Pár nap múlva kezdetét vette a chuunin vizsga. Először egy teszten kellett átesniük, majd a "Halál erdejében" találták magukat.

- Kölyök! Pár perc múlva megjelenik Orochimaru! Készülj! - figyelmeztette Sasuke a két tekercset kezében tartó fiút.
A 7-es csapat az erdő mélyén ült, egymással szemben, beszélgetve.
- Figyeljetek! Létrehozunk egy jelszót, nehogy becsapjanak a henge-vel. - kezdte el Sasu.
- Jó ötlet, Sasuke-kun! - lelkesedett Sakura.
- Egyszer mondom el. Figyeljetek jól!
A ninja ének, "Ninki..." Egy hatalmas hang ellenfél a shinobi barátja. Elbújik, és szótlan marad. Egy shinobinak éreznie kell a megfelelő időt: amikor az ellenfél elfáradt, és rosszul felkészült." Ez az! - mondta Sasu.
- Rendben. - mosolygott Sakura.
- Elmondanád még egyszer? - kérdezte nyöszörögve Naruto.
- Csak egyszer mondtam el.
- Nem tudtad megjegyezni? Ennyire hülye vagy? Én ezt gyorsan memorizáltam. - hordta le Sakura.
- Természetesen megjegyeztem! Csak gondoltam megkérdezem, nem lehetne-e még egyszer... - mentegetőzött Naruto.
- Magamnál tartom a tekercset. - állt fel Sasu.
- Hé, várj Sasuke! - állt fel Naruto is, de mondatát nem tudta befejezni.
Hatalmas szél támadta meg őket, ami még a földet is felszántotta. Amikor abbamaradt, Sasu felállt. Mögötte Sakura volt. Sasuke kérdésére Sakura sikeresen elmondta a jelszót. Ezután megjelent Naruto.
"Azt mondta, hogy Orochimaru felvette Naruto alakját. Yosh! Most véged." Gondolta Sasu, majd elmosolyodott magában.
- Várj, Naruto! Előbb a jelszót! - szólt rá Sakura.
- Á! Tudom-tudom! Egy hatalmas hang ellenfél a shinobi barátja. Elbújik, és szótlan marad. Egy shinobinak éreznie kell a megfelelő időt: amikor az ellenfél elfáradt, és rosszul felkészült.
"Hmph... mégis csak ő az."
- Rendben. - majd odasétált Narutóhoz. - Figyelj, Naruto!
Elővett egy kunait, és Naruto szívébe döfte.
- Sasuke-kun! Mit csinálsz? - ijedt meg Sakura.
- Ő nem Naruto! Ő nem emlékezne ilyen hosszú mondatra. - kihúzta belőle a kunait, majd behúzott egyet az ál Narutonak, aki métereket repült.
- Ez az Sasuke-kun! - kiabálta Sakura.
Az ál Naruto feltápászkodott, és nevetve átváltozott Orochimaruvá.
- Tehát erről van szó. - kuncogott, majd megnyalta száját.
- Mi lett a sebével?! Hiszen... - akadt meg Sakura.
- Nem lehet ilyen egyszerűen végezni velem, kislány. - hörögte mély, rekedt hangján Oro.
- Sakura! Keresd meg Narutót! - pillantott hátra Sasu.
- Mi? Nem hagylak itt, Sasuke-kun!
- Azt mondtam, menj! - nézett dühösen a lányra, aki nyelt egyet, majd bólintott.
- Vigyázz magadra! Sietek! - majd eltűnt.
Orochimaru hangosan nevetni kezdett. Sasuke hirtelen ott termett, és ütésre készült. Oro ijedten ugrott el onnan.
- M-mi volt ez?
Sasu elmosolyodott.
- Hé, kölyök! Innentől bízd rám. - szólt Sasuke, majd Oro felé futott.
Orochimarunak mivel egy láthatatlan ellenféllel volt dolga, a legtöbb támadást nem tudta kivédeni.
"Mi a fene ez? Nem látom! Nagyon gyors..." Gondolta.
Épp meg akart idézni egy kígyót, amikor a semmiből egy hatalmas tűzlabda fogadta. Nem tudta kikerülni, így megperzselődött. Sasuke nem használt sharingant. Tudta jól, hogy anélkül is győzni fog.
