Napok �ta fagypont alatt volt a h�m�rs�klet. M�r az els� h� is leeset.
Dann�val egy�tt r�ttuk a K�df�ldj�t. H�reket kaptunk Orochimaru fel�l, miszerint valahol K�drejtekben l�tt�k utolj�ra. Leader sama pedig minket tal�lt alkalmasnak a feladatra. M�rmint, hogy elkapjuk Orochimarut. V�lem�nyem szerint abszurd �tlet volt odak�ldeni. Hiszen alig n�h�ny h�napja voltam hivatalos tagja az Akatsukinak.
Sasori Danna sohasem volt megel�gedve velem, se a teljes�tm�nyemmel. A m�v�szetemr�l m�r ne is besz�lj�nk!
Mint m�r eml�tettem, igen h�v�s id� uralkodott akkort�jt. Engem rendesen meg is viselt, nem �gy, mint Sasori Dann�t.
Az � teste rendk�v�l hasznosnak bizonyult abban a fogcsikorgat�an borzalmas id�ben.
No igen.
A l�nyeg, hogy nem kellett sokat kutatnunk, mert Orochimaru hamar el�ker�lt. Igaz nem �nsz�nt�b�l. Nem is nagyon volt elragadtatva a viszontl�t�s �r�meit�l Sasorival.
Merthogy csapatt�rsak voltak egykoron. M�g a tags�gom el�tt.
Sok�ig csak sz�csat�ztak. Egyfolyt�ban egym�st bomb�zt�k az ideges�t�bbn�l ideges�t�bb besz�l�sokkal.
Valahogy �n kimaradtam ebb�l az eg�szb�l. Mikor m�r a harc folyt, a legnagyobb feladatom is mind�sszesen annyi volt, hogy min�l kevesebb vizet zavarjak.
Persze csak k�pletesen.
�mb�r egy-k�t ninja, akik nagy val�sz�n�s�ggel Orochimaru szolg�i voltak, el�gg� unhatt�k magukat, mivel r�m t�madtak.
Csak �gy.

Sosem voltam a szab�lyszer�s�g h�ve, de az�rt szerintem a kb. 4 az 1 ellen akkor sem fair!
Na mindegy.
Sz�val voltak vagy 4-en 5-en. Nagyon er�sek voltak.
Igaz �n se panaszkodhattam.
M�gis…
Ak�rhogyan is pr�b�lkoztam t�madni, egyszer�en nem j�rtam sikerrel. Nagyon �sszeszokott t�rsas�ggal volt dolgom.
Maga a harc el�g sok�ig elh�z�dott. Az �ll�s sajnos nem az �n javamra hajlott. M�r az �sszes mun�ci�mat elhaszn�ltam, s nem egy k�nnyed �s s�lyos s�r�l�st is �sszeszedtem.
Azok az alakok pedig m�g a chakr�jukb�l sem fogytak. Egyszer �szleltem, hogy gyeng�lnek, de akkor valamilyenf�le jutsuval megsokszorozt�k erej�ket.
Abban a pillanatban tudtam, hogy a sorsom meg van pecs�telve.
M�r voltam annak a dagadt fick�nak a csapd�j�ban, a bal karom szil�nkosra t�r�tt az ikrek t�mad�sai sor�n, az a nyomor�k csaj pedig folyton genjutsu al� vont!
M�r alig �lltam a l�baimon. L�t�som hom�lyosult. Val�sz�n�leg a nagym�rt�k� chakra �s v�rvesztes�gt�l.
Sasori Dann��kt�l pedig igencsak elt�volodtunk. Es�lyem se volt arra, hogy legal�bb seg�ts�get kaphassak.
Hossz� percek �ta �lltunk egy hatalmas j�gmez�n, m�ly csendbe burkol�zva, v�rva, hogy valaki l�pjen.
Egyik pillanatr�l a m�sikra, mindannyian vigyorogni kezdtek, mint a tejbe t�k.
Nem tudtam mi�rt. (Hab�r sejt�sem az volt.) Persze c�lkit�z�sem volt, hogy kider�tsem, ami siker�lt is, de ahhoz nekem m�g csak a kisujjamat se kellett mozd�tanom.
