Lágy anyagok susogtak a legfiatalabb Uchiha ujjai között miközben álmából ébredezett. Arcát mélyen beletúrva a kellemes illatú párnába próbálta felébreszteni magát. Álmosan fordította kócos fejét az éjjeli szekrény felé. '7: 23....ahhhhw ' ásította miközben két kezével átölelte a párnát és szorosan belenyomta fejét. Neeeeeeeeeeem akar felkelni.

Oldalára feküdve, lábait felhúzva nézte a mellette lévő ürességet. ' Argh...Itachi' sóhajtotta magába. A nyári szünet arról szól, hogy az ember otthon van, szabadságon, nem? Arról, hogy minden egyes percét azzal tölti, akit szeret és azt csinálnak amit karnak, nem? Nem pedig munkát, munkát és MUNKÁT.

De mit tehet az ember, ha saját cége van aminek, természetesen, ő az igazgatója. Hogy hagyhatná már ott a cégét az öccséért, aki a pihe puha ágyban várja széttárt lábakkal...

Sasuke kinyújtotta kezeit, hogy a mellette lévő betakaratlanul hagyott helyet megérintse ' Meleg?!' Nyíltak ki szemei amint ujjai körbejárták a meleg helyet. Ha még meleg a paplan ...akkor...akkor...

Szagló bimbói hirtelen valami édeskés dolgot éreztek meg, ami eléggé íncsiklandónak tűnt, már így az illatból. Lerántva magáról a takarót próbált meg négykézláb átmászva a másik részen kikecmeregni az ágyból. De balszerencséjére lábai bele akadtak a félre tolt takaróba melyet bátyja hagyott rendezetlenül, s a hátsójába nyilalló fájdalom se segített rajta ami a gyors mozgás közben jelentkezett.

Ihgen....Itachi este mindig ráért...mindig. A francba is, két és fél kibaszott hónapjuk van arra hogy minden este halálra basszák egymást, jobban mondva őt Itachi , de akkor is, hova a picsába sietnek... morogta magában a fiú, figyelve arra hogy nehogy egyetlen szót is kimondjon...nem kell neki még több 'lecke'.

Sejhaját dörzsölgetve kezdte kibogozni lábát. - Argh hogy az a...- kezdte üvölteni mikor az előtte lévő sötét, tömör fa ajtó halkan kinyitódott.

- Mond csak ki, mond ki. Tudom hogy ki akarod mondani...hogy az a... Hm? Hogy akarod befejezni???- hallatszott a férfi hangja miközben oldalával neki dőlve az ajtófélfának nézte a szerencsétlenkedő fiút.

- Hn.- sütötte le fejét Sasuke. Jól tudja hogy Madara kihasználna minden egyes alkalmat csak hogy újra a közelébe kerülhessen... Nem törődve az ajtóban álló férfival kezdte el kiszabadítani magát a lepedő fogságából.

Érezte, ahogy a másik tekintete szinte lyukat éget bőrébe. Talán még se volt jó ötlet egy szál, fekete, tapadós boxerben aludnia, és az a kis tény se segített rajta hogy kezdett eléggé kényelmetlen lenni az a kis naci. A gondolatra, ahogy a másik szemei testét pásztázzák arcra kezdte felvenni az egyre sötétebb piroskás színt.

Madara nem tudta megállni hogy ne bámulja a fiút. Az a krémes bőr melyet pár helyen piroskás csíkok és foltok tarkítanak, vélhetően a lepedő gyűrte meg a fiú bőrét...vagy Itachi volt túl kemény a fiúval. Sasuke fekete tincsei melyek mindig megfelelően vannak beállítva most kócosan hullottak egyre vörösödőbb arcába. Erre a kis gondolatra el kellett mosolyodnia.

A fiú beleverősödik abba a tudatba, hogy figyeli, ch. Felsóhajtva nyalta végig száját amint tekintete a kis medencére terelődött, gondolatai a nagyjából egy hete történt eseményekre siklottak. Az a kis test ami olyan csodálatosan feküdt ott előtte, az a pici száj ami szinte már beszívta. Persze tekintete nem hagyta figyelmen kívül a kis dudorodást. de nem tehet semmit. 1 nincs ideje, Itachit nem 'illik' megvárakoztatni, 2 Itachi megölné...

Újra felsóhajtva tért vissza a jelenbe.- Menjünk le mert Itachi ideges lesz.- mormolta miközben leguggolva kisegítette Sasuke lábát a paplan fogságából s felemelte a fiút felkarjánál.

Sasuke csillogó szemekkel nézett Madara sötét tekintetébe miközben lassan sikerült felállnia. Szóval Itachi otthon van.

Szinte kilökve az útból Madarát rohant le, már amennyire tudott, a konyhába. Megfogva a lépcső korlátját, csupasz lábai szinte pattogtak lefelé a finoman kifaragott lépcsőkön. Egyre közelebb érve a konyhához hangos zenét hallott meg kiszűrődni és mintha dúdolást is hallana.

My milkshake brings all the boys to the yard,

And their life

Is better than yours,

Damn right is better than yours,

I can teach you,

But i have to charge

Sasuke vigyorogva figyelte, ahogy bátyja fehér kötényben keverget valamit a tűzhelyre elhelyezett lábosban. A férfin egy halványkék rövid ujjú ing és egy egyszerű háromnegyedes farmer volt, Sasuke kezdte kicsit kellemetlenül érezni magát egy szál boxerben.

Itachi csípője lágyan ringott az ütemre, ajkai tátogva mondták a szöveget, miközben egyre szélesebb vigyorra húzódtak.

- Úgy néz ki az én tejes shakem is vonzó, nem csak Kelisé. - tekintetét egy pillanatra se fordította öccse felé, miközben lekapcsolta a gázt s kioldozta a hátán lévő masnit, ami a kötényt tartotta össze. Átemelte feje fölött az anyag nyaki részét, s egy gyors mozdulattal összerakva tette le a pultra.

A fiú cöccögve közelítette meg Itachit, tekintetét egy pillanatra se levéve azokról a fekte gyöngyökről melyek sunyin bámulták. Kivett a szekrényből 3 kék alapon piros pöttyökkel tarkított bögrét s letette a pultra.

