Sasuke lassan haladt előre a házban. Belépve egy kisebb helyiségben találta magát amivel szemben egy folyosó futott. Táskáit lepakolta, a nagy  kulcscsomót az ajtó mellett elhelyezett cipős szekrényre tette.

' Van itt valaki.' Mondta magában majd nyelt egy nagyot. Jobbra fordult s  pár lépés után a nappaliban találta magát. Nem sokat látott mert az ablakok zsalui be voltak zárva.

- Hoy otouto. - köszöntötte egy hűvös hang a háta mögül melyet már oly rég hallott.

A vér fagyott meg benne amint felismerte a hang tulajdonosát.

- Itachi. TE MEG MIT KERESEL ITT ??? - ordította a dühös fiú majd megfordulva bátyja nyugodt tekintetével találta szembe magát.

- Hát így kell köszöntened az anikidet? - mondta nyájasan az idős fiú. Kortyolva jobb kezében lévő italából széttárta kezeit mikkel ölelésre invitálta Sasukét.

- Mi a fene ütött beléd? - lépett hátra a fiú összehúzott szemekkel.

- Gondoltam már másfél éve nem láttalak így meglátogatnálak. Szerencsére egy kismadár elcsiripelte hogy visszaköltözöl. Hát nem szép újra együtt. - s tekintetét Sasukéra szegezte ki lassan hátrált s végül az ülőgarnitúrába ütközött. - Mutasd magad. - mondta halkan Itachi majd letette poharát a fal melletti kis asztalkára. Sasukéhoz sétált és kezei közé fogta a fiú arcát. Hüvelyk ujját a fiú szájába dugta, mintha azzal keresne valamit majd egy szúrós érzés után kajánul mosolyogva kihúzta ujját. - Gondoltam hogy nem fog sikerülni a visszaváltoztatásod .

- Csak hiszed. - törölte meg száját a kicsit elvörösödött Sasuke.

- Nem értelek. - értetlenkedett Itachi majd felkapta poharát. - Feladnád a legcsodálatosabb életet csak hogy azzal a szőkével lehess. - majd egy húzásra kiitta a poharában lévő italt. Poharát letéve tekintete mintha komolyabbra fordult volna  -  Beszéltem Kakashival. Megvizsgálta a vért, amit adtál neki. Úgy tűnik, amit eddig elértél az most össze fog omlani.

- Mi a... Miről beszélsz? - kapta fel fejét Sasuke.

- Az emberi sejtjeid kezdenek visszaváltozni.

- Lehetetlen... - döbbent le Sasuke.

- Én meg mondtam, hogy ne állj le azzal a kígyóképűvel. De nem. Te csak erősködtél, mert hogy ő a legjobb, aki eltudja intézni, hogy még a tökéletes átváltozás előtt mindent visszaváltoztasson. Jól átvertek.

- Azok a szemetek valamit csináltak a havi véradaggal. De hisz egy hónapja még semmi bajom nem volt. De téged ez miért is érdekel? És hogy a francba tudtál lelépni abból a bandából?

Nézett maga elé dühösen Sasuke, hol egy perccel ezelőtt még bátyja állt, ki most a kanapén ülve a távirányító után nyúlt majd bekapcsolta a Tv-t.

- Hallod amit mondok. - üvöltött Itachira Sasuke. - És különben is mi a francért léptél ki? Nem te voltál az aki csak azért hagyott magamra mert megtalálta a magának való környezetét?

- Kussolj kölyök. - fordította a vértől vörösen izzó tekinteté Itachi öccsére. -Ne üsd bele az orrod olyanba amiről semmit se tudsz... csak neked segítettem. - suttogta mondata végét.

- Nem kell a segítséged. - bosszankodott Sasuke.

- Akkor ezzel mondhatni eldobtad a barátod életét.

- MI ?!

- Naruto, veszélyben van, csak ennyit tudok. A legfontosabb hogy próbálj meg mindig a közelében lenni. Bármelyik pillanatban támadhatnak ha elérkezettnek látják az időt.

- Kik? - nézett értetlenül Sasuke.

- Orochimaruék. - mondta hűvös hanggal Itachi. - Kakashi és pár társa figyelni fogják a környéket de többet ők se tudnak tenni.

- És mégis honnan a francból szeded ezeket az információkat? -kiabálta ki magából Sasuke a mondatot a felgyülemlett idegességgel együtt. Egyszerűen ideges volt.