�rtetlen�l figyeltem a t�rt�nteket.
Mellkasomb�l kiindulva egy ritmikusan pulz�l� f�jdalmas �rz�s �radt sz�t az eg�sz testembe. Tekintetem a k�njaimnak az ered�j�t kereste. Nem volt neh�z megtal�lnom.
Jobb t�d�mb�l egy csontra eml�keztet� sz�r�eszk�z �llt ki. M�g az is meglehet, hogy t�nyleg csont volt. B�r annyira ez nem l�nyeges.
Testem eg�sz �z�ben remegni kezdett. M�r az sem seg�tett rajtam, hogy egy sz�r� f�jdalommal megf�szerezve, kir�ntott�k bel�lem a „fegyvert”.
Er�tlen�l rogytam �ssze.
Minden egyes leveg�v�tel fel�rt egy k�nszenved�ssel. Ahogy a v�r a t�d�mbe �ramlott… cseppet sem volt kellemes.
Az ez ut�ni esem�nyek teljesen �sszefolytak.
Amire eml�kszem, az, hogy Orochimaru kiss� megviselten, de megjelent. Ezt k�vet�en hirtelen filmszakad�s.
K�vetkez� k�pkocka: j�ghideg v�z vesz k�r�l. �r�lten kap�l�zva pr�b�lok feljutni a felsz�nre. De m�r nincs felsz�n. Nincs t�bb� leveg�. Csak a v�z, ami a t�d�m velej�be hatol, s irdatlan f�jdalmak k�s�ret�ben akar a t�lvil�gra juttatni.
Mintha csak el�lmosodtam volna. Szemeim lassan lecsuk�dtak, az elm�m, az agyam, eltompult.
Gondolkod�s n�lk�l hagytam, hogy a v�z m�r az orromon kereszt�l is bejusson testembe.
Minden els�t�t�lt el�ttem, s m�g utolj�ra azt k�v�ntam, b�rcsak �lhetn�k m�g egy kicsit… egy csat�k n�lk�li b�k�sebb vil�gban.

* * *

Olyan megnyugtat�. A semmis�g. Minden olyan, hogy is mondjam puha. Nem is tudom, mintha lebegtem volna. Fantasztikus �rz�s. Azt hittem, ha egy�ltal�n hittem, hogy ezt semmi sem tudja megzavarni. M�rmint ezt az �rz�st. Mert hogy halottnak hittem magam.
M�gis, egy f�lsiket�t� hang, csak nem hagyott nyugodni. Norm�lisan gondolkodni sem volt id�m. Arra a kellemetlen ricsajra eszm�ltem fel „k�bults�gomb�l”
Csapkodtam jobbra-balra, h�tha valamilyen �ton-m�don elhallgattathatom az irrit�l� „hangjelens�get”.
Nagyot puffanva, �s koppanva, valami kem�nyet a fejemre r�ntva vettem tudom�sul, hogy meg vagyok testes�lve. Azaz �lek.
Kiss� sz�delegve igaz, de felt�p�szkodtam. Azt a valamit, ami a fejemre esett, egyben ami azt a zajt kiadta, /De csak adta!/ addig vertem a kezembe akad� papuccsal, am�g el nem hallgatott.
Miut�n t�nylegesen felfogtam, hogy m�g mindig �lek, s k�l�n�sebb bajom nincsen, k�r�ltekintettem, hogy egy cs�ppnyi fogalmam legyen, m�gis hol lehetek.
Az els� sz�, avagy gondolat, ami eszembe jutott: furcsa
Sz�momra ismeretlen dolgok sorakoztak a szekr�nyeken. Hirtelen annyira �sszezavarodtam. F�leg azok ut�n, hogy a legf�bb fegyvereim, a sz�jak a kezemr�l, ELT�NTEK!
K�ts�gbeesetten h�tr�ltam kifel�, s ek�zben v�letlen�l sok kis kacatot levertem hely�kr�l.
Kintr�l n�i hangokat hallottam.
- Mi t�rt�nt? Mi volt ez a zaj? Minden rendben?
Nem v�laszoltam. J� ninja l�v�n, lap�tottam. Hallgat�ztam m�g egy kicsit.