- Minek köszönhetem, hogy megtisztelsz jelenléteddel, o tekintéjes Uchiha Itachi? - kérdezte nyájasan a fiú, tudva hogy ezzel a hangnemmel csak idegesíti bátyját. De nem érdekelte. Ha már a férfi úgy néz rá mint aki nyomban felfalja akkor legalább halála előtt had csesztesse.

- Ma később kell bemennem, és ezt a hangnemet felejtsd el. Eleget hallgatom az irodában. - morogta miközben megfogta az ezüstöt lábost, a tűzhely mellé kihelyezett 3 bögre felé emelte majd mindegyikbe megfelelő mennyiségű meleg tejet öntött.- De ma te és Madara is jönni fogtok.

Sasuke meglepetten vette fel bögréjét és követte bátyját ki a kerti teraszhoz.- És mégis nekem mi keresni valóm van ott. Madarát még megértem de én...

- El kell intéznem egy két dolgot. Emlékszel Obitora? - nézett kérdően a férfi öccsére miközben a megterített asztalra letették a poharakat. A három fehér porcelán tányér közül kettő már morzsával teli volt, jelezve a fiúnak hogy rajta kívül mindenki megreggelizett. Sasuke bólintott s felemelve a kovácsoltvas széket foglalt helyet. - Nem rég jött vissza Európából és szívesen elvállata a cég vezetését a nyárra.

Sasuke majdnem leejtette villáját miközben két szelet szalámiért nyúlt. Ez..ez azt jelenti..ez ..ez..

- Sasuke ha ennyit tátogsz, még elfárad az a csöpp kis szád. - Itachi vigyorgó ajkaihoz emelte poharát majd egy nagy kortyot ivott a finom, meleg, félédes tejből. Valami ilyesmi reakciót várt öccsétől.

- Jó, jó, jó- rázta meg fekete tincseit a fiú miután eljutott agyáig, hogy többet nem kell éjfélig fent lennie, bátyjára várva, elaludva a kanapén, és arra felébredni, hogy valaki tépi le róla a ruhát.- De akkor mi minek is megyünk be?

'Csak most jön a jó része.' - Gondolom emlékszel az Akatsukira is.

- Ki feledné el a hülye bandátokat. Egy csoport pénzeltömött, szex éhes, arrogáns, beképzelt fősulis csőcselék...még szép hogy emlékszem.

- A hétvégére Deidara szervezett egy bulit...

Mondatát nem tudta befejezni. Sasuke meghallva a Deidara nevet és a buli szót egy mondatban kiköpte italát, kis híján megfulladt.- Mih...Mihcsoda?

Itachi felpattanva helyéről Sasuke mögé állt s megveregette öccse hátát, lassan leguggolt mellé úgy hogy körülbelül egy magasságba legyenek, egymástól pár centire. - Sasuke, egy éve hogy nem láttam őket. Ígérem semmi olyan nem fog történni mint ami múltkor.

Miután Sasuke már képes volt levegőt kapni a sokktól mélyen bátyja szemébe nézet. Na ja, persze. Ezt mondta egy éve és azelőtt és azelőtt és sorolhatnám. Eddig már beöltöztették pincérlánynak, iskolás lány ruhát adtak rá, ja a tavalyiról ne feledkezünk meg arról a cuki cicusos jelmezről...az a jelmez inkább mutatott mint hogy takart. Éhs ne feledkezzünk meg arról se hogy szinte minden egyes percben kapta az ajánlatokat idegen férfiaktól, de végül csak Itachival kellet számolnia...csak...

Össze húzta szemöldökét és úgy nézett a mozdulatlan szempárba. Szerette Itachit, mindennél jobban, de valamikor még a pokolba se kívánta volna, még hogy megszégyenítse az odavalókat, ceh.

- Útállak.

- Akkor ezt igennek veszem.- sóhajtott fel Itachi miközben bal kezét öccse csupasz combjára tette s lassan csúsztatta az öle felé. - Egy problémával kevesebb...de mi lesz ezzel itt.- Sasuke észre se vette, hogy Itachi milyen közel hajolt csak akkor mikor a doromboló hang fülébe suttogta a mondatott.

A meleg kéz végigsuhanva combja belsején elérte a boxerében raboskodó keményedést. Halkan felszisszent a lágy érintésre, s a fülébe nyilalló fájdalomra melyet Itachi éles fogai okoztak.

- És én minek köszönhetem ezt a reggeli fogadtatást. Talán minden reggel így mászkáltál Madara előtt , hm?- a mélyen kimormolt mondatok susogása, mint valami kis motor úgy indította be a fiút.

Sasuke szorítása a vas karfán egyre szorosabb lett amint a nagy kéz öléből boxere széléhez csúszott, hosszú ujjak lágyan játszottak a halvány fekete szőrrel majd egy hirtelen, türelmetlen mozdulatban tűntek el a fekete anyag alatt.

- Ahnnhn...- Egy félhangos sóhajtás közepette vetette hátra a fiú fejét, miközben bátyja ujjai merev tagjára csavarodtak s lassan kezdték el a gyengéd bőrt fel le mozgatni. Füléről a meleg száj nyakára vándorolt, s lágyan harapdálta a finom bőrt ezzel újabb nyögéseket kipréselve a fiúból.

- Minden egyes reggel, így mászkáltál a nagybácsid  előtt...és még csodálkoztam hogy este mikor beléptem a házba máris letámadt...- suttogta a puha bőrnek Itachi.

Sasuke morogva nyögött fel a tudatra hogy minden egyes nap az első esti csókokat nem ő hanem Madara kapta. Mérge hamar elszállt amint Itachi megragadta a vasszék lábát és egy határozott mozdulattal fordította maga felé öccsét.

Térdeire ereszkedett, bal kezével megfogta Sasuke arcát s a fiú tekintetét sajátjára fordította.

- Most mérges vagy? - hallatszott a susogó hang. Sasuke gyorsan válaszolni akart, á, ő miért lenne...csak mással is kell osztoznia bátyán..., de meleg puha ajkak félbeszakították gondolatit.

Egy ideig tűrte az ostromló nyelvet, ahogy szájába furakodott s egyre mélyebbre hatolt, néha visszahúzódva s újra mélyebbre hatolva, mintha azt utánozná amit Itachi tenne vele ha nem ilyen helyzetben lennének és nem lenne a férfinak még dolga.