- Telefon öcskös telefon. Ennyire egy elmaradott fiút. Már szinte 18 éves vagy és hatalmasan elmaradott. Nem hiszem el hogy nincs telefonod. - Sasuke bosszankodva elfordította fejét. - Lássuk csak - sóhajtott fel Itachi majd a szobában lévő fiókos szekrényhez lépett és kutatni kezdett benne. - Meg vagy. - majd egy fekete csúsztatható mobilt nyomott a fiú kezébe. - Gondoltam hogy nem sokat járkáltál ki dehogy még telefonod sincs. - rázta fejét Itachi. - Benne van a számom és Kakashié is. Ha bármi gond lenne hívj. - majd a telefon hosszú nyakra akasztójánál fogva a fiú nyakába akasztotta a készüléket.

- Hogy sikerült rájönnöd hogy melyik házat vettem meg...- kérdezte a fiú miközben kinyitotta telefonját és az Uchiha jeles háttérre vigyorgott...- Ne..tudom...te mindent tudsz...

- Hn.

- Mióta vagy itt ?- nézett körül a fiú miután megszokta szeme a sötétséget. Kezdett lenyugodni de még mindig nem értette bátyja hirtelen felbukkanását.

Pár helyen ruhadarabok hevertek. Papírok halmok a földön és a fiókos szekrényen / ben .

- Nagyjából egy hete. Nem lesz csodálatos. Csak mi ketten. Tesó a tesóval. Ja ha ráérsz kimosnád a pólóimat. Szinte az összesből kifogytam. Ja és valamerre majd találsz alsó nacikat. Azoknak se ártana a mosás. A mosókonyha lent van a pincében. A kamrában az egyik polc mögött van pár üvegezett vér. Csak ha megéheznél. Sok sikert. Én megyek.

- Huh? - pislogott nagyokat Sasuke. - Te meg hova mész?

- Egésznap ebben a rohadt házban kell kuksolnom, ha kimennék az utcára azonnal felismernének. Szinte mindenhol ott van az Akatsukinak egy-egy kéme. Nehogy elvárd tőlem, hogy egész este itt benn üljek. Egy pár órás szépítő alvás után jót tesz az esti vadászat. - ásított egyet az idősebb Uchiha. Sötét szemeit végigvezette rég nem látott öccsén.

- Sasuke...- sóhajtotta ki magából ahogy még mindig durcás öccsét figyelte. Egy szempillantás alatt a fiú mögött termett s karjait átfonta a szinte már remegő mellkason. - Megteszek mindent ami tőlem telik csak hogy olyan legyen minden amilyen volt. De ha így viselkedsz nem fog menni. - suttogta a sötétségbe.

- Már semmi se lesz olyan mint amilyen volt...- válaszolta alig halhatóan a fiú miközben bátya karjait fogta.

- Tudom...tudom. De értsd meg...nem saját akaratomból hagytalak magadra. Szerinted megtettem volna? Hm?- kérdezte s közben fejét öccse fejére hajtotta.

- N-nem. - fordította el zavarában arcát a fiú.

- Jól van. - majd mondata végeztével egy puszit nyomott a fiú hajába s egy szempillantás alatt a lépcsők tetején termett.

Sasuke félve nézett fel bátyjára ki egy kisebb mosollyal arcán fordult el a folyóson s indult el szobájába. A fiú összeszorított fogakkal figyelte bátyját. Ő is olyan akar lenni mint Itachi. Biztos akar lenni minden egyes mozdulatában.

Az a gyorsaság, okosság. Még az Uchihák között is kitűnő. 8 évesen elsajátítani az összes vámpír trükköt még senkinek se sikerült, csak neki.

- Argh. - De Sasukénak van fontosabb dolga mint a múlton rágódni. 

Visszament az ajtóhoz majd felvéve táskáit felment az emeletre, találomra választott egy szobát. Túl fáradtnak érezte magát ahhoz hogy este lezuhanyozzon így úgy döntött hogy inkább ha korán reggel is de akkor fog zuhanyozni.

Már vagy egy órája feküdt ágyában a plafont bámulva 'Naruto...mi az ami miatt ezek az állatok üldöznek?...ch...' idegeskedett a fekete hajú. Pár perc múlva hallotta ahogy bátyja kimegy az ajtón, egy autó motorja csendesen felmordulva elindult s az utca végén elkanyarodva eltűnt az estében.

Még fél óráig forgolódott idegességgel körbevéve mire sikerült elüldöznie gondolatait és végre álomra hajthatta fejét.

Másnap reggel a frissítő zuhany után, türelmesen várta kint Narutoék háza előtt  fuvarát de mit is várhatott...ahogy Narutot ismeri még nyugodtan aludhatott volna fél órát.