Amit ki tudtam k�vetkeztetni, hogy az ajt� m�g�tt egy folyos� lehet, mert balr�l �s jobbr�l l�ptek zaj�t hallottam.
Ha k�r�l k�ne �rnom, azt mondan�m k�nny�ek. M�rmint a l�ptek. Val�sz�n�leg 2 n�. Egy-egy mindk�t oldalr�l.
Lassan kimentem szob�mb�l. Az �p�let t�bbi r�sze is �rdekes l�tv�nyt ny�jtott.
Hirtelen �tlett�l vez�relve elindultam balra.
Hangtalanul k�zel�tettem meg az el�ttem slattyog� szem�lyt. Csak �gy mell�kesen megjegyzem, hogy egy konyh�ban lehett�nk.
Egy, az asztalra dobott k�st a kezembe vettem, majd h�tulr�l elkaptam a l�ny grabanc�t. Sz�j�t bal kezemmel befogtam, m�g jobb kezemmel a k�st szorosan a tork�hoz szor�tottam.
- Hol vagyok? Mit csin�ltatok velem? – suttogtam a csaj f�l�be. K�zelebbr�l vettem �szre, hogy k�r�l-bel�l 16 �ves lehetett.
Meg se pr�b�lt v�laszolni. Sik�t�ssal se er�ltette meg mag�t. Helyette elkezdett b�gni. M�r �pp elv�gtam volna a tork�t, mikor valaki felsik�tott a h�tam m�g�tt.
- �risten! Deidara!
Nyugodtan megfordultam a „t�szommal” egy�tt.
- M�g egy l�p�s, �s elv�gom a tork�t! – fenyeget�ztem
- M-mit csin�lsz? Eszedn�l vagy?
Arcom eltorzult a visszafojtani k�v�nt d�ht�l.
- Hol vagyok? M�gis kik maguk? Egy�ltal�n honnan tudja a nevem? – z�d�tottam megv�laszolni val� k�rd�seimet.
- Mi-micsoda?- �rtetlenkedett a n�
- J�l hallotta! V�laszoljon m�r! Hol vagyok? – ism�teltem �nmagam
- Hol lenn�l az Istenit? Otthon! Mi �t�tt bel�d, �des fiam?
- Mir�l besz�l? Mondja meg az igazat, vagy esk�sz�m, elv�gom a l�ny tork�t!
A kiscsaj m�g jobban s�rt, s m�r remegni is elkezdett.
- Az igazat mondom! Deidara! Ereszd m�r el a h�godat! Nyugodj le k�rlek!
- A h�gomat? – k�rdeztem, de v�laszt nem kaptam. Egy ismer�s hang csend�lt fel a k�zelb�l.
- Mi ez a hangzavar ilyen kora reggel? – Alig hogy feltette a k�rd�st, m�r meg is jelent az ajt�ban.
Ott volt. Utols� ments v�gyam, egyetlen rem�nys�gem.
- S-Sasori Danna?
Arc�r�l m�rhetetlen d�bbenet t�kr�z�d�tt.
- Deidara? Mi a szent szart m�velsz?
- Megzavarodott! Sasori, k�rlek, tegy�l valamit!
- Hol vagyunk Danna? Kik ezek az emberek? – b�ktem r� a h�lgyem�nyekre.
- Nem ismered fel �ket? – k�rdezte Danna tapintatosan.
- Honnan ismern�m? – k�rdeztem vissza, viszonylag �rtetlen�l.
Az id�sebb n� f�jdalmasan felsikkantott.
- Azt tudod, hogy �n ki vagyok? – k�rdez�sk�d�tt Sasori
- … Milyen k�rd�s ez Danna? Hogyne ismern�lek? Hiszen t�rsak vagyunk m�r egy ideje! Mit csin�ltak veled?
Sunyin �sszen�ztek, majd Sasori elindult fel�m.
- Te nem is vagy Sasori Danna! – mondtam remeg� hangon, mik�zben h�tr�lni kezdtem – Mif�le jutsu ez? Mit csin�ltatok velem?