Oro felállt, és arca olvadt volt. Sasura nézett, aki ölbe tett kézzel állt az egyik fatörzsnek dőlve.
- Mi ez a jutsu, Sasuke-kun? - kérdezte kicsit idegesebben, összeráncolva homlokát. - Ilyenről még nem hallo... - hangja megakadt, és egy jókora adag vért köpött.
Ijedten nézett mellkasára, ahonnan idegek álltak ki. Kicsit előre nézett, és látta saját szívét a levegőben lógni, ami még dobogott. Teljesen ledermedt, nyögni is alig tudott. A mögötte lévő Sasuke elmosolyodott, majd összeszorította a kezében lévő szívet. Az egész erdőt Orochimaru ordibálása töltötte be. Sasuke összehúzta szemeit, majd elektromosság járta át testét. Teljes erőből ökölbe szorította kezét, aminek következtében a szív összemorzsolódott. Ezután Chidorit vezetett Oro testébe, amitől fenn akadtak szemei, és teste rázkódott. Hangot már nem adott ki. Sasuke hirtelen abbahagyta. Kezében nem maradt más, csak vér. Kihúzta karját Oroból, aki menten összeesett. Az egész teste füstölgött. Szája teljesen tátva maradt, szemei fehéren csillogtak, és szájából vér csordogált.
"Hmph... amióta harcoltam Itachival, még erősebb lettem. Nem meglepő, hogy ez a kis kígyó nem volt ellenfél számomra." Húzta ki magát Sasuke.
Sasu odasétált hozzá.
- Ez gyors volt. Biztos, hogy ez olyan erős volt? - kérdezte.
- Én voltam annyira erős, hogy ő mellettem egy porszemnek tűnt, amit könnyedén elfúj a szél. De erős volt a maga módján. Hisz mégis csak a tanárom volt. - törölgette le kezéről a vért.
- Sasuke-kun! - hallottak meg mögöttük egy női hangot.
- Sakura, Naruto. - mondta nyugodtan Sasu a közeledő párosnak.
- Sasuke-kun! Te legyőzted. - futott a lány hozzá.
- Mivel a tekercs is megvan, már mehetünk. - nyúlt Sasu Saskura keze felé, de gyorsan elugrott onnan.
Egy nő ugrott elé.
- Ki vagy? A vizsgáztató? - lepődött meg Sasu.
- Fiú... Hogy győzted le őt? - nézett komoly arccal Sasu szemeibe. - ekkor 3 ANBU jelent meg Anko mögött.
- Mi történt? - kérdezte az egyik maszkos.
Anko hátrafordult és szemügyre vette régi tanárát.
"Ez lehetetlen! Egy genin nem győzhette le!" Remegett. Ekkor szörnyű fájdalom hasított vállába. Azonnal odakapott kezével. "Mi ez? Az átokpecsét?" Meredt előre kikerekedett szemekkel. Érezte, hogy enyhül a fájdalom. Két ANBU odament segíteni.
Sasu kérdő pillantásokat vetett Sasuke felé, aki elmosolyodott.
- Az átokpecsét eltűnik róla. Orochimaru tényleg halott. Innentől kezdve minden megváltozik.
Sasu újra a vizsgáztatóra nézett, aki csodálkozva meredt rá.
- Mi most elmegyünk. Elvisszük a testet. Ti folytassátok a vizsgát! De még beszélnünk kell! - jegyezte meg, majd eltűnt.
Az ANBU tagok felkapták Oro testét, és felugorva egy fára, eltűntek a sötétben.
Sasuke megkönnyebbülve sóhajtott.
- Mi történt itt, Sasuke? - kérdezte Naruto.
- Amint látod, megszereztük a tekercset. Menjünk a toronyhoz. - majd elindult.
A két társa döbbenten nézett utána.
- Ha nem jöttök, akkor sosem érünk oda. - kiáltott hátra.
Ekkor kapcsoltak, és futottak Sasu után.