A héten megkezdődtek a próbák. Mindenki a szünetekben saját szerepét próbálta. Naruto meglepetésére Sasuke felkérte arra hogy gyakoroljanak együtt. ' Így minden egyes pillanatban vele tudok lenni és el tudunk kerülni minden bajt.' Gondolta magában Sasuke.

Persze minden próba veszekedésbe torkollott. Egyiknek nem felelt meg a hangsúly, másiknak a kiejtés. Néha az egymás közötti távolsággal voltak gondok ...

Rohamosan teltek a napok és a következő pillanatban már minden osztály a kijelölt helyén állt és a házilag készült sütiket, játékokat árulta. A pénz természetesen az osztályoké maradt amit arra használtak fel amire akartak s persze amelyik osztály a legtöbb pénzt gyűjtötte össze az még egy kis kiegészítést is kapott az igazgatónőtől ami még jobban ösztönözte a gyerekeket.

Volt osztály akik játékokat csináltak mint például hal horgászás , üvegbe kislabdának a bedobása vagy épp egy szerencsétlen gyerek vízben való megfürdetése miután a játékos megfelelő erősséggel megdobott labdája benyomta a céltáblát.

Az egész iskola területén kis sátrak álltak melyek között színes izzók voltak kihúzva. mindenhol nevetgélő gyerekek szaladgáltak.

Persze nem csak a mi kis osztályunk kapott egy kis megbízást a végzősöktől... volt olyan osztály melyiknek a kicsikre kellett vigyázni, volt kiknek idétlen ruhákban kellett akrobatikus mutatványokat bemutatniuk.

A fergeteges nap gyorsan a végéhez közeledett ami a 3 -C színpadra lépést jelentette.

- És következzen az egyik végzős osztály felkérésére a 3- C osztály előadásában Rómeó és Júlia utolsó jelenete. - a hatalmas köszöntő taps közepette 8 órai kezdéssel megnyitották az esti programsorozatot az iskola évfordulójának ünnepén. A színpad az iskola udvarán volt felállítva így a lemenő nap még szebbé tette a díszletet.

A színhely egy 'kripta' amit tökéletesen sikerült elkészíteni papírmaséból. A falon néhol egy-egy mű lámpás égett. Középen Sakura mint Júlia feküdt egy sírnak álcázott asztalon. Hosszú fehér ruhája szinte lelógott a sírról. Rózsaszín haját egy hosszú szőke paróka fedte.

A következő pillanatban a kornak megfelelő előkelő ruhában lépett színpadra Sasuke kit Naruto azaz Rómeó követett. A két fiatal előrántotta a fából készült kardokat majd egy rövid kardvívás után Sasuke drámaian földre esett. Magát Júlia mellé akarta fektetni ( a szerep szerint ) így Naruto felkapta a fiút és Sakura mellé fektetette.

De nem ment olyan simán a 'felkapjuk Parist és Júlia mellé fektetjük' jelenet. Sasuke nem igazán volt izmos de mégis volt egy kis súlya. Miután lefektette a fiút és az megfogta Sakura kezét a lány arcán egy halvány pír jelent meg s mintha szája is kissé remegett volna. Naruto furcsán nézett a lányra miközben szövegét mondva végig simította annak arcát.

Egyik kabátkazsebéből előhúzott egy kis fiolát majd az összes benne lévő lét kiitta és Sakurára hajtotta fejét. A történethez illően Sakura szép lassan felocsúdott a mély álomból. Szerephez illően most jön a szerelmes csók mellyel párja még meleg ajkairól a lány egy kis mérget lop ám Sakura nem csókolta meg Narutot. A hosszú szőke paróka tökéletesen eltakarja a pár arcát. Épp hogy egymás leheletét érezték ajkaikon majd Sakura szép lassan visszatette Naruto fejét ölébe.

Júlia zajt hallva gyors mozdulattal kirántotta Rómeó tőrét majd magába szúrta. Persze a kés hegye az a trükkös fajta becsusszanós volt így semmi takargatós módszert nem kellett használni.

Hatalmas tapsözön zárta az előadást. Mindenki boldogan nagy mosollyal a száján hajoldozott a közönség előtt.

- El se hiszem. Ember nagyon ott voltál. - paskolta meg barátja vállát Kiba ki már rég levette jelmezét. - Öltözz át gyorsan. Nálunk lesz a buli. Ja és hozhatsz még magaddal egy plusz embert.

- Áhh.- dörzsölgette vállát a fiú. - Hm...talán Sakura eljönne. Nem rég láttam elmenni...

- Őőő Naruto. Sakura egy pár perce ment el Inoékkal. De ők úgy is jönnek , tod a szurkoló csapat is jön.

- Á értem... - hajtotta le fejét a fiú.

- Hívd el magaddal Sasukét. - javasolta Kiba.