Sasuke még egy ideig hagyta, hogy a nyelv szinte megdugja száját, de kezeit Itachi vállára tette és eltolta magától a férfit. - Miért kell neki is itt lennie? Nem úgy volt hogy elutazik... - kérdezte halkan, elvörösödött arccal melyet a kisebb levegőhiány okozott.

- Sasuke ne kezd már te is...- hallatszott a kissé ingerült hang.- Már többször megbeszéltük ezt nem? Nem utazik el és kész. Madarával élek. Ha ő nem segített volna akkor nem lennék ott ahol most vagyok...

- De...- vágott közbe a fiú. Jól tudta, de akkkor iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiis....

- Semmi de Sasuke.- érezhető volt a kemény hangban az idegesség.- Szeretlek, jobban mint bárkinél...az hogy mi együtt élünk...- nem akarta kimondani hogy semmit se jelent mert igen is jelentett valamit. Madara és közte nem csak sex volt hanem annál több. Szerették egymást, természetesen, de Sasukét ezerszer jobban szerette.

- Argh bocsáss meg. - sóhajtott fel Sasuke amint megérezte ahogy a másik test távolodik tőle, s az izgató kéz is abbahagyja munkáját.- Tudom hogy mindkettőnket szereted deh...argh...

- Csak annyit akartam hogy végre megkedveljétek egymást. Nem kell semmit se csinálnod. Csak viseld el. Kérlek. - mondta ki az utolsó szót már alig érthetően Itachi de Sasuke fülei még épp hogy el kapták a szót.

- Ha ennyire akarod.- sóhajtott fel a fiú. Nem sokszor hallotta Itachitól a kérlek szót.

- Köszönöm.- sóhajtotta Itachi a finom hasfalnak s lágyan megharapta azt, majd a kis fognyomot nyelvével végig söpörte. Kézmozgása újra felvette régi ritmusát.

Sasuke a hirtelen jött ingerektől mélyen felnyögött. Ölét akaratlanul is előre tolta, egyfajta jelzés képen, még, többet, gyorsabban.

Itachi értvén a jeleket megállította keze mozgását mellyel egy csalódott morgást nyert. Megfogva a fekete boxert két oldalt kissé lehúzta, szerencsére Sasuke értette mire megy ki a játék így felemelte medencéjét hogy bátyja el tudja távolítani a zavaró anyagot.

Sasuke széttárva s felemelve lábait élvezte, ahogy bátyja lassan húzza végig lábain az anyagot s közben megnyalva száját őt figyeli.

Itachinak hátra kellett kicsit dőlnie, mire végre az anyag a két egymástól messze lévő boka között kifeszülten hagyta el azt a helyet amit az ő közelében szinte veszélyes szabadon hagyni.

Az idősebb Uchihának alsó ajkába kellett harapnia, hogy ne nyögjön fel az elő táruló látványra. Tudta hogy finom lesz a reggeli utáni desszert de hogy ennyire jó csomagolásba fogja kapni...

Bebújva a két láb közé először csak a finom bőrt puszilgatta centinként felfelé haladva a remegő öl felé. Mire a forró katlan közelébe ért a merev tagon apró gyöngyökbe futott lefelé az édes elő váladék.

- Nhhnnn...NIii-chaaaahn...ahhnnh...ehléééééhg...- préselte ki minden egyes szapora levegővétel között Sasuke. Egyre nehezebb lett a levegővétel bátyja ajkainak kényeztetésétől.

- Hnnn...Otouto...- suttogta a selymes bőrnek Itachi miután egy erős szívás után az újonnan keletkezett lila foltra vigyorgott melyet a fiú combjának belső részén helyezett el.- Miből elég, hm? Mit szeretnéhl?- Kérdése feltevése közben a lassan könnyező tag felé fordult s lágyan lehelte rá az utolsó kérdést mintha a testrészt kérdezte volna.

- Ahnnn...'tachi...- sóhajtott fel a fiú. Tudta hogy bátyja csak kínozni akarja...- Ahzt...ahnnhn...ahzt akarom hogy bevedd a száhdba éhs...ahnnnnnnhh...éhs addig...ahddig szhopdh ahnnh ameddig nehm kiahbálom a nevehd...- sóhajtott fel néha néha a mondat közben amint meglátta a ki-be járkáló nyelvet mely Itachi száját nedvesítette.

- Sahsuke.- nyögött fel félhangosan a férfi.- Imádom mikor ilyen mocskos a szád.- nyalt még egyszer végig ajkain, majd két kezét a kis csípőre tette lassan megemelte majd közelebb húzta magához.

Jobb kezével a finoman remegő tag után nyúlt s ujjaival szétkente a ragadós, átlátszó anyagot, míg a másikkal a fiú combjának belsejét simogatta.

- Szóhval ezt szeretnéd...- ujjai markolatán enyhén szorítva kezdte őket fel s le mozgatni közben élvezve az apró sóhajokat és nyávogásokat melyek öccse nyitva hagyott ajkain szöktek ki. 

- Ih...ihngen...- nyögte egy nagyobb nyelés közben Sasuke. Torka kezdett kiszáradni.

Bal kezével Itachi lazán összefogott hajába túrt miközben a jobbal tartotta testét, hogy ne csússzon lejjebb. Az alatta lévő vékony párna annyira belenyomódott a székbe hogy szinte érezte a fémet, ami egy négyzetes hálót alkotva képezte a szék ülő részét.

Itachi öccse mozgására a fiúra nézett kinek egy pillanatra megakadt a lélegzete. Azok a kemény ajkak merev tagjától szinte egy centire lehelték kifelé a meleg levegőt, kissé összetúrt tincsek takarták az obszidián gyöngyök figyelő nézését. Ujjaival gyengéden tűrte a kósza tincseket bátyja füle mögé, s lágyan mosolygott rá.

- Egyszer kis kurva módjára viselkedsz máskor meg, mint egy nyavalyás szerelembeteg kiskutya.- morogta a finom bőrnek Itachi miközben öccse szemébe nézett. Le nem véve tekintettét a fiúról ajakit a csúszós tagra helyezte s fogait épphogy belemélyesztette.

Sasuke morogva akart visszaszólni bátyjának, de amint megérezte az éles fogakat s a lágy nyelvet mely köztük lassan kínozza bőrét, tüdejében akadt minden levegője. Szemei még mindig bátyjára fokuszáltak, de egyre homályosabban látott, ahogy a fogakat puha ajkak váltották fel s zárultak össze körülötte.   