Pár nappal később...
- Hah...ahhh...haahhh... - lihegett kimerülten Sasu, majd összecsuklott.
- Elég mára! - lépett hozzá Sasuke.
- M-mégh bírom!
- Akkor állj fel!
Sasu megpróbált, de lábai remegve mondták fel a szolgálatot. Sasuke sóhajtott, majd ölbe vette Sasut.
- Héé!! Mit csinálsz??? - kapálózott a fiú.
- Az ölembe vettelek. - mondta nyugodtan.
- T-tegyél le! Még meglát valaki!
- Még van erőd mozogni? - szorította meg, amitől Sasu felszisszent. - Maradj nyugton.
Elsétált az egyik közeli fához, majd leültette oda. Ezután egy másik fához ment, majd onnan elvéve egy csomagot, visszament Sasuhoz, és elhelyezkedett mellette. A csomagból kivett két onigirit. Az egyiket Sasunak adta, a másikba ő harapott bele. Sasu egy szempillantás alatt eltüntette az ételt, és csalódottan vette tudomásul, hogy nincs több.
- Még pár nap gyakorlás, és könnyedén elbánsz Lee-vel. Most minden megváltozott. Én Gaara-val csaptam össze, és Lee nem is jutott tovább, mert súlyosan megsérült. Hmph... Naruto örülhet. Ő kapta Gaara-t... a legerősebbet. - szólalt meg Sasuke.
- Heh... Az a Neji jól megszívta, ahogy a bozontos szemöldökű kiütötte. Alig várom, hogy megküzdhessek vele. A fenébe! Mi ez?! - kapott bal szeméhez.
- Mi az? - nézett oda Sasuke.
- Valami belement a szemembe. - dörzsölgette szemét.
- Hadd nézzem!
- Nem! Nem kell segíteni! - lökte arrébb a közeledő Sasukét.
- Kuss legyen, és mutasd a szemed!
Sasu idegesen kapta oda a fejét. Sasuke egyik kezével feljebb tolta a szemhéjat, a másikkal alul húzta le. Teljesen közel hajolt a kipirosodott, könnyes szemhez, hogy jobban lássa.
- Ne gyere ilyen közel! - nyikorgott Sasu.
- Most maradj nyugton! Egy hatalmas bogár ment bele. - majd bal kezével még jobban szétnyitotta a szemeket, a jobbal pedig a bogárért nyúlt.
- Hé! Nem bízom meg benned annyira, hogy megeng.. - de ekkor Sasuke belenyúlt szemébe, és egy könnyed mozdulattal kivette a bogarat.
- Nézd! Nem volt nagy ügy. - majd ledörzsölte mutatóujjáról a halott bogarat.
- Kösz. De most már igazán menj innen! - tolta el magától.
- Hé! Elpirultál. - csodálkozott.
- Én nem! - fordult el.
"Mi a baja? Talán tetszem neki? Nem, az nem lehet. Én nem vagyok meleg. NEM! Ez teljesen más. Hiszen én ő vagyok. Nem értem. Talán ő nem úgy gondol rám? De hát, én tudom, hogy ebben az esetben, hogy gondolnék a jövőbeli magamra. Vagy lehet, hogy én is így viselkednék? De az is lehet, hogy túl egoista vagyok, hogy ilyeneket feltételezek."
Töprengett magában Sasuke.

- Hé! Felbírsz állni? Menjünk haza. - szólalt meg végül.
Sasu ránézett, majd megpróbált felállni, de kezei megremegtek. Sasuke sóhajtott, majd segített neki. Megfogta kezeit, de valahogy elcsúszott, és a Sasun kötött ki. Sasuke kicsit felemelkedett, majd az alatta fekvő testre nézett. Hirtelen feje vészesen közeledett Sasuéhoz, aki csodálkozva nézte őt. Ajkaik összeértek, majd heves csókban törtek ki.

- Hé! Itt vagy?! Hallasz?! Mondj már valamit! - lökdöste Sasu, mire Sasuke visszatért a valóságba. Ijedtében hátrált egy kicsit.
- Mi a bajod? - nézett rá furcsán Sasu.
Sasuke nyelt egyet. "Csak képzeltem? Huh... még szerencse. Nem! Ez nem az! Ez őrület! Ilyet képzelni!"
- M-menjünk haza. Eleget pihentél. Biztos fel tudsz állni. - hangja a végére visszatért eddigi nyugodtságához.
Sasu ekkor nagy nehezen felállt, majd utána Sasuke is.
A Nap már lement, és a két Sasuke elindult vissza a faluba.

<---Előző     Vélemények     Következő--->