- Nem tudom mikr�l besz�lsz, Deidara. De nyugodj meg! Biztos�thatlak afel�l, hogy Sasori vagyok.
- Nem, nem az vagy!
Lassan k�zeledett, �n pedig egyre k�ts�gbeesettebben kerestem egy kiutat.
- Deidara, add �t azt a k�st. – bal kez�t fel�m ny�jtotta.
Bizalmatlanul tekintgettem a kez�re, majd arc�ra.
- Nem.
- Nem? – lep�d�tt meg
- N-nem. Nem �r�ltem meg! – a k�st m�g jobban a l�ny tork�hoz szor�tottam.
- Deidara! – csattant fel a Sasori hasonm�s – Azonnal erezd el!
Meglep�d�tts�gem k�vetkezt�ben elejtettem a k�st, a l�ny pedig �sszeesett el�ttem.
Megsemmis�lve figyeltem b�nas�gom. „Sasori” k�zeledett.
- Engem azt�n nem fogsz elkapni! – sziszegtem d�h�sen, majd minden er�met �sszeszedve futni kezdtem a kij�rat fel�.
A v�r�s haj� r�gt�n reag�lt, s k�nnyed�n elkapott.
- Akkor sem hagyom magam! – ord�tottam – Eressz!
Kezeimet h�tam m�g� csavarta, majd letepert a f�ldre, fejemet leszor�totta, s az �sszhat�s kedv��rt m�g r�m is �lt, hogy csak az�rt se tudjak mozdulni.
- Eressz m�r el… - ny�sz�r�gtem – ha t�nyleg te vagy Danna, akkor mi�rt teszed ezt velem, hm?
- Nem vagy eszedn�l. – v�laszolta nyugodtan – majdnem meg�lted a saj�t h�god! Mit v�rsz, m�gis mit csin�ljak?
- Nekem nincs h�gom! – mondtam zaklatottan – nincs h�gom, any�m s�t a v�ltozatoss�g kedv��rt m�g ap�m sincsen!
- Miket besz�lsz?
- Mind halottak! – folytattam – ha te lenn�l az igazi Danna, ezt tudnod k�ne!
Nagyot s�hajtott. R�m hagyta a dolgot.
„Any�m” az �ll�t�lagos testv�remhez sietett, �s megpr�b�lta megnyugtatni. Kisebb-nagyobb sikerrel. Miut�n siker�lt kivinnie a konyh�b�l egy m�sik helyis�gbe, visszaj�tt. M�rmint az any�m.
- Adn�l egy kis ragaszt�szalagot? – k�rdezte a v�r�s, az �ll�t�lagos Sasori -_-’’
- Minek az?
- Csak nem foghatom �gy!
- Jaj persze! Egy pillanat!
Kotor�sz�s, motoszk�l�s, majd k�zeled� l�ptek.
Egy kicsit gyeng�lt a szor�t�s a csukl�imon, de azonnal m�s kellemetlen valamit tekertek a kezemre.
Hatalmas megk�nnyebb�l�s volt szervezetemnek, mikor „Sasori” lesz�llt r�lam.
F�jdalmasan felny�gtem, mikor hirtelen fel�ltettek. Sajogtak az izmaim.
Mind a ketten el�ttem �lltak, �s el�g furcs�n n�ztek r�m.
- Mi van? – k�rdeztem
- Neked, mi a bajod? – k�rdezett vissza az �ll Sasori
- Nem �rtelek – v�laszoltam
„Sasori” leguggolt el�m.
Kiss� zavarba ejt� volt. Az a k�zels�g.
�reztem, hogy a v�r az arcomba sz�kik.
- M-mit csin�lsz, hm?
- Csak pr�b�lok r�j�nni, mi t�rt�nhetett veled, egy �jszaka leforg�sa alatt. – gyeng�den v�gigsim�tott az arcomon, majd belet�rt a hajamba – semmire sem eml�kszel?
- K-k�ne? – dadogtam
Elmosolyodott.
Olyan furcsa volt. Sohasem l�ttam azel�tt Sasorit mosolyogni.
S�t. Azel�tt m�g csak meg sem �rintett. Nem hogy r�gt�n ilyen gyeng�den meg minden…
Megr�ztam a fejem, �s elkezdtem verg�dni. �jra.