Itachi már megunva a kényeztetést kezdte lassan feltérképezni a kemény tagot. Ajkait lassan mozgatta miközben feje elsüllyedt majd felemelkedett az ölből. Finom volt a reggeli és eleget is evett de a desszertnek hagyott elég helyet plusz ha nem sietnek nem fogják tudni betartani azt amit aznapra eltervezett.

Jobb kezét a remegő lábról a duzzadt zacskókra helyezte, lazán morzsolgatni kezdet ujjai között, ezzel öccsének újabb légzési problémákat okozva.

-...'tah..'tahchih ahbaa...ahba ne ..hagydh...

Itachi válaszképp csak elégedetten fel nyögött mellyel apró rezgéseket küldött öccse erekciója köré.

Sasuke ujjai egyre mélyebbre ástak bátyja hajában s egy jó maroknyit megfogva próbálta lenyomni a férfi fejet miközben ölét felfelé tolta.

'Kis lotyó' Morogta magában Itachi. Mennyi időt kellett eltöltenie hajával, míg végre sikerült minden egyes szálat a megfelelő egyenességre fésülnie. De ha öccse ezt akarja...hát megkapja.

Orrlyukain keresztül egy nagy levegőt véve süllyesztette egyre mélyebbre fejét, közben nyelő reflexét próbálta leállítani. Orrát a puha fekte szőrbe nyomta, fejét lágyan jobbra balra forgatta, hogy minél többet tudjon öccséből bevenni. Kezeit Sasuke két combjára tette s jobban széttolta őket.

- Itachih !- szakadt ki Sasuke torkából, szemei sarkában vékonyan jelent meg egy könny réteg mely gyorsan végigfutott arcán. Az a melegség amely egész tagját körbe veszi, mint egy villám úgy futott végig egész testén az émelyítő érzés. Kitágult szemei a tiszta, kék eget pásztázták,ajkai remegve kapkodtak levegő után, ujjai szinte kicsúsztak a fekete szálak közül.

Itachi vigyorogva vette tudomásul sikerét öccsénél.  Jobb kezét lassan futatta felfelé a gyorsan emelkedő s süllyedő mellkason, meg pöccintve az egyik mellbimbót. Elérve a pihegő ajkakhoz két ujját egy ügyes mozdulattal becsúsztatta közéjük.

Sasuke homályos tekintettel figyelte, ahogy pár madár elszáll fölöttük majd hirtelen ajkai közé csúszik valami.

- gahnnn...gyerünk Sasuke légy jó fiú....ahnnnm. - mondta Itachi míg egy kisebb időre megállt, hogy levegőt vegyen, majd fejét újra visszahajtotta a nyáltól csillogó merevedésre.

A fiú nyelve erőtlenül járta körbe a két ujjat, melyek egyre mélyebbre kúsztak. A két ujj közé csúsztatva nyelvét kettéválasztott őket, ajkait végre összezárta s úgy kezdte el nedvesíteni, szívogatni, s hallgatni bátyja nyögéseit melyek szinte elnyomták sajátjait.

Miután Itachi elég nedvesnek találta ujjait lassan kezdte kihúzni öccse ajkai közül. Lassan csúsztak kifelé a kis behatolók, egy vékony nyálcsíkot maguk után hagyva a fiú ajkának szélén.

- hnnnh...hnnn...nii-nii-chan...éhn..nhhhhn...éhnn...- nyökögte a fiú.

A férfi érezte, ahogy az ajkai között lévő merevedés lágyan megremeg. Felemelkedve tekintetét öccsére fordította , mintha a gyerekes arcra egyfajta fájdalom ült volna ki, melyet az elélvezés hiánya okozott. Öccse ott ült vele szembe, széttárt lábakkal és csak arra várt, hogy végre elélvezhessen. Kis szuka, és a bátyjára nem is gondolt, de erre nincs ideje, gyorsan kell megoldania ezt a 'kis' problémát.

Két kezével megfogta Sasuke medencéjét s óvatosan, vigyázva hogy ujjai nedvességét megtartsa, emelte meg a csípőt így láthatóvá vált számára a kis rózsaszín barlangocska.

Ujjait bevéve szájába még egyszer végignyalt rajtuk, s miközben élvezte öccse izét szájában addig ujjait a meleg bejárathoz helyezte.

Vigyorogva nézett fel Sasuke elhomályosult tekintetébe. A kis test csak úgy remegett kezei között. Egy lökés, egy pontos lökés és ha szerencséje lesz eltalálja azt az élvezet csomót.

Egy nagy levegőt véve ajkait visszatapasztotta öccse fájdalmasan merev tagjára, amennyire csak tudva nyomta le ajkait, s ugyan olyan gyors mozdulattal csúsztatta be két ujját a szorosan ölelő körizmok között.. 

- 'tah..'tahcih...hnn...- nyögött fel Sasuke. 'Francba...' morgolódott a férfi. Érezte ahogy a tér ujjai körül egyre jobban csak szűkül, de nem sikerült elérnie azt amit keresett. 'Nah még egyszer' sóhajtotta magában.

Becsúsztatott ujjait egy gyors mozdulattal kirántotta s egy ugyan ilyen sebes mozdulattal lökte vissza, örülve az eredmények.

- Ahnnnnhgh nii-...NII-SANhhhhnhh. - Sasuke bátyja hajába kapva nyomta le Itachi fejét ölébe. Háta megfeszülve távolodott el a fém háttámlától, szemei elkerekedve néztek a kert végébe. Kiszáradt torkából egy hangos sikoly szakadt ki miközben Itachi minden egyes cseppjét élvezte jól megérdemelt desszertjének.

Sasuke felszisszenve dőlt vissza a hideg támlának, ujjai fogása gyengülni kezdett a fekete tincsek körül, de légzése még egyenleten volt.

Itachi kissé felszisszenve emelte fel fejét az egyre lankadó testrészről. Felnézve öccsére egy halvány mosoly terjed szét ajkain. A fiú lecsukott szemekkel pihegett a széken, halk szinte már dorombolásnak tűnő hangot kiadva magából. - Ennyire elfáradtál volna...- suttogta a férfi.

Lágyan felemelve, az időközben vállaira esett lábakat, kibujt közülük. A fekete anyagot lehúzta a fiú bokáiról.  Óvatosan karjai közé vette öccsét, egyik kezével a felsőtestét fogta, másikkal a fiú térdei alá nyúlt így mint egy menyasszonyt úgy vitte be a házba.

