Feltápászkodva könyökére nézett a fiúra ki az alatta lévő mozgástól a másikra fordította tekintetét. - És?
- Ott a közeli domboknál. - mutatott az említett dombok felé s mind két fiú tekintetét arra fordította. - Felmásztam a legmagasabb fára, ameddig csak tudtam. Amint megtaláltam a legtisztább helyet kinyújtottam a kezemet amennyire csak tudtam és az ég után kaptam. Tudtam hogy képtelenség elérni, de mégis, akartam. - kuncogta egy nagy sóhajtás után.
Sasuke csak szintén felsóhajtott, jelezve hogy figyel.
- Este mire vissza értem Iruka már kint várt az ajtóban. Egy hétre eltiltott mindentől. - nevette el magát Naruto s összecsukva kissé hideg ujjait mellkasára tette. - Tudod miért ?- Nézett fel érdeklődve a sötéthajúra.
Sasuke bal kezére helyezve súlyát, a másikkal elsöpörte a szőke tincseket melyek takarták a másik arcát. Ujjai végigsuhantak a finom bőrön s lassan letelepedtek a fiú arcának bal felén. Naruto lecsukva szemeit simult arcával a finom kézhez. Sasuke ajkán lassan terült szét egy lágy mosoly. - Miért?
- 13-ik szülinapomra Irukától apa első kosarasmezét kaptam. Hirtelen még levegőt sem tudtam venni, Iruka már a mentőket akarta hívni. Amint kivettem a piros pólót nyomban felvettem. Képzeltheted hogy nézhettem ki. - kacagott a szöszi majd lassan felült s mint egy kisgyerek kapálózni kezdett. - Abban a szinte a térdemig érő pólóban rohantam végig az egész városon. Úgy éreztem magam mint aki repülni tudna. Olyan erősen nyúltam az ég felé ahogy csak tudtam reménykedve ha megkapaszkodok valamelyik felhőbe akkor talán... talán...
S újra felsóhajtva dőlt vissza teljes testsúlyával keresztbe a másikon. Sasuke halkan felszisszenve figyelte a mosolygó szöszit ki lassan lecsukta szemeit. Egyre rosszabbul érezte magát hogy ilyen fontos pillanatokat egyedül kellett töltenie Narutonak.
- Ugyan olyan volt akkor... mint most. - mosolyogta a fiú s ég kék szemeit kinyitva nézett a másikra. Sasuke látta saját mását a kék gömbökbe ahogy lehajolva Narutohoz ujjai közé veszi a finom állat s ajkaikat egy égető csókkal összezárja.
Pillanatok múlva két árnyék jelent meg előttük kínosan köhigcsélve. A fiúk akaratlanul elválva egymástól keltek fel a fűről s indultak vissza a leparkolt autóhoz.
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Az este izgatottan telet a 3-C osztály tanulóinak. Egyhetes osztály kirándulás, az egész ingyen egy csodálatos helyen. Persze ilyenkor megy az idegeskedés... még ezt ki kell mosni azt kivasalni... jaj nincs meg ez. De ha ez nem lenne minden egyes kirándulás előtt, akkor mi hozná meg azt az izgatottságot ami még jobban fokozza az utazás vágyát.
Vasárnap hétóra fele már kisebb csapat gyűlt össze az iskola előtt s végül negyed nyolc felé Narutoék is megérkeztek a helyszínre.
- Jobb lesz ha felhúzol magadra valamit mert szét kapnak a csajok ha meglátnak. - jegyezte meg Riuko Narutonak miközben kiszálltak az autóból. A fiún az előző nap vett fehér róka mintás póló volt és egy fekete háromnegyedes nadrággal.
- Heh... ne viccelődj ilyennel. - nevetgélt a szöszi miközben fejét vakargatta a lány megjegyzésére.
- Kilenc...- mormolta orra alatt Sasuke aki végignézve barátján lassan megnyalta ajkait és egy veszélyes pillantást küldött a fiúnak melytől Narutonak muszáj volt elfordítania halvány pirosas arcát.
- Gyerekek a csomagot ki fogja vinni? - zsörtölődött Iruka miközben a csomagtartóból kivette a 3 gyerek utazóját s a földre tette.- Itachi merre lehet. Azt mondta, hogy indulás előtt ide fog érni.
- Ki az az Itachi? - vágott közbe értetlenkedve Riuko.