Hirtelen egy-egy kezet �reztem v�llaimon.
- Lenyugodn�l v�gre? – k�rdezte Sasori
- Ha elmondod kik vagytok, hm – v�laszoltam flegm�n
Mind a ketten nagyot s�hajtottak.
- Az a kedves asszony, ott – mutatott a sz�ke n�re – az �desany�d. A l�ny pedig, akit majdnem meg�lt�l az egyetlen testv�red.
- �s te ki vagy, hm?
- �n vagyok a te… - elharapta mondat�t. R�pillantott a n�re, nyelt egy nagyot, majd folytatta – csak egy bar�tod vagyok.
- Hm…mi�rt n�zel �gy ki, mint Sasori Danna?
- Tal�n, mert �n vagyok Sasori?
- De az nem lehet! – er�sk�dtem – Te nem vagy Sasori Danna, �k pedig nem a csal�dom!
Az „any�m” is k�zelebb j�tt. S�r�s hangon megsz�lalt.
- K�rlek ne makacsold meg magad. Higgy nek�nk, hiszen az igazat mondjuk! Sasori – fordult az eml�tetthez – idehozn�d az egyik fot�albumot?H�tha azzal siker�l megnyugtatni, vagy meggy�zni.
- M�ris! – gyorsan elszaladt. Sok�ig n�ztem ut�na, v�g�l tekintetem „any�mra” szegeztem
- Mi�rt nem hiszel nek�nk? – k�rdezte
- Nem tudom. – v�laszoltam egyszer�en – mi�rt k�ne?
Lehunyta szemeit �s egy nagyot s�hajtott.
- Ha elengedlek meg�g�red, hogy nem t�madsz meg?
- Semmit sem �g�rhetek, hm – feleltem k�nnyed�n, egy gonosz mosollyal f�szerezve.
„Any�m” arca eltorzult, nos vagy a d�ht�l, vagy a f�lelemt�l. Sajnos meg nem mondhatom. B�r szerintem az el�bbit�l, mivel egy akkora nagy b�d�s pofont adott, hogy az arcom szinte l�ngolt a f�jdalomt�l.
- Az Isten �ldjon m�r meg Deidara! Minek ez az eg�sz? Mi�rt csin�lod a fesztiv�lt?
- �n nem csin�lok semmif�le fesztiv�lt! Fogja m�r f�l, hogy �n nem vagyok a maga...
- Megvan! – sietett be Sasori. Amint beszaladt, r�gt�n el�m nyomott egy k�nyvet, majd kinyitotta.
- …fia – fejeztem be elk�pedten f�lbehagyott mondatom. Hitetlenkedve b�multam az el�m t�rt k�peket. Ott voltam rajta. Bizonyosan �n voltam. �leltem Sasorit, meg a k�t sz�ke n�t.
- E-ez lehetetlen – suttogtam
- De igaz – f�zte hozz� „any�m”
Sasori visszafel� lapozgatott. Akkor megakadt a szemem egy k�pen. K�r�l-bel�l a 3-4 �ves �nmagamat l�ttam any�m �lel�s�ben. Hirtelen eszembe �tl�tt az arca. A mosolyg�s selymes b�r� arc, a sz�p k�k szemek. Hogyan is feledhettem el?
Feltekintettem az im�nt eml�tett tengerk�k szemekbe.
Hihetetlen hogy nem t�nt fel a hasonl�s�g. Hiszen csak az id� j�rt el felette.
- T-te vagy az any�m – suttogtam
Megk�nnyebb�lve s�hajtottak fel mind a ketten.
- Akkor te t�nyleg Sasori vagy? – k�rdeztem a v�r�st.
B�lintott.
- �rtem. – szomor�an hajtottam le fejemet. Gondolkod�ba estem. Mi ez az eg�sz? Zakatolt a fejemben. Az addigi �letem hazugs�g lett volna, vagy mi? Elm�lked�semb�l az t�r�tett �szhez, hogy leszedt�k a kezemr�l a…a ragaszt�szalagot.
Megd�rzs�ltem csukl�imat, h�tha a kellemetlen �rz�s elm�lik bel�le.