- Ti aztán nem sietitek el.- hallatszott a gúnnyal teli hang. Itachi csak vigyorogva nézett fel Madarára az üvegen keresztül.  

Egy határozott mozdulattal az idősebb Uchiha elhúzta az üvegajtót, beengedve a másikakat.

- Gondolom az nem a reggeli tej maradványa.- jegyezte meg a férfi ahogy Itachi ajkai szélére nézett.

- Hn.- Itachi kissé megemelte a kezei között lévő testet, hogy szorosabban magához tudja azt szorítani, miközben Madarához lépett. Szinte már hozzá nyomta a férfihoz Sasuket csak hogy minél közelebb tudjon kerülni hozzá.

Madara lágyan dőlt előre a finom ajkakhoz majd óvatosan kezdte el lenyalogatni a ravaszan odatapadt anyagot. Minden egyes kis nyelvcsapdosással egyre közelebb kerülve a finom ajkakhoz.

- Madara...- morogta Itachi.- Erre most nincs időnk. - gyorsan a faliórára pillantott. - 5 perc múlva a kocsinál vagyok. Elmegyek visszafektette Sasuket.

A férfi csak halkan felmordult, hogy ilyen durván lett félbe szakítva, de mindegy, ez van. Ha Itachi az mondja, akkor azt mondja.

- 5 perc.- morogta orra alatt, megfogva a pultra ledobott kocsi kulcsot s elindult a bejárati ajtó felé.

Itachi felsóhajtva ment felfelé a lépcsőn. Nem tudja, hogy még meddig fog bírni ezzel a kettővel. Egyik jobban nyafog, mint a másik.

Halkan kinyitva a szobaajtót Sasukét befektette az ágyba. Az ágy mellett elhelyezett éjjeliszekrényről felvette az ébresztőt s beállította 8:30-ra. Majd egy cetli és toll után kutatott, leírva üzenetét öcsének, indult lefelé a bejárati ajtóhoz s indultak el az irodába.

BEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEPBEEP

- Ki a faszom állította be az ébresztőt.- nyavalyogta a fiú miközben az óra után nyúlt amit sikeresen leütött...a szerkezet elhallgattatott...örökre.

Kissé fájlalva fejét ült fel...próbált meg felülni az ágyban. Tekintetét gyorsan megfogta a fehér lap ami szekrényen volt.

Remélem nem káromkodtál otouto mikor felkeltett az ébresztő...

Ha minden igaz akkor fél kilenc múlott 2 perccel...- volt olvasható a levélben. Sasuke gyorsan telefonjára nézett...igen 2 perccel. - azaz mostantól van 28...27 perced hogy elkészülj. Csomagolj be minden olyan fontos dolgot amire szükséged lehet ...ne aggódj át fogom nézni a táskád így nem kell attól tartanod, hogy itthon hagyjuk a fürdőnadrágod. - ennél a mondatnál Sasuke szemei mintha lángra gyúltak volna. Még hogy ő...fürdőnadrágban...ami egyet jelent hogy ki kell mozdulnia...a partra...hogy lebarnuljon...neeeeeeeeeeeeeeeeeeem.- De, de otouto. Szóval még van 23 perced hogy elkészülj. A reggelid betettem a hűtőbe.

Itachi.

Sasuke mentálisan szét cincálta a levelet...gyakorlatban inkább nem, Itachi még kérdőre vonná és a takarítás mellett még bünti is lenne, a-a , ő azt nem akarja.

Gyorsan kiszedve egy törülközőt az egyik szekrényből sietett a fürdő felé. Egy röpke öt perces zuhany után még volt 17 perce hogy elkészüljön. Jossh... egy éjszakára plusz egy napra nem kell olyan sok minden, így ami keze közé került azt bedobta a táskába, s kissé húzódzkodva de kék hawaii virág mintás , laza fürdőnaciját se hagyta ki...

Végezve a pakolással még volt bőségesen ideje hogy megreggelizzen. Lebattyogva a lépcsőn táskáját az ajtó mellé tette, így amint megérkezett a másik két férfi már csak fel kell kapni és mehetnek is.

Kinyitva a hűtőt előhalászta a pohárba kitöltött hideg tejet, a felszeletelt főtt tojást, pár szelet szalámit  és a kis ezüsttálcára kihelyezett vajat. Leülve a pulthoz a fiókból előhalászott egy kenő kést, persze tekintete nem kerülte el a fém fagyiskanalat. Kissé vörösödve tolta vissza a fiókot. A letakart kenyereskosárból kivett egy szép nagy szelet kenyeret s apró mozdulatokkal vitte fel rá a vajat.

Mire végzet reggelijével észre se vette hogy kilenc óra már rég elmúlott.

Unalmában leült a hatalmas plazma TV elé s félkómásan ugrálgatott a csatornák között. Nem volt elég hogy az esti menet után ennyire elfáradt, de még reggel is...és még az a rohadt meleg se segít rajt ami kint tombol.

SUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUSUS

- Nem hiszem el.- morogta Itachi miközben szinte feltépte a bejárati ajtót.

- Nyugalom, egy orvosi cucc a tavalyiakhoz képest semmiség.- próbálta nyugtatgatni Madar Itachit.- Biztosan jól állna rajta...

- Még hogy semmiség. Láttadt te azt a ruhát?! - üvöltötte a férfi de semmi választ nem kapott.- Hallod amit kérdeztem?

De megint semmi válasz. Értetlenkedve nézett Madarára aki a nappaliban alvó fiúra mutatott.

- Hozd Sasukét. Én addig bezárok mindent.- morogta az orra alatt Itachi. Madara meglepetten nézett rá.- Most mi van?

- Csak azt hittem...

- Argh...- morogta a férfi.- Itt az ideje, hogy ne viselkedjek úgy mint egy gyerek. Tudom, hogy nem fogod bántani, legalábbis remélem, és ha nem szokja meg a közelséged akkor nem tudom, hogy hogyan fog majd velünk élni az érettségije után.- sóhajtott fel a tudatra, hogy egy év és végre öccsét minden nap láthatja.- Nah, nem fog bele halni hogyha hozzáérsz...- sóhajtotta miközben elindult a konyha felé hogy bezárja az üvegajtót.