- Ő Sasuke bátyja. - kezdte el magyarázni Naruto miközben csomagjaikat kezeikbe véve a többiek felé vették útjukat. - Képzeld el....- és a szöszi belekezdett mesedélutánjába ami az előző napi eseményekről szólt persze mikor oda jutott hogy „s akkor belépett Sasuke az öltözőbe..." Riuko eléggé furcsán nézett a mellette sétáló fiúra aki miután végig gondolta mit is mondott próbálta elterelni a szót...
Hirtelen egy autó lassított le a kisebb tömeg közelében és egy magas, hosszú hajú alak lépett ki belőle. - Ennyi kölyköt... és az összessel össze leszek zárva...- mormolta Itachi amint kiszállt a fekete autóból a hátsó ülésről kivett jó pár kisebb táskát és egy nagyobbat majd az osztály felé indult.
- Ő meg kicsoda...
- Valakire nagyon emlékeztet...
- Lényegtelen... mi a száma.
A férfi csak önelégülten mosolyogva haladt egyenesen öccse felé nem is törődve az őt bámulókkal.
- Sasuke. Naruto. - szólalt meg mély hangján mire minden tekintet rá szegeződött.
- Hn. - fordította el fejét a fiú miután szemei találkoztak bátyjáéval.
- Itachi, végre. - sóhajtotta ki magából a fiú; csak öt perce álltak a napon de már most alig bírta a meleget. - Iruka mehetünk! - örvendezett a szöszi.
Eközben persze szép kis tömeg lett körülöttük és mindenki Itachi felöl kérdezősködött. Természetesen Sasuke egy szót se szólt. Itachi nem akart szólni. Naruto meg nem mert... miután a két fiú szúrós tekintettel mintha azt mondta volna neki, hogy 'meg ne merészeld'.
Miután végre megérkezett a nagy piros- fehér busz Iruka felsétált s miután a sofőrrel pár dolgot megbeszélt elővette névlistáját és elkezdte felolvasni a gyerekek nevét.
A gyors létszámellenőrzés után mindenki a busz aljában lévő térbe pakolta holmiját majd Iruka még egyszer végignézett a kis csoporton. Kakashira pillantott, aki egy halvány mosollyal jelezte hogy indulhatnak. A gyerekek a tanár figyelmeztetése ellenére egyszerre ugrottak neki az ajtónak hogy mindenki eltudja foglalni a neki megfelelő helyet.
Persze mint mindig most is a legügyesebbek, azaz Kiba Gaara és Lee ért fel elsőnek a buszba és foglalata el a hátsó sort. Nagy meglepetésükre Naruto még mindig kint állt a busz mellett és jóízűen beszélgetett a két Uchihaval.
- Fiúk mehetünk ? - kérdezte Kakashi a három fiút kik egy fejbólintással jelezték válaszukat.
Miután Narutoék csomagjainak is találtak helyet és Itachi is talált biztonságos helyet táskáinak, felszálltak a buszra.
A jármű hatalmas volt, nagyjából 32 személyes így mindenki kényelmesen elfért. Sasuke nem volt az a társaság kedvelő így inkább kiszúrta magának azt a negyedik sorban lévő bal oldali üléspárost minek környékén nem ült senki. Az előtte lépkedő szöszinek, körülnézési időt nem hagyva, meglökte oldalát, jelezve, hogy az a hely, ami mellett áll tökéletesen meg fog felelni nekik.
Kiba épp a szöszi nevét akarta kiabálni, de mikor meglátta a szöszi arcán lévő mosolyt ahogy Sasukéra nézve leült az ülésre inkább letett róla. Nem tudta mi folyik a két fiú között de valami nem volt „rendben".
Riuko elfoglalva "szokásos" helyét s nem törődve a mellé leülővel dugta be füleit fülhallgatójával s indította el a legutoljára játszott zenét.
Még egyszer körülnézett Iruka a társaságon. Már javában folyt a csiripelés melyet tanári füle már rég megszokott. Tekintetével Narutot kereste; kissé elkomorodott amint látta hogy a két fiú egymás mellett ült. A komolyságot egy lágy mosoly vette át s felsóhajtva huppant le Kakashi mellé az első ülésbe.
Itachi összecsukva mobilját felszállt a buszra s kinézve magának egy üres helyet indult el feléje, persze ki nem hagyva a lehetőséget hogy miközben elhalad Sasuke mellett a fiú homlokát meg ne pöckölje.
Pár pillanat múlva hirtelen felmordult a busz motorja majd becsukódott az üvegajtó s útjára indult a kis csapat, nem is sejtve hogy mi vár még rájuk.
<---Előző Vélemények Következő---> |