Sasori gyeng�den megfogta egyik kezem, majd talpra�ll�tott.
- K�sz – mondtam er�ltetett mosollyal
- J�l vagy, dr�g�m? – aggodalmaskodott „any�m”
- Persze. T�k�letesen – hazudtam. Igaz�b�l kellemetlen�l �reztem magam.
�szrevehette hogy nem mondtam igazat, mert egyik pillanatr�l a m�sikra mag�hoz r�ntott, majd addig �lelt, am�g m�r csipog� hangon siker�lt a tudt�ra adnom, hogy elfogyott a kev�ske kis leveg�m.
Ennek ellen�re j�l esett. Egy picit. Engem soha senki nem �lelt meg. M�rmint az�ta, hogy az eg�sz csal�dom meghalt.
Egyfajta j�les� bizserg�s fogott el. �reztem, hogy legsz�vesebben mosolyogn�k.


Valami m�gsem hagyott nyugodni. Sz�tn�ztem a konyh�ban. Amit legel�sz�r �szrevettem, az �n magam voltam. Vagyis a t�k�rk�pem. Hogy m�gis mi m�don ker�lt egy t�kr�t pont a konyh�ba, fogalmam sincs.
Ami igaz�n �rdekes volt az ugyancsak �n voltam. A l�tv�nyt�l el�sz�r majdnem eszm�letemet vesztettem.
F�jdalmasan felny�gtem.
Sz�rny�s�g!
A hajam!
Odaveszett!
Olyan r�vid volt! Csak a v�llamat s�rolta, ha egy�ltal�n s�rolta.
M�r igaz�n csak ez hi�nyzott nekem! El�g sok �j inform�ci�t kellett feldolgoznom az elm�lt j� p�r percben, sz�val ez m�r csak hab volt mindennek a tetej�n!
A k�ts�gbees�s hirtelen j�rta �t testem, �s az a pillanatnyi kellemes melegs�g, egy szemhuny�snyi id� alatt kisz�llt bel�lem.
- Ne – nem nem nem. Nem vertek �t! – mondtam remeg� hangon, er�ltetett vigyorral arcomon – Majdnem �tvertetek, de csak majdnem! De �n nem d�l�k be ilyen egyszer� tr�kk�knek! Az elm�mben kutattatok! – p�ck�ltem meg saj�t homlokom – de �tl�ttam rajtatok! Nem v�letlen�l ker�ltem a bing� k�nyvbe, mint egy S rang� k�r�z�tt ninja! – L�ttam az arcukon, hogy meglep�dtek. Hmpf. Mit gondoltak, hogy egy egy�gy� idi�ta vagyok?
Aznap m�r m�sodszor indultam a kivezet� �t fel�, de „Sasori” ism�t megpr�b�lt meg�ll�tani.
No de nem hagytam magam.
Felhaszn�lva addigi taijutsu tud�som, t�mad�sba lend�ltem.
Kiss� meglep�dtem, mikor egy �t�semnek nem akkora volt az ereje, mint �ltal�ban lenni szokott.
Azt m�r egyfajta jelnek vettem, hogy Sasori m�sodszor is lefogott.
Agytekerv�nyeim sz�ntelen�l az addigi esem�nyeket dolgozt�k fel teljes er�bedob�ssal.
Verg�d�sem k�zepette meg�rtettem. Hihetetlennek t�nt, de igaznak kellett lennie.
A csal�dom l�tez�se, Sasori Danna furcsa viselked�se, a kin�zetem, a gyenges�gem �s az a furcsa hely. Minden �sszeillett.
- Ez nem �n vagyok! – ki�ltottam – eressz! El kell t�nn�m innen! Engedj el! Engedj m�r el! - a fejem majdnem sz�trobbant az idegt�l – Ez nem a val�s�g! Ez nem…ez nem – egyre lassabban b�rtam besz�lni – ez nem az �n �letem – suttogtam elhal�an.
Fejem elnehezedett, majd el�rebukott.
V�g�l is annyira kiakadtam, hogy egyszer�en el�jultam.
H�t na! Van ilyen!

V�lem�nyek     K�vetkez�--->