- Á nem hiszem hogy-

- Na csak kérdezd meg. Ti ketten mostanában nagyon sokat lógtok együtt. Kezdek féltékeny lenni. - nevetett Kiba.- Na megyek. Pia lesz. Jó lenne ha olyan 10 felé érkeznétek.

- O ..oké..- válaszolta a fiú majd levetette a jelmezt és elindult megkeresni Sasukét.

Szinte az egész iskolát végigjárta. Mindenhol a diákok által készített sütiket különböző játékokat árultak. Minden ami szemnek szájnak ingere lehetett azt az ember megtalálta. Csak persze legyen az embernél pénz és elég vadállati ösztön hogy azokat az aranyos kis sütiket szétcincálja. 

' Hol a fenébe lehet. ' bosszankodott a szöszi. ' Á meg vagy' lélegzett fel amint meglátta a fiút az egyik sütemény árus pult mellett állni egy sötét köpenyben lévő férfival. ' Az meg ki lehet...' tűnődött el Naruto ' Olyan ismerős... várjunk csak '

- Itachi-niisan ? - lépett közelebb a két fiúhoz.

- Áh. Kit látnak szemeim. Naruto-kun. - köszöntötte mély hangján Itachi a fiút. - Mekkorát nőttél. Sasukénak igaza volt.

- Miben?- kérdezte kissé értetlenkedve, közben szeme sarkából Sasukéra nézett.

- Hn. - volt Sasuke kommentje az egészhez s közben a mellett álló bátyjába rúgott.

- Aham. - nézett csodálkozva  Naruto. - Kibánál lesz egy buli még a meccs megnyerése miatt és minden vendég hívhat magával még valakit. Mivel Sakurán kívül nem tudok jobbat...

- Oké. - vágott közbe Sasuke.

- Komolyan. - csodálkozott Naruto. - Szuper. Akkor fel is hívom Irukát hogy ma nem megyek haza. -azzal előrántott egy sárga telefont aminek a végén egy vörös róka 'telefon ékszer' lógott ... ami persze Sasuke figyelmét elég rendesen felkeltette. - Jó... jóóóó ... értettem. Oké. Szia. *beep* pfh szülők. Nah akkor mehetünk is.

- Persze. Merre is laknak Kibáék.- nézett furán Sasuke hisz életében nem járt még az említett fiúnál.

- Tőlünk nagyjából 10 percre. Wááh még mire oda elérünk.- sóhajtott Naruto.

- Majd Itachi...- kezdte nagyhangon Sasuke s már fordult bátyja felé...- Hol a fenében van ez már megint.

Ezalatt...

- Szóval a kishölgy ezt saját kezűleg sütötte. - kérdezte nyájasan a magas, hosszú fekete hajú férfi az egyik pultnál lévő lánytól.

-I...gen .- válaszolta bátortalanul a lány, pírral az arcán.

- Milyen finom lehet kegyed... akarom mondani amit sütött. Nincs kedve...

- Nehogy leállj vele. Még a véred is kiszívná hogyha megszerez. - vágta fejbe bátyját Sasuke miután megtalálták az idősebb Uchihát. - Leszel szíves elvinni minket haza vagy  elzárom azt a rekesz vért ami a pincében van. - suttogta a mondat végét bátyjának aki nyomban otthagyta a lányt és már szinte maga után húzva a két fiút mentek kifelé az iskola kapuján és már robogtak is hazafelé.

Hazaérve megegyeztek hogy félóra múlva azaz háromnegyed 10 kor Narutoék előtt találkoznak így mindegyik fiúnak volt nagyjából fél órája hogy összekapja magát és felfrissüljön egy zuhannyal.

Naruto egy egyszerű fekete bő háromnegyedes nadrágot és egy laza anyagból készült narancssárga pólót húzott fel. Persze nélkülözhetetlen volt a fekte karkötő és még a meccs után Tsunade igazgató nőtől kapott különleges nyaklánc.

Sasukén is egy háromnegyedes fekte bő nadrág volt minek oldalán fehér csík futott végig mint egy sárkány. Felülre pedig egy ujjatlan kicsit tapadósabb pólót húzott és hogy kissé 'pikánsá' tegye öltözékét ball kezére húzott egy műbőrből készült levágott ujjú kesztyűt.

- Verekedni készülsz ?- kérdezte viccelődve Naruto.

 
- Igen és  már meg is van az első áldozatom. - válaszolta kajánul Sasuke Narutora nézve.

- Kac, kac... valaki nagyon vicces kedvében van. Na menjünk.

S lassan battyogva elindultak Kibáék felé.

<---Előző     Vélemények     Következő--->