Madara még mindig meglepetten sétált a fiúhoz, lágyan vette kezei közé olyan formában mint ahogy Itachi tette még reggel s elindult kifelé autójához.

Itachi miután mindent megfelelően zárva talált az ajtó melletti riasztóhoz lépett, beütötte a kódot majd az ajtóhoz helyezett táskát felvéve indult kifelé az autóhoz.

VRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRUMVRU

Már vagy 4 órája hogy úton voltak az ország északi része felé ahol még jó pár éve vett az Akatsuki egy 1 km-es tengerpartszakaszt. Hogy miért akkorát? Mert miért ne? Van pénz nem? Akkor meg ???

Itachi egy ideig bírt 'próblémájával' de miután Madara már annyiszor rákérdezett végül kénytelen volt beadnia derekát. Szerencsére a sötétített ablakokon csak ők láttak ki, így szinte mindent megtehettek, szinte.

Itachi kicsatolva biztonsági övét hajolt Madara öléhez s miközben a férfit nézte kicsatolta annak övét s lehúzva a zipzárt szembesülhetett egyik kedvenc problémájával.

- Itachi ha nem akarod...- nézett le ölébe a férfi miközben visszavéve a sebességből kihúzódott a középső sávba így már csak 120-al haladtak el az autók mellett.

- Kussolj és vezess...- morogta Itachi miközben végig nyalva ajkán vette kezébe a merev tagot s nyalt végig rajta.

Madara egy pillanatra elvesztette eszméletét az érzéstől. Amióta Sasuke ott volt náluk, azóta Itachi egyszer sem ért hozzá, de most. Visszavéve uralmát az autó felett nézett vissza ölébe, Itachi kajánul vigyorogva fürkészte az idősebb Uchiha tekintetét miközben egy nagy lélegzetet véve ajkai között eltűntette a duzzadt tagot.

Valamikor ekkor ébredhetett fel Sasuke is de szemeit csak résnyire nyitotta ki. Szinte nem is látott semmit. Még félálomban volt, egyszerre álmodta tovább ahogy Itachi a jakuzziban dugja, s mindeközben a rádióból szóló zenét és az andalító halk cuppogást hallgatta...nem tudta, hogy mi volt az de egyszerűen tetszett neki.

Itachi bal kezébe véve Madarát, jobb kezével saját övéhez nyúlt majd kicsatolva s lehúzva zipzárját vette ki magát s kezdte el végezni ugyan azokat a mozdulatokat melyeket szájával a sofőrön végzett.

Madara szeme sarkából figyelte ahogy Itachi kényezteti magát. Egész eddig ajkát harapdálta csak, hogy egy hangot se adjon ki, de így egyre nehezebb lett. Alsó ajkából kiemelve fogait engedett ki egy kis nyögést, de meg is bánta, erekciójába éles fogak mélyültek jelezvén hogy ezt nem kellett volna.

Mélyen felsóhajtva újra ajkaiba kapott. Valami azt sugallta hogy nézzen bele a visszapillantóba, s hallgatva a kis hangra bele is nézett. Szemei hirtelen elkerekedtek mikor Sasuke félig lecsukódót s elhomályosult szemeit figyelt, azaz ahogy szinte a fiú figyelte őt. Nem tudta visszafogni de egyszerűen a nyögés szinte követelőzött hogy engedjék ki.

Itachi értetlenkedve emelkedett fel a férfi öléből és nézett rá dühösen.- Nem meg mondtam hogy csak akkor csinálom ezt ha kuss lesz hn?

Madara nem tudott mit mondani. Félig elhomályosult tekintettel figyelte Itachit majd szemével hátrafelé jelzett.

Itachi dühösen fordította hátra tekintetét de azonnal elszállt minden dühe, helyébe félelem költözött. - Sa..sasuke....- nyökögte.

- Nyugalom. Csak félálomban vagy miben van.- suttogta Madara miközben jobbra indexelve a 100 méterre lévő autós pihenő felé hajtott amilyen gyorsan csak tudott.

Szerencséjükre a pihenő hely egy erdő szélén volt s egy lélek se tartózkodott ott de azért a biztonság kedvéért az egyik legtávolabb lévő parkolóban álltak meg.

- Ez így nem lesz jó. - idegeskedett Itachi. Egyszerűen már megőrült a benne tomboló hormonoktól de nem akarja ezt tenni Sasuke előtt, még nem.

- Nyugalom Itachi-kun, nyugalom.- suttogta Madara miközben jobb kezét Itachi állkapcsára tette s az aggódó tekintetet maga felé fordította.- Nem te mondtad hogy egy év múlva úgy is velünk fog élni, akkor ne csak az én közelségemet szokja hanem azt is hogy nem csak az övé vagy.- morogta a férfi miközben egyre közelebb hajolt Itachi ajkaihoz.

- Nem vagyok senkié. Se Sas...- tört ki Itachiból de azonnal el is akadt hangja amint ajkaihoz forrók párosultak. Fogaik lágyan korcogtak össze a kemény csókban miközben a két nyelv a dominanciáért harcolt.

- De igen... az enyém vagy...Sasukéé...a miénk...mint testvér a testvérnek...s még annál is több...- törte meg néha Madara a nyelv harcot, majd abbahagyta Itachi alsó ajkának való harapdálását s egy lassú, kellemes csókra invitálta a férfit hol csak lágy ajakak találkoznak vágyakozókkal.

Jobb kezét Itachi arcára vezette s lágyan simogatta miközben bal kezével kicsatolta biztonsági övét s lassan vezette a másik fél kemény tagjához. Ujjaival lágyan ért az érzékeny bőrhöz, ügyelve hogy ne szakítsa meg a csókot.

Miután sikerült 'eredeti' állapotába visszaállítani Itachi tagját, a férfi kezeit átvetette Madara nyakán s úgy húzta közelebb magához. Minden egyes erősebb, gyorsabb mozgásnál mélyen a másik szájába nyögött ezzel is próbálva tompítani hangja erősségét.

Jobb kezét elindítva a finom nyak hajlatából ért el a merev erekcióhoz mely még mindig nyálától csillogott. Egy kicsit se tétovázva fonta végig ujjait a testrészen s kezdte el  erősen fel le mozgatni, nyögéseket nyerve a másiktól.

Sasuke kezdett egyre jobban éledezni. A kellemes zenét épp egy kis közúti híradás zavarta meg de az andalító cuppogó hang még meg volt, sőt mintha mély nyögésekre hasonlító hangokat is hallott volna.

Homályos tekintete kezdett kitisztulni, s meglepetten vette észre hogy megálltak.

- Nii-chahn miért álltunk meg? - kérdezte álmosan, szemeit dörzsölgetve. Kicsit furcsállta hogy nem kapott választ. Ásítva elvette tekintete elől kezeit mely egy pillanat alatt kitisztult.

Kitágult szemei idegesen figyelték ahogy bátyja szorosan a másikhoz nyomul.

- 'ta...TACHI.- kiáltotta el magát a fiú.

Itachi öccse hangjára el akarta rántani fejét de a kéz mely arcát fogta nem engedett. Dühösen nézett Madara szemébe ki próbálta emlékeztetni mondatára, egyszer el kell kezdeni, nehéz lesz, de meg kell tenni.

- Én ezt...én ezt nem nézem tovább...- tört ki a fiúból és már nyúlt is a kilincs után, de bátyja megelőzte.

Belenyugodva a ténybe hogy Sasuke egy jó ideig dühös lesz, dőlt előre Madara testének így szabad bal kezével elérte a központi zárat s sikerült bezárnia az egész autót, Sasuke nem menekülhet.

Madara érezvén saját orgazmusának közeledtét gyorsított tempóján így Itachi is követheti. Pár mély nyögés és halk morgások után egy mély sóhajban, egymás ajkának tapadva hagyták hogy kezeiken végigfolyjon a  másik élvezete.

Sasuke elborzadva nézte ahogy a két férfi ajka pihegve válik el egymástól, mindegyik nyáltól csillogva. Itachi fejét Madara vállára fektette így öccse szemébe tudott nézni.

- Sahsuhke...- préselte ki magából majd egy nagyot nyelt s újra halkan lihegett- muh...muhszály vohlt...- nyökögte a szavakat.

- Mih? Madara kényszerí-

- Nem, nem kényszehrítettem...- mondta összeszedettebben Itachinál a férfi.- De meg kell tanulnod. Ha egy év múlva velünk akarsz élni akkor... akkor nem csak te és Itachi fogtok ott élni, hanem mi, hárman...

- Akkor is , Itachi az enyém. -  üvöltötte méreggel tele a fiú.

- Fogd már fel Sasuke.- emelte fel Madara hangját, a hozzá nyomódó test lágyan beleremegett az erős hangba. Válláról levette Itachi fejét s két kezével maga felé fordította így összekenve a férfi fél arcát a meleg, ragadós anyaggal. - A bátyád nem holmi tárgy amin osztozkodni kell. Nem. - vett vissza hangerejéből miközben a férfi szemébe nézett.- Épp te vagy az aki mindent jelent neki, te vagy az aki őt követeli miközben nekem kellene. De...- emelte fel kissé hangját. Jobb kezébe vette a felhevült arcot s elfordítva kezdte el lenyalogatni róla a szinte átlátszó anyagot.- ...de elfogadom, mert tudom hogy nekem is hagyott helyet.

Befejezve Itachi arcának 'lemosását' halványan mosolygott a férfira kinek szemében döbbenet ült. Még életében nem hallotta Madarát így beszélni. Így, érzésekkel telien. Talán, akkor, ez idő alatt csak azért akart Sasuke közelébe kerülni hogy megtudja hogy mi is az amit szeret a fiúban?! Lehet...

Sasuke meglepődve figyelte ahogy bátyja viszonozta a mosolyt egy apró csókkal. Lesütötte szemét, minden amit Madara mondott igaz. Jól tudta hogy bátyja mindennél, mindenkinél jobban szereti de ő, amint csak alkalma volt ezt szinte számon kérte rajta. A francba is Madarának tökéletesen igaza volt. Ha nem lenne ilyen fafejű akkor nem kellett volna ez az egész kiabálás...

Kicsit fészkelődve az ülésen dőlt neki az ablaknak s nézett kifelé, már amennyire tudott.

Madara felsóhajtott miután a fiú nem szólt vissza semmit. Egy apró csókot nyomott Itachi ajkaira majd előre fordult. A kesztyűtartóból Itachi elővett egy csomag zsepit, s gyorsan letörölte magát majd Madarát is.

Az idősebb férfi vissza zipzárazta nadrágját s visszacsatolta övét miközben Itachi is ugyan ezeket a mozdulatokat elvégezte.

Még egy utolsó pillantást vetett a mellette ülőre ki a biztonsági övét csatolta be. Felsóhajtva ő is becsatolta sajátját majd elindítva az autót forgatta el a kormányt balra s indultak újra útnak a tengerpart felé.

Lehet hogy túl kemény volt. Talán nem kellett volna 'ordítania'. De...de ki kellett mondani...

Az út hátra lévő idejében csönd telepedett az autóban utazókra. Egyedül csak a rádió hangos zenéje töltötte be az üres teret...

GAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAHGAH

A fekete Chevrolet (captico )  lassan gurult a fehér terméskővel leszórt úton a jó 3 méter magas kő kerítés felé melynek kapujában egy egyenruhába öltözött férfi fogadta őket, persze talpig feketében és fehér ingben hogy ne könnyítsék helyzetét a melegben.

Fél hét felé járhatott az idő mire végre megérkeztek az Uchihák. Szerencsére a fagyos hangulat felengedett, Itachi és Madara útközben váltott pár szót, de Sasuke fülét bedugva a fülhallgatóval kémlelte a változó környezetet.

Madara leengedve az ablakot és felmutatva az Akatsuki által készített egyénenként más más jellel ellátott kártyát indultak el befelé a kerítésen túlra. A sötét autó után csak úgy porzott az út.

Sasuke unottan nézett ki az ablakon, pálmafák, trópusi növények, kis kamerák és még megannyi szerkezet mely biztosítja a tulajdonosok nyugalmát afelől hogy rajtuk kívül más nem tud a területükön tartózkodni.

Egyre közelebb érve a telek középpontjához, egyre jobban lehetett kivenni a főépületet. Az építmény 4 emelet üveg komplexus volt. Magában a 'hotelben' nem voltak szobák, azok máshol voltak, itt csak különböző luxus 'cikkek' foglalták a helyet: medence, játékterem, biliárd és még egy tekepálya is kapott helyet.

Az alsó szinten szolgálták fel az ételeket miket természetesen az ország egyik legjobb szakácsai készítettek el.

Az épület 20 méterre volt a finom importált homokkal leszórt tengerparttól, s útközben ha megszomjazott valaki akkor megállhatott a kinti medence mellett vagy épp a medencében lévő bárpultnál.

A part mentén kisebb házak voltak építve melyek a szállást nyújtották. Természetesen minden tagnak külön-külön volt sajátja...de nem egyszer esett meg hogy osztozkodtak egy-egy éjszakára...

A parkolóba kanyarodva a fiú össz-vissz 3 kocsit látott ott parkolni. Madara leállítva az autót az egyik fedett tetős helyre, kicsatolta övét majd felsóhajtva nyitotta ki az ajtót.

Nem volt már annyira meleg mint amikor elindultak de azért kellemesebb volt az idő a klímával hűtött autóban.

A két Uchiha fivér követte a nagybácsi példáját s lassan, elgémberedett tagokkal szálltak ki az autóból.

- Aham, igen épp most értünk ide. Értem negyed óra...ahn...nem nem jobb lenne ha a főépületnél találkoznánk. Ahn. Rendben...Szia...- hallgatták ahogy Madara  beszélt telefonon.

- Ki volt az? - tette fel elsőnek a kérdést Itachi miközben a csomagtartót akarta felnyitni de egy kéz megállította.

- Még ráérünk kipakolni. - nézett rá Madara.- Deidara volt. Nagyjából még negyed óra és ide ér. Pain, Konan, és Kisame már itt van. A többiek nagyjából fél óra múlva jönnek, addig menjünk be és együnk valamit. Ne, Sasuke? - vigyorgott a fiúra miközben összekócolta annak haját.

Sasuke szinte mint egy macska minek mikor visszafelé simogatják szőrét úgy fujtatott a férfira.

Madara csak elmosolyodott. Út közben többször is hallotta a fiú gyomrát korogni. Nem mintha ők nem lettek volna annyira éhesek, de szerencséjükre az irodában némi szendviccsel és apró süteményekkel fogadták őket, vélhetően annak örömére hogy nyaralni mennek, persze nem rossz indulatból. De a makacs fiú egy szót se szolt hogy éhes lett volna...ő meg szerény jóindulatból nem akart megállni.

Belépve az épületkomplexusba hűs levegő fogadta őket. A padlót finom fehér márvány borította, a falak halvány barack és homok keverékére voltak festve. Messze tőlük egy hosszú asztal volt elhelyezve hol a korán érkezett 3 fő békésen kóstolgatta az eléjük lerakott gyümölcstálat s az ehhez illő különböző itókákat.

- Hn.- 'szólalt' meg Itachi ezzel magukra vonva a figyelmet.

- Áh 'tachi.- emelte fel fejét Kisame miközben az utolsó szelet dinnyét is lenyomta torkán.

- Itachi, Madara és Sasuke.- morogta mély hangján Pain.

Kisame felpattanva helyéről üdvözölte az asztalhoz érőket.

- Rég találkoztunk.

- Régen, régen. - ismételte Madara.

- És láss csodát még Sasuke is itt van. Nem gondoltam volna hogy két lábon segítség nélkül eljutsz akár az épület bejáratáig.- húzta fel le szemöldökét Kisame miközben sunyin Itachira nézett. Mindenki jól tudta hogy milyen kapcsolat van az Uchiha fivérek között...

Sasuke morgott valami olyasmit ami hasonlított a fuzukenjyane-yo-ra* és sarkon fordulva indult a lift felé hogy a játékterembe menve kitombolja dühét.

Itachi a szó hallatán kissé dühös lett de amint Kisame belekezdett a story mesélésbe valahogy figyelme visszafordult a többiekre. Nyaralni jöttek nem veszekedni, és kész.

UHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHUHU

- Dögölj meg dögölj meg DÖGÖLJETEK MÁÁÁÁRE MEG!!! - üvöltötte Sasuke miközben fekete heartless szörnyeket csapkodott össze Sorával.

Leülve a piros kanapéra már vagy 3 órája játszott az egyik játékkal és valahogy nem tudott tovább menni.

GAME OVER

Villogott a piros felirat a képernyő közepén.

- A bátyád nem holmi tárgy...- blablázta a fiú miközben idegesen összefonta karjait mellkasa előtt.- gaaaaaaaah...gah gah...- mérgelődött tovább.

- Sasuke.- hallatszott a hang a félig nyitott ajtó mögül majd lassan egy hosszú szőke hajú alak lépett be.

- Persze, persze hogy nem tárgy de bassza akkor is. Legalább a nyarat had élvezzem...

- Őőő...Sasuke-kun?

- Nem is értem hogy bírta ki Itachi...egyszerűen nem normális amit apu néha kér...légy olyan mint a bátyád...faszt.- morogta tovább közben kezével hadonászott.

- Sasuke cica.- emelte fel hangját az alak beállva a fiú háta mögé. Karjait átfonta az idegesen fel le mozgó mellkason.

- MI A FRANC ?! - kiáltotta el magát a fiú amint két pár kezet érzett meg mellkasán s egy lágya ajkat arcán.

- Végre figyelsz rám. - duruzsolta a férfi.

- Deidara mássz már ki a pofámból.- kapálózott tovább a fiú de a másik nagyon nem akart engedni.

- Sasuke, Sasuke olyan fantasztikus ruhát találtam neked.- vigyorgott önfeledten a férfi.

- Felejtsd el.- üvöltötte a fiú s sikeresen kiszabadítva magát az ölelő karokból sietett az ajtó felé de a másik gyorsabbnak bizonyult.

- Jól van, jól van nyugi. Nem kell semmit se felhúznod. - hajtotta le fejét a férfi.

- I-Ihgen?!

- Igen, Itachitól már megkaptam a fejmosást. Többet nem lesz jelmez, ígérem hun. - Morogta Dei miközben hosszú, szőke tincseit kitűrte szeméből.

- Remek.- csattant fel a fiú. - Ha ki engednél? - nézett kérdően a férfira ki még mindig az ajtóban állt.

- Áh persze...- eszmélt fel a másik majd arrébb állt.- Ugye minden rendben.

- Persze. - morogta Sasuke majd zsebretett kézzel indult a lift felé .